Már törvényi alapon kérheti a NAV a teljességi nyilatkozatot

Tamásy Szabolcs|2017. április 10.

Már törvényi alapon kérheti a NAV a teljességi nyilatkozatot

 

A törvényalkotó az Országos Bírói Hivatal (OBH) joggyakorlat-elemző testületének javaslatára 2017. 01. 01. hatállyal egy új paragrafussal bővítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt. E szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mostantól, ha az adóellenőrzés a magánszemély bevallásainak utólagos vizsgálatára irányul, teljességi nyilatkozatot kérhet.

 

A NAV az ellenőrzés megindítását megelőzően 15 nappal kéri az adóalap hiteles megállapításához szükséges teljességi nyilatkozatot. Ez az időpont kérelemre egy alkalommal, maximum 15 nappal meghosszabbítható, mely időkeret nem számít bele az ellenőrzés idejébe.

 

Eddig teljességi nyilatkozat a könyvvizsgálattal kapcsolatban merült fel, mikor a vállalkozás vezetője az átadott adatok teljeskörűségéről nyilatkozott. Ez évtől viszont a fenti nyilatkozat megtételére már az adóhatóság is igényt tart. Ahogy a bírósági állásfoglalásból kiderül, e nyilatkozat törvényi szintű beépítésére azért volt szükség, mert az igazságszolgáltatás nem látta törvényi alapját a vagyonosodási vizsgálatok során felmerülő vagyoni helyzetet részletesen feltáró nyilatkozattételi kérvényeknek.

 

Mikor, hol, kinek, miért kell nyilatkozni, ezen nyilatkozatokat meddig őrzik, mi a visszaküldés jogkövetkezménye. Ezzel a jogszabályi módosítással ennek a joghézagnak vetettek véget, mely az OBH szerint nem felelt meg a jogbiztonság követelményeinek, ám az új szabályozásnak köszönhetően a jogi garanciák megvalósultak.

 

Ugyanakkor a teljességi nyilatkozat megadását a vizsgált adózó megtagadhatja. Ez esetben a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján folytatja le a vizsgálatot.

 

A teljességi nyilatkozat lényege, hogy a vállalkozás vezetője nyilatkozik a vállalkozást érintő pénzügyi adatok hozzáférhetőségéről és teljességéről. Ahogy írtuk ez a NAV felé részben vagy teljes egészében visszautasítható.

 

scrollUp