Szakmagyakorlók figyelem!

|2017. június 12.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a MÉK 2017. május 19-i Küldöttgyűlése elfogadta az

"Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai"

című szabályzat módosítását, amelyet az MMK által jóváhagyott 4.8. és 4.9. pontokkal egybeszerkesztve közlünk. A Szabályzat hatályos: 2017. május 25-től.

 

 

Magyar Építész Kamara

Magyar Mérnöki Kamara

 

AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ

SZÜKSÉGES

KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI, VALAMINT

A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI

 

SZABÁLYZAT

 

Elfogadva: elektronikus szavazással

  • az MMK Küldöttgyűlés 18/2016. (VIII.5.) sz. határozatával és
  • a 2016. május 27-i MÉK Küldöttgyűlés 10/2016. (05.27.) sz. MÉK kgy. határozatával,

Módosítva elektronikus szavazással

  • a MMK Küldöttgyűlés 21/2017. (V. 18.) sz. határozatával és
  • a MÉK Küldöttgyűlés 13/2017. (05.19.) sz. MÉK kgy. határozatával

 

1. ELŐSZÓ

A Szabályzat tartalmazza az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek megfelelő,

  1. a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületekre,
  2. a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésére (műemlék kivételével),
  3. a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építésére (amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz),
  4. a meglévő lakóépület (műemlék kivételével) 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységre (amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi)

vonatkozó, a 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelettel módosított 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti egyszerű bejelentéséhez és a kivitelezéséhez szükséges tervdokumentációjának alapkövetelményeit, valamint a tervezői művezetés szabályait. A Szabályzat alapján készített tervdokumentáció lehetővé teszi a fentieken túl a megfelelő építésfelügyeleti ellenőrzést.

A Szabályzat a kivitelezési tervdokumentáció kötelező minimális műszaki és tartalmi követelményeit tartalmazza. Ez a műszaki tartalom biztosítja a szakszerű, az építtető elképzelései és igényei szerinti megtervezett épület egyszerű bejelentéséhez és a megvalósításához szükséges elengedhetetlen információkat.

 

2. HATÁLY

A Szabályzat hatálya kiterjed a Magyarország területén készített, egyszerű bejelentéshez kötött, az Előszó a), b), c), és d) pontjában felsorolt épületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeire, valamint az ehhez kapcsolódó tervezői művezetői feladatokra és szabályokra.

A Szabályzatba foglalt követelmények csak a szabályzat elfogadását követően induló egyszerű bejelentési esetében alkalmazhatók, a szabályzatnak a hatályba lépést megelőzően tett bejelentésre nézve nincs visszamenőleges hatálya.

A Szabályzat az alapfeltételeket tartalmazza, a felek a tervezési szerződésben többletteljesítésben szabadon állapodhatnak meg.

 

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.1 A kivitelezési tervdokumentáció általános tartalmi követelményei

A kivitelezési dokumentációk minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület legyen megvalósítható.

A tervlapok kell, hogy tartalmazzák az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.

A kivitelezési dokumentáció tartalmazza a jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelmények és előírások kielégítését, az építmény megvalósításához. Meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a dokumentációnak különösen ki kell térnie a bontással, átalakítással érintett épületszerkezetek, szerkezeti megoldások meghatározására.

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az átalakítással, bővítéssel érintett épületrészek meglévő, eredeti állapota is dokumentálandó a később ismertetésre kerülő műszaki tartalomnak megfelelően.

A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatóak.

Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatók.

Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

 

3.2 A kivitelezési tervdokumentáció általános formai követelményei

A tervdokumentáció megfelelő szakmai képességű és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakember számára minden kétséget kizáróan egyértelmű kell, hogy legyen.

A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint kell feltölteni az építtető által készenlétbe helyezett e-naplóba:

Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

 

3.3 A tervező és tervező művezető személye

E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni. Tervet, valamint tervezői művezetést csak a 266/2013 (VII.11.) kormányrendelet szerinti megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készíthet, ill. végezhet.

 

3.4 Rajzpecsét

Minden munkarészen (tervlapon) kötelezően rajzpecsétet kell feltüntetni.

A rajzpecsétnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • A lakóépület létesítési helye – címe, a helyrajzi szám feltüntetésével.
  • A lakóépület megnevezése.
  • Az építtető megnevezése, címe.
  • A felelős tervező(k) megnevezése, jogosultsági száma, elérhetősége (címe, e-mail címe vagy telefonszáma).
  • -A terven szereplő munkarész megnevezése.
  • A tervlap sorszáma.
  • A készítés dátuma.
  • A tervlap, munkarész, vagy digitális állomány méretaránya, arányszámmal vagy mérőléccel.
  • A módosítás esetén a módosítás indexjele, a módosítás megnevezése és dátuma

 

3.5. Tervezői művezetés

A tervező – az építtetővel kötött írásbeli szerződésnek megfelelően - tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik az kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője.

 

4. TERV MŰSZAKI TARTALMA

4.1 Aláíró lap, terv és dokumentum jegyzékkel

Tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásokkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki.

 

4.2 Helyszínrajz

Készül legalább 1:500-as léptékben amely tartalmazza a következőket:

  1. helyi építési szabályzat szerinti építési hely, építési vonal és beépítési mód feltüntetése,
  2. az építéssel érintett telek meglévő, esetleg bontandó és tervezett építményei,
  3. a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő építményei a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban a földhivatali adatszolgáltatás alapján,
  4. a tervezett épület tetőidommal; a csapadékvíz telken történő elvezetésének, kezelési módjának feltüntetésével,
  5. az építéssel érintett telek geodéziai jellemzői, (10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal), a védett növényzet és tervezett zöldfelület feltüntetésével,
  6. a tervezett térburkolatok, lépcsők, támfalak,
  7. a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye,
  8. közműpótlók esetén annak helye és mérete,
  9. a tervezett közterület-csatlakozás,
  10. vízszintes és magassági méretezés, égtájjelölés,
  11. előírt és tervezett beépítési mutatók feltüntetése,
  12. tervezett épületen szintszám és lakásszám feltüntetése,
  13. barlangjáratok felszín alatti kiterjedésének feltüntetése (amennyiben található ilyen az építéssel érintett telken).

 

4.3. Kitűzési helyszínrajz

Készül legalább 1:200-as léptékben amely tartalmazza:

  1. az építési telek jogi határait koordináta pontokkal, fölhivatali adatszolgáltatás alapján (ha szükséges további adatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok figyelembevételével dönthető el);
  2. épületszerkezethez rendelt kitűzési pont és három referenciapont meghatározását, vetületi és magassági koordinátákkal (javasolt egy abszolút vagy legalább egy meglévő megmaradó magassági pont meghatározása, és további két pont az épület vízszintes helyzetének meghatározására).

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén csak abban az esetben szükséges kitűzési helyszínrajz készítése, amennyiben a meglévő épület terepszinttel csatlakozó kontúrja változik. Amennyiben nem változik, úgy Tervezőnek erről nyilatkoznia kell.

 

4.4 Utcakép

Készül legalább 1:200-as léptékben amely tartalmazza a következőket:

  1. a telek utcai telekhatárával párhuzamosan felvett hosszmetszet lejtésekkel;
  2. az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai, a közvetlenül szomszédos ingatlanokon meglévő épületek homlokzatai, szín, felület és anyag meghatározásokkal a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban, felmérés vagy fotó alapján;
  3. az építéssel érintett telek terepábrázolása, védett növényzete és tereptárgyai (szükség esetén helyszíni felmérés alapján), a közvetlenül szomszédos ingatlanok terepábrázolása felmérés vagy fotó alapján;
  4. a tervezett épület telekhatár felöli nézete szín, felület és anyag meghatározásokkal, főbb magassági méretekkel.

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén csak abban az esetben szükséges utcakép készítése, amennyiben a meglévő épület átalakítása, bővítése a meglévő utcaképet változtatja. Amennyiben nem változik, úgy Tervezőnek erről nyilatkoznia kell.

 

4.5 Eltérő szintek alaprajzai

Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő, tervező által szükségesnek ítélt, de legalább 1:100-as léptékben, amely tartalmazza:

  1. a teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban nyílások ábrázolásával, nyílásáthidalók megjelölésével;
  2. a kitöltő- és válaszfalakat;
  3. a külső-belső nyílászárókat méretadatokkal és elhelyezési méretekkel;
  4. a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben;
  5. a tervezett helyiségek megnevezését, alapterületét, burkolatát,
  6. a tervezett szerkezetek megnevezéseit és a többrétegű függőleges szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását vagy egyértelmű anyagjelölését;
  7. a terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz, előlépcső megoldásait;
  8. a csapadékelvezetés módját;
  9. égéstermék elvezető rendszerek ábrázolását;
  10. égtájjelölést, metszetek helyének jelölését.
  11. beépített berendezések, korlátok, mellvédek ábrázolása.

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a terven műszakilag értelmezhető módon ábrázolni kell a megmaradó, a bontandó és az új épületszerkezeteket.

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az átalakítással, bővítéssel érintett épületrészek meglévő, eredeti állapota is dokumentálandó a fenti műszaki tartalomnak megfelelően.

 

4.6 Metszetek

Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban (min. 2 db egymással szöget bezáró metszet szükséges, amelyből egyik a szinteket összekötő lépcsőt metszi), tervező által szükségesnek ítélt, de legalább 1:100-as léptékben, amely tartalmazza:

  1. a minden elmetszett és nézet irányba eső teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban;
  2. a kitöltő- és válaszfalakat;
  3. a nyílászárókat;
  4. a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben;
  5. a tervezett anyagok, szerkezetek megnevezését és a vízszintes és ferde szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását;
  6. a víz- és hőszigetelés, párazárás nyomvonalvezetését;
  7. eredeti terepszintet, a rendezett terep és terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz és előlépcső megoldásait és lejtésviszonyait,
  8. közvetlenül csatlakozó építmények alapozását és annak méretét.

 

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a terven műszakilag értelmezhető módon ábrázolni kell a megmaradó, a bontandó és az új épületszerkezeteket.

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az átalakítással, bővítéssel érintett épületrészek meglévő, eredeti állapota is dokumentálandó a fenti műszaki tartalomnak megfelelően.

 

4.7 Homlokzatok

Az épület összes eltérő homlokzati terve a tervező által szükségesnek ítélt, legalább 1:100-as léptékben, amelyek tartalmazzák:

  1. a tervezett homlokzat geometriájának pontos adatait; ábrázolni kell a nézetirányba eső minden épületrészt, épületelemet a tetőszerkezettel együtt.
  2. a teherhordó szerkezeteket, a terepszint alatti részekkel együtt a tartószerkezeti tervekkel összhangban;
  3. ábrázolni kell a homlokzati elemeket, különösen a nyílászárókat, rácsokat, korlátokat, égéstermék elvezetőket, építészeti tagozatokat, anyagváltásokat;
  4. a csapadékelvezetés módját;
  5. a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben;
  6. a tervezett anyagok szerkezetek megnevezéseit, színeit, felületeit;
  7. az eredeti és tervezett terepcsatlakozást és lejtésviszonyait.

 

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az átalakítással, bővítéssel érintett épületrészek meglévő, eredeti állapota is dokumentálandó a fenti műszaki tartalomnak megfelelően. 8

 

4.8 Tartószerkezeti tervek

4.8.1 Tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció

Tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, a tervező által szükségesnek ítélt léptékben, az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatában foglaltaknak megfelelően, amennyiben

  1. a tartószerkezet fesztávolsága 5,40 m, vagy azt meghaladja,
  2. az épület/építmény tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
  3. az épület/építmény tartószerkezete egyéb anyagú és technológiájú (egy. vb., acél, fa, alumínium, műanyag…), egyedi kialakítású szerkezet,
  4. az épület/építmény tartószerkezete 1,50 m-t meghaladó kinyúlású konzolszerkezet, vagy felmenő szerkezettel terhelt konzolszerkezet tartalmaz,
  5. az épület/építmény a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, beleértve a beépített tetőteret is
  6. az épület/építmény pinceszintjének padlóvonala a csatlakozó terepszinthez képest 1,50 m-nél mélyebben van,
  7. az épület/építmény részlegesen alápincézett,
  8. az épület/építmény zártsorúan csatlakozik valamely szomszédos épülethez/építményhez,
  9. az épület falszerkezeteinek, pilléreinek, egyéb függőleges szerkezeteinek megtámasztatlan magassága meghaladja a 3,00 m-t (a födémszerkezethez nem csatlakozó koszorú nem jelent megtámasztást),
  10. a hasznos terhelések szempontjából az épület/építmény helyiségeinek használati osztálya nem „A”,
  11. amennyiben az építés helyszíne nyilvántartottan csúszásveszélyes, vagy aláüregelődés veszélyes területre esik,
  12. ha az építési terület lejtése a 15°-ot meghaladja,
  13. az 1,50 m-nél magasabb, vagy meglévő épülethez/építményhez csatlakozó földmegtámasztó szerkezetek építése,
  14. minden meglévő épületet/építményt érintő építési tevékenység, mely tartószerkezeti átalakítással, a meglévő tartószerkezeteket érő hatások megváltozásával jár,
  15. megfelelőségi igazolással rendelkező tartószerkezetek (pl. típus csarnokszerkezet), használati eszközök (pl. játszótéri eszköz), műtárgyak, termékek adoptációja (tartószerkezet bemutatása, alapozásának, fogadószerkezetének tervezése),
  16. az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert, vagy 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezetet érint, vagy ha a bontás zártsorú, vagy ikres beépítésben történik.

 

4.8.2 Tartószerkezeti leírás

Tartószerkezeti leírás készül az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatának Építési engedélyezési tervdokumentációk tartószerkezeti munkarészének tartalmi és formai követelményei fejezetben foglaltaknak megfelelően, amennyiben a 4.8.1. pontban foglalt kritériumok nem teljesülnek.

A tartószerkezeti leírás tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz.

 

4.9 Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás

4.9.1 Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás

Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás készül,

  1. a legfeljebb 300m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
  2. valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre való bővítése esetén,

az alábbi tartalommal.

Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának.

A rendszerleírás bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.

 

A leírás

  • ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait;
  • tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását;
  • ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket.

 

Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók.

A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el.

Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz.

 

4.9.2 Épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció

Épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció készül, az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatában foglaltaknak megfelelően,

  1. a 300m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése,
  2. valamint meglévő lakóépület 300m2 összes hasznos alapterületet meghaladó méretűre való bővítése esetén.

 

4.10. Műszaki leírás

Amely tartalmazza:

  1. a tervezési programban meghatározott tervezési feladatoknak és elvárásoknak való megfelelést, beleértve a településképi és illeszkedési követelményeket;
  2. a betervezett anyagokkal szemben támasztott követelményeket;
  3. a közműellátás megoldását, gépészeti rendszerek összefoglaló leírását;

ha szükséges, technológiai utasításokat, hivatkozásokat.

Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a műszaki leírásnak tartalmaznia kell az eredeti állapot bemutatását, a meglévő szerkezetek ismertetését, ki kell térnie a bontással és átalakítással kapcsolatos műszaki követelményekre, technológiai utasításokra, betartandó előírásokra.

 

4.11 Költségvetési kiírás.

Tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás. A 4.8 és 4.9 tekintetében részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább munkanemenkénti bontásban.

 

5. A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI 5.1 Szerződés

  1. Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel.
  2. Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.
  3. Tervező minimum 6 tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. A minimum 6 alkalomba beleszámítanak a szakági tervezők művezetési alkalmai is, ha a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a tervező alvállalkozóiként látják el.
  4. A minimum 6 tervezői művezetés számított munkadíját jogszabályban rögzített hatósági ár szabályozza. A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg.
  5. Építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-építési naplóhoz és biztosítja az építési helyszínre a bejutást. 5.2 Tervezői művezetési alkalmak

 

A tervező a kötelező tervezői művezetést a kivitelezési folyamat során legalább 5 alkalommal, valamint a kivitelezést lezárásakor egy alkalommal, azaz összesen 6 alkalommal teljesíti.

A művezetési alkalmakat az épület jellege, a helyszíni adottságok és a kivitelezés sajátosságai alapján tervező és építtető a szerződésben határozza meg.

Javasolt művezetési alkalmak:

  • kitűzés,
  • alapozás,
  • felmenő szerkezetek,
  • födémek építése
  • tetőszerkezet építés,
  • gépészeti és elektromos munkák,
  • szigetelések,
  • szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés),
  • kivitelezés lezárása.

 

Tervező építtető jelzésére köteles a tervezői művezetéseket teljesíteni. A jelzés módja szerződésben rögzítendő, idejének 5 nappal kell megelőznie a művezetési időpontot. Tervezői művezető azonban ezeken felül az építkezést bármikor megtekintheti és annak tervtől való eltérését észrevételezheti.

 

5.3 Tervezői művezető intézkedései

Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése.

Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel - az e-építési naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni.

Tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra.

Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.

A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.

 

2017. május 25.

 

dr. Hajnóczi Péter s.k. Nagy Gyula s.k.

MÉK elnök MMK elnök

scrollUp