Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

3/2011 KK vélemény

Létrehozva: 2015-11-29

3/2011. (V. 9.) KK vélemény az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiegészítéséről

 

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiegészítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A bírói gyakorlat nem egységes abban a kérdésben, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiegészítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) vagy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ingatlan-nyilvántartási és a közigazgatási eljárás rendelkezéseinek egymáshoz való viszonya az elmúlt évtizedekben ahhoz képest változott, hogy a közigazgatási eljárások egységesítésére vonatkozó megfontolások mennyire voltak erőteljesek. Kezdetben az ingatlan-nyilvántartási eljárás független volt a közigazgatási (államigazgatási) eljárási törvénytől, majd az 1981. évi I. törvény az ingatlan-nyilvántartási eljárásra az 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit rendelte alkalmazni. Az 1997. évi CXLI. törvény továbbra is megtartotta a kapcsolódást a közigazgatási eljáráshoz, azonban az Inytv. az Áe-hez képest privilegizált eljárás volt, tehát rendelkezései eltérhettek az Áe. szabályaitól. A Ket. a külön eljárások privilegizált helyzetét megszüntette, azonban a hatósági eljárásokra vonatkozó - 2009. október 1-től hatályos - rendelkezés szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a Ket. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik (Ket. 82. § (1) bek.). A Ket. 13. § (6) bekezdése szerint az Inytv. kiegészítő jellegű szabályokat is tartalmazhat.

Az Inytv. hatályos szövege a már meghozott hatósági határozat korrekcióját a következő formában engedi meg:

* kijavítás (elírás jellegű hiba esetén),

* kiegészítés (elmulasztott vagy hiányos rendelkezés esetén),

* módosítás, illetve visszavonás.

Az Inytv. 54. § mindegyik formáról önállóan rendelkezik. A kiegészítésre vonatkozó rendelkezése tartalmában eltér a Ket. vonatkozó rendelkezésétől. Az eltérés lényege: a) a kiegészítésre az Inytv. jogvesztő határidőt nem állapít meg; b) a jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy hozzájárulása szükséges a kiegészítéshez, ha ez az ő jogát sértené.

Ebből a szabályozásból arra kell következtetni, hogy az Inytv. a kérdést teljes körűen kívánja rendezni és háttérszabályként sem utal a Ket-re. Az Inytv. 54. § (1) és (2) bekezdése - a Ket-hez képest - sui generis szabály. Így nem alkalmazható a Ket. 81/B. § (2) bekezdése, amely szerint nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban érvényesülő közhitelesség elve is azt kívánja meg, hogy a nyilvántartásban ne szerepeljen hiányos bejegyzés, s annak kiegészítése időhatárra tekintet nélkül feltétlenül történjék meg, ugyanakkor a kiegészítésnek korlátja a jóhiszeműen szerző harmadik személy védelme.

Az Inytv. 54. § (2) bekezdése védi a jóhiszeműen jogot szerző személy érdekeit. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jóhiszeműséget az Inytv. általános rendelkezéseinek (5. § (3) bek.) megfelelően kell értékelni.

A jóhiszeműség alapja az, hogy valaki bízik az ingatlan-nyilvántartás hitelességében. Nem kizárt azonban, hogy a bejegyzett jogok és feljegyzett tények ellenkezőjét bizonyítsák.

A jóhiszeműséget tehát nem egyetlen tény alapján kell vizsgálni. Nem állapítható meg a jóhiszeműség, ha a fél tehermentes tulajdoni lapot kap kézhez, azonban tud (vagy tudnia kell) a teher fennállásáról. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben ellenőriznie kell a tulajdoni lap adatait, de bizonyítani lehet, hogy a tulajdoni lap tartalma nem felel meg a valóságos helyzetnek. A tulajdoni lap - ha téves is - alapja lehet a jóhiszeműség megállapításának, de nem kizárt, hogy más körülmények ennek ellenkezőjét bizonyítsák.

 

scrollUp