A duális szakképzés

Wéber László
létrehozva: 2016-11-29 / módosítva: 2017-06-13

Napjainkban világszerte átalakulóban van a jellemzően munkaerőpiac által vezérelt szakképzés, a szakmai oktatás. A szakképzést befolyásoló körülmények, feltételek és intézkedések földrészenként, országonként rendkívül változatosak. Az utóbbi években Európában a duális képzés került középpontba.  Az Európai Bizottság 2012. évi november 20-i közleménye a „Gondoljuk újra az oktatást” stratégiáról, valamint az Európa Tanács által elfogadott következtetések az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemről (2013. június 27-28.) igen egyértelmű üzeneteket fogalmaztak meg, amelyek összefoglalva a következők:

  • az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést;
  • világszínvonalú duális szakképzési rendszerek elterjesztésére van szükség;
  • A munka alapú tanulás, valamint az oktatás és az üzleti világ közötti együttműködés erősítése a cél;
  • magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztése szükséges;
  • a munkaerőpiacon elvárt készségek biztosítása a tanulmányi eredmények és az oktatás színvonalának javításával valósulhat meg hatékonyan.

Az előzőekben említett duális képzés lényege, hogy

  • a szakképzési feladatok felelősségén és költségein - a kölcsönös érdekek elismerése alapján - megosztozik az állam és a gazdaság;
  • a duális képzés a termelő gazdaság és a szabályozó állam konstruktív együttműködése;
  • a képzés elméleti feladatait a szakképző intézmények látják el;
  • a képzés gyakorlati részét látják el a gazdálkodó szervezetek körébe tartozó cégek, vállalatok;
  • ez a rendszer nem idegen a magyar szakképzés hagyományaitól.

A duális szakképzési rendszer a résztvevők számára egyértelműen előnyös, mert

  • a képzés valós gazdasági környezetben megy végbe,
  • a gazdasági szereplőktől a tanulók a legkorszerűbb, naprakész gyakorlati ismereteket szerezhetik meg,
  • komoly bázist jelent a gazdasági szereplők számára a leendő munkavállalóik kiválasztására,
  • a ténylegesen keresett és elhelyezkedést biztosító szakmákban folyik a szakképzés.

A hazai szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására született 2015-ös kormányzati koncepció a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” címet viselte. Ez a köznevelés részeként a szakképzési intézményrendszer előtt álló célokat összegezte, a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelésével. Megállapítást nyert, hogy a reformokat ki kell szélesíteni ahhoz, hogy a szakképzési rendszer hosszú távon megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatos változásaira. Az egyik legnagyobb kihívás a demográfiai csökkenő trendből adódó problémák kezelése. A népesedési mutatókkal összefüggésben látható, hogy az iskoláskorú népesség száma tartósan csökkent az elmúlt időszakban. A másik jelentős nehézség a középfokú oktatás intézményei között tapasztalható kedvezőtlen beiskolázási szerkezet. Foglalkozni kell továbbá az általános iskolában folyó képzés hatékonyságának növelésével is, mivel az alapvető készségek esetleges hiányának pótlását a szakképzés nem tudja egyedül felvállalni. A reformok kiszélesedésével a tervezett átalakítások célja az, hogy a jövőben az alapfokú oktatásra történő szerves ráépülés folytán minél többen tanuljanak tovább a duális szakképzésben. A koncepcióban meghatározott célok elérését szolgálták a 2014. és a 2015. évi törvénymódosítások, melyek fő sarokpontjai a következők:

  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara garanciavállalási intézményének bevezetése és egyes főbb pontjainak lefektetése;
  • kiegészültek a mesterképzéssel kapcsolatos szabályok, melyek lényege a mestervizsga-kötelezettség alóli mentességek kibővítése, valamint a mestervégzettség megszerzéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítása;
  • új szakképzési feladat-ellátási struktúra kialakítása és bevezetése, azaz
  • az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kialakítás;
  • a 2016/2017-es tanévtől átalakultak a szakképző iskolák: a szakközépiskola szakgimnáziummá, a szakiskola pedig szakközépiskolává alakult, a speciális szakiskola szakiskolaként működik tovább;
  • az első két szakképesítés megszerzése állami szakképzési rendszerben ingyenes; a második szakképesítés csak a felnőttoktatásban szerezhető meg;
  • a duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának érdekében az állam által fenntartott szakképző iskolákban a gyakorlati oktatásvezetői munkakör visszaállítása, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között;
  • a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok képzést ösztönző jellegének erősítése a pénzügyi támogatások növelésével, főként a kkv szektor számára, valamint a támogatáshoz való hozzájutás egyszerűsítésével az egyéb szervezetek esetében.

A fentiekre vonatkozó jogszabály-módosításokkal jelentős lépés történt a duális szakképzés magyarországi rendszerének megerősítése és kiszélesítése érdekében. A duális szakképzés említett két pillére, az iskolai oktatás, valamint a gazdálkodó és egyéb szervezetek által megszervezett gyakorlati képzés között kiemelt fontosságú közvetítői, a folyamatokat segítő tevékenységet lát el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

 

Az építési vállalkozók szakoktatásba való ilyesfajta bekapcsolódása szempontjából fontos tudni, hogy Magyarországon a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó vagy egyéb szervezetnél folyhat. A gyakorlati képzés

A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben lebonyolított gyakorlat, amelynek időtartamát a képzés alapdokumentuma tartalmazza. A szakképzés duális jellegének erősítése jegyében tartalmát illetően pedig fő elv a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás.

A diákok

  • tanulószerződés, vagy
  • együttműködési megállapodás alapján, vagy
  • oktatási intézmény tanműhelyében

vesznek részt a gyakorlati képzésben.

A tanulószerződés az első szakképzési évfolyam kezdetétől köthető az állam által elismert szakképesítésre való felkészítés céljából gazdálkodó vagy egyéb szervezettel. A megkötött szerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, és az abban megjelölt napon lép hatályba. Az ellenjegyzett tanulószerződéseket a területileg illetékes kamara tartja nyilván. Munkáját jelentős mértékben segíti egy országos online informatikai rendszer (az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer, röviden ISZIIR). Amennyiben a szerződést kötő gazdálkodó vagy egyéb szervezet nem rendelkezik a szükséges összes személyi és tárgyi feltétellel, lehetősége van a képzésbe bevonni egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetet.

A tanulószerződés azzal a tanulóval köthető, aki:

  • az iskolarendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében, az állam által elismert első és második szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésben vesz részt,
  • a meghatározott szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában a tanuló vagy iskolai tanműhelyben teljesíti a gyakorlatát, vagy olyan képzőhellyel köthet tanulószerződést, amelyet a kamara kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként tart nyilván. A tíz-tizenegyedik évfolyamon mindaddig, amíg a tanuló nem tett eredményes szintvizsgát, ugyancsak a fent említett típusú képzőhellyel köthet csak tanulószerződést. Tanulószerződés az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető, és azzal a szervezettel, amely a gyakorlati képzésre jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartást az MKIK, illetve helyi szervezete vezeti. A nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A tanulószerződést a képzés teljes hátralévő idejére köthetik, és a szakképzési törvényben meghatározott esetekben szűnik meg. Ezek közül a leggyakoribb az, amikor a tanuló sikeresen teljesíti a befejező szakképző évfolyamot és eredményes szakmai vizsgát tett.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés a szakképzési törvény 2015. évi módosítását követően, azonban az itt tanulók tanulói juttatása differenciált (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%).

A tanulószerződés a következő előnyöket biztosítja a tanuló számára:

  • valós munkakörülmények között szerezhet gyakorlati tapasztalatokat,
  • megtanulja a szervezetnél alkalmazott eszközök, berendezések, technológiák  használatát, megtanul szocializálódni a munkahelyi légkörbe, megismerkedik a vele szemben támasztott követelményekkel,
  • a végzést követő elhelyezkedési esélyei javulnak,
  • rendszeres havi pénzbeli juttatásban részesül,
  • bekerül a társadalombiztosítás rendszerébe, biztosítottá válik, betegség esetén táppénzre jogosult,
  • gyakorlati ideje a szolgálati időbe beszámít.

Egyértelmű, hogy a duális képzés hosszú távon csak akkor lehet sikeres, ha növekszik a képzésbe bekapcsolódó vállalkozások és tanulók száma; 2015-ben a közel 50 ezer tanulószerződés alapján folyt a szakképzési tevékenység Magyarországon. Úgy véljük, hogy az építőipari szakmákban is nagyon fontos az ebben a szakképzési folyamatban való részvétel mind a szakma egésze, mind az egyes vállalkozások szempontjából; gyakorlati tudnivalókat az MKIK és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSz) munkatársaitól lehet beszerezni; ajánljuk a következő elérhetőségeket:

http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/szakkepzes-es-mesterkepzes-2023

illetve

http://www.evosz.hu/index.php

 

scrollUp