A felmérési napló

Wéber László
létrehozva: 2016-06-08 / módosítva: 2016-06-08

Az építőipari munkák elszámolásának kétféle módja ismeretes: az átalányáras és a tételes elszámolás. Az elmúlt húsz-huszonöt évben Magyarországon egyre inkább az átalányáras elszámolás vált az elvégzett munkák elszámolási formájává – ám a tételes elszámolás sem indokolatlan olyan esetekben, amikor a megrendelő/építtető és a vállalkozó/kivitelező az elvégzendő munkák

  • műszaki tartalmában és
  • mennyiségében

rejlő kockázatokat nem akarják lényegében csakis a vállalkozóhoz/kivitelezőhöz telepíteni és a megrendelő/építtető nem akarja ennek a kockázatviselésnek az árát megtéríteni.

 

Ebben az esetben alkalmazzák a felek a tételes elszámolási formát, amikoris az előre rögzített (szerződéses) egységárak alkalmazásával a ténylegesen elvégzett és felmért munka mennyiségének az ellenértékét fizeti meg a megrendelő/építtető. Az elvégzett munkákat és azok mennyiségeit ún. felmérési naplóban kell számításba venni, mely naplóról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 190/20019. (IX. 15.) Kormányrendelet 28. §-a és a 3. számú mellékelte rendelkezik. A jogszabály a következőket rögzíti:

 

„28. § (1)Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából – az építési napló mellékleteként – a kivitelező a 3. melléklet szerinti tartalommal felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául.

(2) Nem kell felmérési naplót vezetni, ha

a) az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható,

b) a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy

c) a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák.

(3) A felmérési napló és a teljesítésigazolási napló az e-építési napló része.”

 

A 3. számú mellékelt a felmérési napló vezetés részletes szabályait írja le:

„A felmérési napló vezetésének szabályai

a) A felmérési napló az elvégzett munkák mennyiségének idomonkénti, szükség esetén vázrajzzal szemléltetett rögzítésére szolgál, a költségvetési tételre, az idomtervre és a méretkimutatásra, illetve a naplóbejegyzésre történő hivatkozás feltüntetésével.

b) A felmérési naplóban az egyes tételek mennyiségének pontos kiszámításához szükséges idomrajzokat, metszeteket, méreteket áttekinthetően kell berajzolni, és az ábrákat követően kell a naplóban a részletes számításokat elvégezni és az elvégzett mennyiségeket kimutatni.

c) A felmérési naplót a felmérésekkel párhuzamosan kell vezetni.

d) Az egyes építmények felmérési adatait elkülönítve, főbb szerkezeti elemenként csoportosítva kell vezetni.

e) Minden felmért adat bejegyzésénél külön sorban kell feltüntetni (esetleg az építményre, építményrészre hivatkozással) a munkanemet (pl. I. földmunka), majd a következő sorban a kelet és szint adatát, vonalas építkezésnél a szelvényszámot, a költségvetési (pótköltségvetési) tételszámot (naplóoldalszámot), amelyre a bejegyzendő adatok vonatkoznak. A hivatkozási szám után címszószerűen be kell írni a felmért tétel megnevezését (pl. földkiemelés III. o.).”

Úgy véljük, hogy az előzőekben ismertetett szabályok kellően részletesek és egyértelműek, így nem szorulnak magyarázatra.

 

Idevágóan említjük meg, hogy a hivatkozott jogszabály fontos kitételt tesz a többletmunka elszámolásával kapcsolatban, amikoris a 3. § (8) bekezdésében így fogalmaz:

„(8) A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt.”

 

Az előzőekből is kiolvashatóan talán nem felesleges még egy megjegyzést tennünk: a tételes elszámolás az adott építési munka műszaki tartalmának és mennyiségének bizonytalanságaiból fakadó kockázatokat a megrendelő/építtető által kezelendő kockázatok körébe sorolja. Emiatt fel kell hívnunk a megrendelők/építtetők figyelmét: állandóan tartsa szem előtt, hogy a tételes elszámolás alkalmazása esetén nem állandó (fix) összeg a vonatkozó szerződésben meghatározott vállalkozói/kivitelezői vállalási ár. Az erre vonatkozó vállalkozói/kivitelezői ajánlatok a megrendelő/építtető által közreadott költségvetési mennyiségekre, illetve tételekre vonatkoznak, így a vállalási ár praktikusan előirányzatként kezelendő.

 

A költségvetésben, illetve vállalkozói (ár)ajánlatban csak az egységárak állandóak, a mennyiségek a ténylegesen elkészült, felmért és a felmérési naplóban a megrendelő által igazolt munkamennyiségek szerint alakulnak. Ez a tény megnöveli a megrendelő/építtető felelősségét az ajánlatkérés, illetve a szerződéses ár vonatkozásában: egyfelől megfelelő tartalékot szükséges képeznie a beruházás építési költségeinek megfelelő rovatában, másfelől az általa közreadott költségvetésnek – sokszor minden műszaki, mennyiségi bizonytalanság ellenére – minél pontosabbnak kell lennie.

 

scrollUp