A generálkivitelező

Wéber László
létrehozva: 2016-06-08 / módosítva: 2017-06-13

A generálkivitelező fogalma a szakmagyakorlás régi kategóriája; a múltban gyakran „főkivitelező” néven említették, ami talán pontosabban is határozza meg azt a tevékenységet, amely jellemző rá: az adott építési beruházás kivitelezését a megrendelővel/építtetővel kötött vállalkozási szerződés alapján végzi úgy, hogy a megvalósításban közreműködő szakkivitelezők alvállalkozóként kapcsolódnak hozzá/alá. Ennek megfelelően a megrendelő/építtető lényegében egy szerződést köt a teljes kivitelezési munkára – és ez a szerződő generálkivitelező „generálja”, hozza létre a művet: az épületet, építményt.

Ebből a szerepéből következően igen összetett a generálkivitelező feladata: általában a megrendelő/építtető által rendelkezésre bocsátott kiviteli tervdokumentáció alapján, az abban foglalt műszaki tartalommal építi meg és lényegében kulcsrakész állapotban adja át az épületet, építményt a megrendelőjének. Ezen általános eseten túlmenően nem ritka, hogy a kiviteli tervkészítés/tervkészíttetés is a generálkivitelező feladatává válik – mint ahogy az sem, hogy néhány szakkivitelezővel a megrendelő közvetlenül köt szerződést és ilyenkor társkivitelezői (társgenerál) viszonyban dolgoznak együtt ezek a vállalkozások a megrendelő/építtető összehangoló koordinációja mellett.

Fontos megjegyezni, hogy a generálkivitelező felelőssége általában a megrendelt mű konkrét műszaki tartalmának szerződésszerű elkészítéséig terjed – tehát a megrendelő/építtető határozza meg, hogy milyen épületet, építményt rendel meg. Ez a felelősségi határ különbözteti meg a generálkivitelezőt a fővállalkozótól, aki ún. eredményfelelősséggel vállalkozik az adott beruházás megvalósítására – tehát a fővállalkozónak garantálnia kell, hogy az általa létrehozott mű meg fog felelni azoknak a paramétereknek, amiről a szerződése szól. Ennek megfelelően a fővállalkozó általában a komplett tervezéssel együtt vállalkozik a megvalósításra és felel azért, hogy az épület, építmény úgy működjön, ahogy arról előzetesen megállapodott a megrendelővel/építtetővel. Ennek összetett beruházások, fejlesztések (például gyártóüzem) esetében van nagy jelentősége, mivel a technológiai berendezések tervezése, gyártása és telepítése is a feladatkörébe tartozik, egészen az eredményes (sokszor 1-2 évig tartó) próbaüzem lezárásáig. A fővállalkozó ilyesfajta klasszikus értelmezése is a régi szakmagyakorlásban gyökerezik – az újabb kategorizálás nem pontosan ilyen módon használja ezt a fogalmat, ahogyan erre később visszatérünk.

Tekintsük át, hogy a ma hatályos idevágó jogszabályok hogyan definiálják a tárgyunk fogalmát!

1) 

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről a hatodik könyvben foglalkozik a kötelmi joggal; ennek második része tartalmazza a szerződések általános szabályait, majd a harmadik rész foglalkozik a vállalkozási típusú szerződésekkel: konkrétan a 6:238. § és a 6:250. § közötti szakaszok. Ezen belül, a XXXVII. fejezetben találjuk a kivitelezési szerződés kategóriájára vonatkozó előírásokat a 6:252. § -ban. A hatályos PTK-ban sehol sincs szó sem fővállalkozóról, sem generálkivitelezőről – vállalkozóról és kivitelezőről szól ez a jogszabály és a szerződést kötő feleknek a mindenkori szerződésükben kell meghatározniuk, hogy mire, milyen vállalkozói felelősségvállalással kötnek megállapodást. Úgy véljük, hogy ez messzemenően helyes szabályozás, hiszen az elnevezéstől függetlenül mindig is a szerződés tartalma szerint kellett és kell értelmezni a felek által vállalt kötelezettségeket, nem az elnevezés, szerződés „címe” volt a mérvadó.

2)

Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről a III. fejezetében szabályozza az építési folyamatot; itt a 39. § -ban és a 39/A. § -ban fogalmazza meg a jogszabály az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételeit, többek között az üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari, azaz vállalkozó kivitelezési tevékenységet végezni kívánó személyre, szervezetre vonatkozó előírásokat. Ebben a törvényben sem találunk a generálkivitelezői, fővállalkozói kritériumokra vonatkozó meghatározásokat, előírásokat.

 

3)

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az értelmező rendelkezések körében határozza meg az ebben a szócikkben számunkra fontos fogalmakat; eszerint

„2. § E rendelet alkalmazásában

……………

k) vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet,

l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező,

m) alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező,

n) megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval kivitelezési szerződést kötő, ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező.

 

Nem itt, hanem a 7. § (1) bekezdésében közli a jogszabály a az építtető meghatározását; témánk szempontjából nem érdemtelen ezt is pontosan idéznünk:

„7. § (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.”

Mint látjuk, ez a jogszabály sem a megvalósítandó mű létrehozásában betöltött felelősség alapján határolja el az egyes vállalkozói kategóriákat, hanem a szerződéses láncolatban elfoglalt hely szerint: aki az építtetővel köt szerződést, az a „fő” vállalkozó – és ugyanő a szerződéses láncolat további szakaszában megrendelővé (is) válik az alvállalkozója felé. Nyilvánvalóan van létjogosultsága ennek a kategorizálásnak is – a kivitelezési folyamatban különböző műszaki, szervezési, munka- és egészségvédelmi, gazdálkodási feladati vannak a mű egészét, vagy annak egy részét, esetleg annak is csak részfeladatit kivitelező vállalkozónak.

Összefoglalva a leírtakat azt látjuk, hogy a generálkivitelező fogalma a ma használatos és idevágó jogszabályokból hiányzik – mindazokat a feladatokat, amelyeket az adott szerződés teljesítése során a vállalkozónak felelősen el kell végeznie, a vonatkozó szerződésben kell a feleknek rögzíteni. Mindemellett a „geneálkivitelező” és a „fővállalkozó” kategóriák a szakmagyakorlásban tovább ének, ám egzakt jogi tartalom nélkül.

 

scrollUp