A jogorvoslati eljárás

Wéber László
létrehozva: 2016-05-20 / módosítva: 2016-05-20

A közbeszerzési eljárások igen összetett szabályrendszere pontosan szabályozza a benne közreműködő szervezetek feladatait – nemegyszer előfordul azonban, hogy valamelyik szervezet hibát vét, vagy hibát vél felfedezni az eljárás során. Ennek a helyzetnek a kezelésére hozta létre a jogalkotó a jogorvoslati eljárás intézményét, aminek az a célja, hogy gyorsan és hatékonyan fel lehessen lépni a jogsértésekkel szemben; az ezzel kapcsolatos kérdéseket a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 148. § - 168. § közötti része szabályozza.

A szabályozás alapelvei a következők:

  • jogorvoslati kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti; emellett az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint az uniós értékhatár alatti beszerzések esetében a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is;
  • a jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül; ezek jogvesztő határidők;
  • a kérelemben igen sok adatot meg kell adni a 149. § (1) bekezdésének megfelelően és meg kell jelölni a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan;
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg; hiányosságok esetén hiánypótlást, kiegészítést rendelhet el;
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket;
  •  Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, így a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelheti el, vagy felszólíthatja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be;
  • ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozata meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból; az eljárás ilyesfajta kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére;
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához; a tárgyalást az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül kell megtartani és az nyilvános;
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor; ha tárgyalásra is sort került, akkor a határideje az eljárás megindításától számított huszonöt nap;
  • A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

b) a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;

c) megállapítja a jogsértés megtörténtét;

d) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a Közbeszerzési törvényben felsorolt jogkövetkezményeket;

e) meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki;

f) megállapítja a jogsértés megtörténtét és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

  • a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést meghozatala napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni;
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát a 170. § szerint.

 

Fontos tudni, hogy a kérelemre indított jogorvoslati eljárás nem ingyenes; azért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a kérelmezőnek a 45/2015. (XI.2.) MvM rendelet előírásai szerint. Ez, a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló jogszabály meghatározza, hogy ennek a díjnak az alapja

  • az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, koncessziós beszerzési eljárás, valamint tervpályázati eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább 200 000 forint, legfeljebb 25.000.000 forint;
  • uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzési eljárás, koncessziós beszerzési eljárás, valamint tervpályázati eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább 200.000 forint, legfeljebb 6.000.000 forint. 

 

Az előzőek szerinti alap-díj az előterjesztett kérelmi elemek számától függően növekszik, például 16 vélelmezett jogsértés, azaz 16 kérelmi elem esetén az igazgatási szolgáltatási díj a duplájára növekszik. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárásban jogsértést állapít meg (tehát a jogorvoslati eljárást kérelmezőnek igaza volt), a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200.000 Ft-ot meghaladó része a kérelmezőnek visszajár.

 

Jogorvoslati eljárás nem csak kérelemre indulhat: a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – ha a Közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomásukra - hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezhetnek a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv, a Magyar Államkincstár, az alapvető jogok biztosa, a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, a Gazdasági Versenyhivatal, az európai támogatásokat auditáló szerv, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az ügyész, valamint a közbeszerzésekért felelős miniszter. Az eljárásrend azonos ebben az esetben is, mint a kérelemre induló jogorvoslati eljárásoknál.

 

Jogsértő eseményről való tudomásszerzés esetén nemcsak az előzőek szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezésére van lehetőség: az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve bármely érdekelt gazdasági szereplő, vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet kezdeményezhet előzetes vitarendezést a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 80. §-a szerint. Ebben az esetben az ajánlatkérő és az ajánlattevő, illetve az előzőekben körvonalazott gazdasági szereplő vagy kamara, érdekképviseleti szervezet próbálja meg a konkrét vitáját egymással rendezni, mintegy megelőzve a törvény szerinti jogorvoslati eljárást.

 

Itt is lényeges határidőket szab a jogszabály: amennyiben

  • az eljárást lezáró írásbeli összegzést tartja jogsértőnek az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező, akkor az erről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül,
  • az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás, illetve az azzal együtt elérhető közbeszerzési dokumentumok jogsértőnek tartott volta miatt kezdeményeznek vitarendezési eljárást, azt általános esetben az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti 10. napig

lehet megindítani.

 

Ugyanilyen szigorú határidőket tartalmaz a törvény az ajánlatkérő válaszadásra: szintén három munkanap alatt kell a vitarendezési kérelemben foglaltakról az álláspontját közölnie a vitarendezést kezdeményezővel és arról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét tájékoztatnia kell.

 

Mind a jogorvoslati eljárás, mind az előzetes vitarendezés csak akkor töltheti be a törvény által megfogalmazott célját, ha az ezek során esetleg feltáruló jogsértés következményei érvényesíthetők, azaz ezen eljárások alatt lényeges, visszafordíthatatlan eljárási cselekmények nem történnek. Ezt szolgálja az un. moratórium (halasztás, haladék) intézménye, amely alapesetben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 131. § (6) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződésről így rendelkezik:

 

Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.”

 

Ez a tíz naptári napos szerződéskötési tilalmi (halasztási) időszak áll nyitva a jogsértést feltételező ajánlattevőknek, részvételre jelentkezőknek, hogy a jogorvoslati eljárást megindítsák a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt; amennyiben előzetes vitarendezés keretében próbálják az igazukat keresni, akkor azt három munkanapon belül kezdeményezhetik az ajánlatkérőnél.

 

Amennyiben ezekkel az eszközökkel élnek az ajánlattevők, részvételre jelentkezők, akkor a szóban forgó eljárás időszakára is vonatkozik a moratórium a következők szerint:

 

„131. § (7) Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [152. §] nyújtanak be, a szerződést – a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.”

 

Az előzetes vitarendezés miatti halasztás szabálya így szól:

 

„80. § (5) Ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést –, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.”

 

Ezek a moratóriumra vonatkozó szabályok bizonyos kivételekkel érvényesek; a hivatkozott törvény 131. § (8) bekezdése felsorolja ezeket az eseteket:

 

„(8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés,

a) ha a nyílt eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;

b) ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség eljárása során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;

c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján indították;

d) a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be;

e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés c)–d) pontja, (3) bekezdése vagy (4) bekezdés b)–d) pontja alapján, egyetlen ajánlattevő felhívásával a 98. § (5) bekezdése szerint vagy a hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárást a 128. § (1) bekezdése a) pontja alapján indították, és a 152. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;

   f) ha a 115. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.”

 

Az előzőekben sokszor említett Közbeszerzési Döntőbizottságról legalább annyit kell tudni, hogy a közbeszerzési eljárásokat érintő egyes jogviták intézésére a jogalkotó speciális jogállású szervezetet, a Közbeszerzési Döntőbizottságot hozta létre, melynek hatáskörét a Közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) 145. § (2) és (3) bekezdései határozzák meg. A Kbt. értelmében a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság független, országos hatáskörrel rendelkező szerv. A Kbt. 193. § (12) bekezdése rögzíti, hogy a közbeszerzési biztosok döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A Döntőbizottság eljárása a polgári peres eljárásokkal mutat számos hasonlóságot, melyben a felek jogvitáját kontradiktórius (azaz szóváltó jellegű) eljárásban dönti el, tehát a felek előadhatják jognyilatkozataikat és tényállításaikat, illetve egymás jognyilatkozataira és tényelőadásaira válaszolhatnak, észrevételeket tehetnek. A Döntőbizottság eljárására a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

scrollUp