A kivitelezés beszerzése

létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-11-22

Ebben a szócikkben „Az építési közbeszerzés” fejezet részeként foglalkozunk az építőipari kivitelezés beszerzése kérdéseivel – ám ha nem a közbeszerzések aspektusából vizsgálnánk a témát, a kivitelező kiválasztása címet adnánk ennek az írásnak. A szakmagyakorlás régi írott és íratlan szabályai foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az építtető milyen módon válassza ki a megvalósítandó épület, építmény kivitelezőjét, hogy az számára a legoptimálisabb legyen.

A kivitelezési munkákra vonatkozó versenytárgyalás intézménye régóta ismert; ennek különböző eljárási módozatai függenek többek között

  • az ajánlatkérő személyétől, illetve a beszerzés tárgyától és értékétől – tehát közbeszerzési eljárást kell-e alkalmazni vagy ún. szabad kezes vállalatba-adásról van-e szó;
  • az adott építési piaci viszonyoktól – van-e verseny az építési vállalkozók között és az mekkora a szóban forgó területen;
  • milyen minőségben keres kivitelezőt az ajánlatkérő: fővállalkozói, generálkivitelezői vagy alvállalkozói feladatokat akar megvalósíttatni;
  • milyen kiválasztási szempontjai vannak, léteznek-e bizonyos preferenciák az adott munka, munkarész versenyeztetése során, stb. 

 

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az adott vállalkozó-kiválasztás, a kivitelezés beszerzése előtt a pályáztatási, versenyeztetési folyamatot az ajánlatkérőnek, építtetőnek jól elő kell készítenie, meg kell terveznie.

A kivitelező kiválasztására irányuló építtetői tevékenység mindenképpen az ajánlatkéréssel kezdődik. Erről idézzük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, amely a következőképpen fogalmaz:

„6:74. § [Felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban]

(1) Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A felhívást tevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.

(3) A felhívást tevő fél a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja.

6:75. § [Ajánlati kötöttség versenyeztetési eljárásban]

(1) Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) Az ajánlattevő a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő harminc napig marad kötve ajánlatához.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.

6:76. § [Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás]

(1) Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.

(2) Az ajánlat hatálya megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.”

 

Fontos pontosan értelmezni a fentieket: a 6:74. § (1) szerinti „hivatalos” ajánlati felhívás esetén áll be az említett szerződéskötési kötelezettsége az ajánlatkérőnek; amennyiben nem a leírtak szerinti ajánlati felhívást tesz, akkor nem terhelik az ebből fakadó ilyesfajta kötelezettségek sem.

Az ajánlatkérési dokumentáció, tenderdokumentáció az építőipari, illetve beruházási szakmagyakorlás általános szabályai szerint kialakult tervek és iratanyag összessége. Ennek pontos tartalmi megfogalmazása a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben olvasható (közbeszerzési dokumentumnak nevezve):

„3.§ 21. közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.”

 

Úgy véljük, ez a közbeszerzések területére megfogalmazott definíció nagyon pontos és jó, tekinthetjük etalonnak is - azaz olyan leírásnak, amelyet az ajánlatkérési dokumentáció általános követelményeként állíthatunk jó példaként mind az ajánlatkérőknek, mind az ajánlattevőknek.

Az építési beruházások szempontjából érdemes foglalkoznunk a műszaki tartalom meghatározásának kérdésével; itt a közbeszerzési törvény – az alapelveivel összhangban – a nyílt, korlátozásmentes verseny feltételeinek a megteremtését hangsúlyozza, amikor kimondja:

„58.§ (2) Az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának és nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, akkor is, ha ezek a tényezők végeredményben nem befolyásolják az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás tulajdonságait, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint annak értékéhez és céljaihoz képest arányosak.

(3) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.”

 

Nyilvánvalóan ebbe a körbe, a műszaki leírás kategóriájába kell érteni az építési beruházások beszerzése esetén a műszaki tervdokumentációt.

Az adott közbeszerzési eljárás során alkalmazott eljárásrendtől és eljárás-fajtától függően a kivitelező kiválasztása egy vagy két lépcsőben történhet:

  • nyílt eljárásban az ajánlatkérő egyszerre vizsgálja az ajánlattevők alkalmasságát és a benyújtott ajánlataikat,
  • meghívásos eljárásban első lépésben a részvételre jelentkező alkalmasságát, majd második lépcsőben az alkalmasnak nyilvánítottak által benyújtott ajánlatokat;
  • a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban és a nemzeti értékhatárt elérő bizonyos eljárásokban az ajánlatkérő nem vizsgálja az ajánlattevők alkalmasságát, mert csak az azokat az ajánlattevőket hívhatja meg ajánlattételre, akiket ő előzetesen a teljesítésre alkalmasnak ítélt meg.

 

A hivatkozott törvény természetesen pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben milyen eljárásrend és milyen eljárás-fajta szerint kell/lehet az ajánlatkérőnek eljárnia.

Alapvetően két eljárásrendet és hat eljárás-fajtát különböztet meg a törvény:

1) eljárásrend szerint lehet a közbeszerzési eljárás

  • uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, vagy
  • ezek alatti értékű és egyben nemzeti értékhatárokat elérő eljárás;

2) a közbeszerzési eljárás fajtája (típusa) szerint lehet

  • nyílt eljárás,
  • meghívásos eljárás,
  • innovációs partnerségi eljárás,
  • tárgyalásos eljárás,
  • versenypárbeszéd,
  • hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás;

a fentiekről lásd részletesebben a törvény a 21.§-át és a 49.§-át.

Az előzőekben áttekintettük, hogy a különböző eljárásrendek és eljárás-fajták alapján eljárva (és így milyen szabályok, menetrend szerint) választhatja ki az ajánlatkérő a kivitelezőt. A következőkben a kiválasztás, azaz az ajánlatok értékelésének szempontjait foglaljuk össze a törvény alapján, lásd a 76. § - 78. §-ait.

Az ajánlatok értékelési szempontjai lehetnek:

  • a legalacsonyabb ár,
  • a legalacsonyabb költség (az ajánlatkérő által közölt költséghatékonysági módszer alkalmazásával számolva),
  • a legjobb ár-érték arányt megjelenítő (különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális) szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

 

Fontos kitétel a 76.§ (5) bekezdése szerint, hogy „Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében”, ugyanakkor a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok különösen a következőkre terjedhetnek ki a 76.§ (3) szerint:

  1. „minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;
  2. a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.”

 

Úgy véljük, hogy az építési beruházások terén ezeknek a szempontoknak van létjogosultsága.

Értékelési szempontként alkalmazható az ún. életciklus-számítási módszer is, amelynek alkalmazásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót adott ki 2017. március 10-én; elérhetősége:

http://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/ab/48/ab488669-bee6-40ea-a71f-f43c7587d8d1/kh_utmutato_lcc_vegleges.pdf .

 

Nyilvánvalóan fontos kérdés az ajánlatok értékelése során, hogy egyes ajánlatok tartalmaznak-e aránytalanul alacsony árat és egyéb aránytalan vállalásokat – lásd erről a 72.§ előírásait. Ezek közös alapelveként kiemeljük, hogy a törvény előírja: az ajánlatkérő köteles az ilyesfajta aránytalan vállalásokkal kapcsolatban ajánlattevői adatokat és indoklást kérni – ám ezek figyelembe vételét, az elfogadhatóságuk megítélését egyértelműen az ajánlatkérőre bízza, tehát az ezzel kapcsolatos felelősséget nem érinti, azt az ajánlatkérőnél hagyja.

Az előzőek szerinti értékelési szempontok alapján az ajánlatkérő a legkedvezőbb és érvényes ajánlatot adó ajánlattevőt köteles kiválasztani az eljárás nyertesének. Itt utalunk a Kbt. 27. §-ára, amely az ajánlatkérőre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza és előírja, hogy

az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket.”

„Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az előzőekben foglaltakat.”

 

Az idézett jogszabály szigorú megkötéseket tartalmaz a közbeszerzési folyamat egyes ajánlatkérői lépéseire (például minimum három tagú bírálóbizottság, összeférhetetlenség, eljárásrend, stb.). Ennek megfelelően a nyertes ajánlattevő kiválasztási folyamatának egyértelműen szabályozott működési rendben kell történnie.

A nyertes ajánlattevőről szóló döntéséről az összes ajánlattevőt összegző értékelés formájában kell tájékoztatni. Ezt követően 10 napos ún. moratóriumi időszak eltelte után – amennyiben nem kezdeményez senki jogorvoslati eljárást az összegző értékelésben foglaltakkal kapcsolatban – megköthető a szerződés, azaz megtörtént a kivitelező kiválasztása.

 

scrollUp