A kivitelezés számlája

Wéber László
létrehozva: 2017-12-04 / módosítva: 2017-12-04

A számla olyan szigorú számadású bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus alapú.

A számvitelre illetve az adózásra vonatkozó jogszabályok előírják azokat a formai és tartalmi követelményeket, amelyeket a bizonylatnak teljesítenie kell. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. §-a szerint 2013. január 1-től a számla kötelező adattartalma – az építőiparra jellemző szempontok szerint - a következő:

  • a számla kibocsátásának kelte;
  • a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
  • a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
  • a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették,
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
  • az értékesített termék, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  • a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
  • az adó alapja, továbbá az értékesített termék, a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  • az alkalmazott adó mértéke;
  • az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
  • a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett,
  • a számla kifizetési határideje.

 

A számlán feltüntetett fizetési határidő megállapításánál a kiállítónak figyelembe kell venni a szerződésben meghatározottakat, illetve banki teljesítés esetén a banki értéknapot, amely nem eshet banki szünnapra, illetve szabad- vagy ünnepnapra. A pénzügyi teljesítés ideje a számla fizetési határideje, banki teljesítés esetén a fizetési határidővel megegyező banki munkanap, illetve banki szünnapra vagy szabad- és ünnepnapra megadott fizetési határidő esetén az azt követő első banki munkanap.

 

A számla befogadójának az alábbi feladatai vannak:

  • Ellenőrzés: befogadás előtt a vevőnek alakilag, formailag és tartalmilag meg kell vizsgálnia a számlát.
  • Befogadás: a számla befogadása fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését jelenti. A számla befogadásával a befogadó szervezet élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket (pl. adófizetés stb.)
  • Könyvelés: számlát a könyvelésbe bevezetni csak akkor lehet, ha az elismert követelésen alapul.

 

Az építési tevékenység (szolgáltatás) ellenértékéről szóló számla teljesítésigazolás alapján állítható ki. A teljesítésigazolást a megrendelő állítja ki az adott időpontig elvégzett (teljesített) munkákról. A teljesítésigazolásnak különböző „formanyomtatványai” vannak a hazai építési piaci gyakorlatban – azonban kétséget kizáróan kell tartalmaznia a következőket:

  • keltezés, jelen lévők, tárgy, a vonatkozó szerződés jellemzői (kelt, vállalási díj, stb.);
  • ténymegállapítás: „Jelenlévők a mai napon tárgyban a létesítményt bejárták és megállapították, hogy a szerződés műszaki-pénzügyi ütemezése szerint a ……… számú részszámla műszaki tartalma teljesült, így Vállalkozó a következők szerint jogosult részszámlájának benyújtására.”;
  • az építési-szerelési munka szerződés szerint számított ellenértéke;
  • levonások (minőségi levonás, el nem végzett munka, stb.);
  • a teljesítés összege, amelyből levonandó a kapott előleg törlesztése, a teljesítési vagy a jóteljesítési (szavatossági) visszatartás; a differencia az adott számla, részszámla fizetménye;
  • nem egyszer előfordul, hogy a szóban forgó igazolt teljesítéshez a megrendelő bizonyos szolgáltatásokkal hozzájárult (például felvonulás, biztosítás, őrzés-védelem, takarítás, hulladékelszállítás, szociális szolgáltatások, stb.); ezeket és az ellenértéküket javasoljuk ebben a teljesítésigazolásban szerepeltetni azzal a megjegyzéssel, hogy a megrendelő ezek ellenértékét jogosult a vállalkozó, kivitelező felé számlázni és a megrendelő a két számla közötti különbözetet utalja a vállalkozó, kivitelező felé;
  • ugyancsak a megrendelőt illethetik a teljesítéssel kapcsolatban felmerült és jogos kötbérek, kártérítések, amelyek összege – a vonatkozó szerződéstől függően – gyakran levonható a vállalkozó, kivitelező aktuális teljesítésének az ellenértékéből;
  • a teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell az általános forgalmi adóval kapcsolatos adatokat is (fordított vagy egyenes adózású, az adó kulcsa, stb.) – figyelemmel arra, hogy a teljesítésigazolás a leírtak szerint tartalmazhat különféle szolgáltatásokat és levonásokat is, amelyek adózási rendje (fordított, egyenes), áfa-körbe tartozása és áfa-kulcsa különböző lehet.
  • a megrendelő nyilatkozatát arról, hogy a teljesítés szerződésszerűen megtörtént és a kivitelező az előzőek szerint meghatározott ellenértékről a számla benyújtására jogosult,
  • a számlázás során figyelembe veendő egyéb tényezőket (előleg terhére történő elszámolás, felmerült árcsökkentések indoka és mértéke, esetleges megrendelői ellenszámla figyelembe vétele, a fizetmények összevezetése, stb.).

 

Az elektronikus építési napló használatával a teljesítésigazolások is annak az elektronikus dokumentálási rendszeréhez kapcsolódnak: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 31. §-a részletesen rendelkezik erről; az e-főnapló melléklete az elektronikus teljesítésigazolás (e-teljesítésigazolás).

 

A vonatkozó számlát természetesen az előzőek szerinti teljesítésigazolásnak megfelelően kell elkészíteni.

 

 

 

scrollUp