A megbízási szerződés minimális tartalma

Wéber László
létrehozva: 2016-11-29 / módosítva: 2017-06-07

A szerződések klasszikus kérdéseire:

  • mit?
  • mikorra?
  • milyen minőségben?
  • mennyiért?
  • milyen fizetési feltételek mellett?
  • milyen biztosítékokkal?   

természetesen minden esetben választ kell adniuk a szerződő feleknek – ám ezek mellett néhány olyan sajátosságra is felhívjuk a figyelmet, amelyek ennek a speciális szerződésfajtánál különös fontosságú.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint

„ 6:272. § [Megbízási szerződés] Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

6:273. § [Utasítás] (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.

(2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.

(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.”

„6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség] (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.”

Mint látjuk, a megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek alapvetően egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízás ún. gondossági kötelem, azaz nem az eredményes tevékenységért felel a megbízott, hanem azért, hogy gondosan jár el a megbízó érdekében a tevékenysége során. Ez alapján határolható el a megbízási szerződés a vállalkozási típusú (például a kivitelezési, a tervezési, a kutatási, a fuvarozási) szerződéstől: ez utóbbiak ugyanis eredménykötelmet hoznak létre, vagyis a vállalkozó nem csak az ügy gondos ellátásáért, hanem meghatározott eredmény eléréséért felel.

A PTK szól a megbízási szerződéshez kapcsolódó díjazásról is:

6:276. § [Megbízási díj] (1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

(2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

(3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.

(4) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.”

Ezek a díjazási megfogalmazások teljes összhangban vannak a megbízási szerződés előbb megfogalmazott lényegével: a megbízott akkor is jogosult a díjazásra, ha az eljárása nem vezetett eredményre – kivéve, ha ez az eredménytelenség neki volt felróható.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet az építési folyamat két fontos szereplőjének tevékenységét köti megbízási szerződés kötéséhez: az építési műszaki ellenőrét és a felelős műszaki vezetőét.

Az építés műszaki ellenőrrel, illetve a vele kötendő szerződéssel kapcsolatban így fogalmaz az említett jogszabály:

„21. § (1) Az építési műszaki ellenőr az Épkiv. 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feladatokat látja el.

(2) Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell

a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát,

b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját,

c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat.”

 

Az itt hivatkozott „Épkiv.”, azaz az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 16. § (6) bekezdése előírja:

Az építési műszaki ellenőr megbízását írásba kell foglalni. A megbízási szerződés tartalmazza:

a) az építtető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét,

b) az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, valamint elektronikus építési napló vezetés esetén a NÜJ-ét,,

c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a kivitelezés várható kezdési és befejezési időpontját,

e) az építési műszaki ellenőrnek a kivitelezési szerződés és az (5) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez kapcsolódó feladatait,

f) az építési műszaki ellenőr díját, fizetési módját, határidejét,

g) az építési műszaki ellenőrnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelősségén kívüli további feladatait és felelősségét.”

 

A felelős műszaki vezetéssel kapcsolatban az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet a következőképp fogalmaz:

„22. § (1) A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. § (2)–(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata az Épkiv. 13. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés b)–k), n)–p) pontjában, 13. § (4)–(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése.

(2) A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a szerződés tartalmazza

ba) a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,

bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét,

bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét,

bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását.”

 

Az előzőekben hivatkozott „Épkiv.” itt is az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletet jelenti, amelynek az idézett szakaszai pontosan körülírják a felelős műszaki vezető feladatait.

 

Mind az építési műszaki ellenőrre, mind a felelős műszaki vezetőre vonatkozóan az előzőekben idézett két jogszabály többféle összeférhetetlenségi előírást is megállapít – mivel a szócikkünk tárgyán ezek túlmutatnak, itt most nem térünk ki rájuk.

 

scrollUp