A mesterképzés

Wéber László
létrehozva: 2016-11-29 / módosítva: 2017-06-13

A mesterképzés célja, hogy a megfelelő szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés lehetőségét és a tanulóképzéshez, valamint a vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását; az ezt követő mestervizsga tanúsítja a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek meglétét és készségszintű ismeretét.

Szócikkünk megírásakor a következő építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó egyéb szakmák rendelkeznek jogszabályban előírt következő mesterkövetelményekkel:

  • ács, állványozó mester,
  • bádogos mester,
  • burkoló mester,
  • díszműkovács mester,
  • épületasztalos mester,
  • épület- és szerkezetlakatos mester,
  • festő, díszítő, mázoló és tapétázó mester,
  • gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mester,
  • gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő mester,
  • hegesztő mester,
  • hűtő-, klíma és hőszivattyúberendezés szerelő mester,
  • ipari alpinista mester,
  • kályhás mester,
  • kárpitos mester,
  • képkeretező és üvegező mester,
  • kőfaragó, műköves és épületszobrász mester,
  • kőműves mester,
  • központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő mester,
  • lakberendező mester,
  • magasépítő mester,
  • tetőfedő mester,
  • villanyszerelő mester
  • vízvezeték- és vízkészülék-szerelő mester.

Mesterképzés jelleggel a mestervizsgára a felkészítő tanfolyamokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) területi kamarái szervezik és bonyolítják le. A képzések időtartamáról, ütemezéséről, költségeiről az illetékes területi kamara tud felvilágosítást adni.

A mesterképzés két részből áll:

  • pedagógiai és vállalkozási ismeretek,
  • szakmai ismeretek.

Mester cím használatára az jogosult, aki sikeres mestervizsgát tett. Mestervizsgára annál a területi kamaránál lehet jelentkezni, amelynek a vizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás a tagja, alkalmazott jelentkezése esetén annál a területi kamaránál, melynek a munkáltató tagja. Ha a mestervizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás, illetve munkáltatója nem kamarai tag, akkor a jelentkező lakóhelye szerinti területi kamara jogosult a jelentkezés elfogadására.

A mestervizsgára való jelentkezés feltételei:

  • szakmai képesítést igazoló közokirat vagy annak hiteles másolata,
  • az adott szakma mestervizsga követelményében (MVK) előírt szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és azt 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal, vagy a nyilvántartásba vételt tanúsító igazolással, vagy cégkivonattal igazolja,
  • az MVK-ban megfogalmazott feltételeknek a vizsga első napjáig kell teljesülniük, a felkészítésen való részvételnek nem feltétele.

A mestervizsga is - a tanfolyamnak megfelelően - két részből tevődik össze. Egyfelől pedagógiai és vállalkozási ismeretekből, melyekből szóbeli vizsgát kell tenni; másfelől szakmai részből, melyből szóbeli, írásbeli, gyakorlati és - az egyes szakmákban a modul szerinti vizsga esetében - interaktív vizsgát kell tenni. A mesterjelöltek részvizsgát követően tanúsítványt kapnak, ha mindkét részvizsgán megfelelt eredményt érnek el, a szakmai vizsgát lebonyolító területi kamara kiállítja és átadja a mesterlevelet.

Tanfolyam- és vizsgadíj:

a vizsgadíj a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzatában megállapított összeg:

  • a kamarai tagok esetében bruttó 100.000 Ft,
  • nem kamarai tag (regisztrált vállalkozás) esetében bruttó 120.000 Ft.

A mestervizsgára felkészítő tanfolyam (mesterképzés) díját a területi kamarák határozzák meg, amely a helyi sajátosságok miatt eltérő lehet.

A mestervizsgával kapcsolatos felmentési kérelmekről, jogorvoslati lehetőségekről, vizsgaismétlésekről és minden egyéb kérdésekről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata rendelkezik, amely elérhető az alábbi hivatkozásra kattintva: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata

 

scrollUp