A munkaterület

Wéber László
létrehozva: 2016-06-08 / módosítva: 2016-06-08

Az építési munkaterületen általában azt a területet értjük, ahol az építési munka, a kivitelezés folyik, ahol az építési vállalkozó a szerződését teljesíti, ahol munkát végez. A pontos megfogalmazásért idézzünk az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/20019. (IX. 15.) Kormányrendelet értelmező rendelkezéseiből:

„2. § E rendelet alkalmazásában

a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is.”

 

A jogszabály előzőek szerinti megfogalmazása ugyan pontosnak és mindenre kiterjedőnek látszik, de több megjegyzést kell hozzá kapcsolnunk:

 

1) A munkaterületnek itt idézett definíciója lényegében összhangban van a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:241. §-ával, amely szerint

(1) Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.

(3) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.

 

Az építési munkát a vállalkozó szinte kivétel nélkül mindig megrendelésre végzi – és a megrendelő rendelkezik (valamilyen formában) a munkaterülettel: vagy tulajdonosa, vagy kezelője, vagy valami más jogon rendelkezik olyan jogosultsággal, amely alapján munkavégzést rendelhet meg az adott területen.

 

2) A kormányrendelet – egyébként szakmai szempontból egyértelműen helyesen – a munkaterület részének tekinti/tekinteti a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére szolgáló területet is. Sok esetben azonban ezek a (sokszor külső) területek a konkrét munkahelyi organizációs feltételekben fogalmazódnak meg és ezekhez a területekhez a megrendelőnek/építtetőnek semmi köze nincs: ezeket a vállalkozó, a kivitelező szerzi meg, béreli, foglalja el a saját optimális munkafeltételeinek megteremtése céljából. Munkaszervezési szempontból valóban a munkaterület immanens részei ezek a másoddepóniák, raktározási, szerelési, a felvonulási berendezkedés elhelyezésére szolgáló területek, ám nem az építtető/megrendelő bocsátja a kivitelező, a vállalkozó rendelkezésére, hanem az a saját organizációs megoldásainak megfelelően gondoskodik róluk. Vagyon-, munka- és egészségvédelmi szempontból egybetartoznak az effektív munkaterülettel, de az ezekért a területekért való felelősség csakis a vállalkozóé, a kivitelezőé.

 

3) Összetettebb a kérdés, ha a szóban forgó kormányrendeletnek már idézett, „az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület” megfogalmazását tekintjük. Ez az adott építéstechnológiai megoldásokkal összefüggő kérdést vet fel: mi tekinthető előkészítő technológiai munkafolyamatnak? A vasbeton-szerkezetek helyszíni előregyártása valószínűleg ebbe a kategóriába tartozik – de például a betonacél-előszerelés is ideértendő? Tudjuk, hogy sokféle épületgépészeti, épületvillamossági műszaki megoldás, berendezés igényel előkészítő technológiai szerelést, amit a szakkivitelezők rendszerint saját üzemi körülményeik között végeznek el; sorolhatnánk a példákat.

 

Valószínűleg a helyszíni előkészítő technológiai folyamatokról rendelkezik a leírt módon a jogszabályalkotó és nem a gyártó, a szállító saját üzemében vagy telephelyén végzett előkészítő tevékenységről, segédüzemi gyártásról – hiszen így értelmezhetetlen lenne a munkaterülettel kapcsolatos kivitelezői/vállalkozói felelősség szinte határtalanná tétele.

 

Tudatában kell lennünk annak, hogy a hivatkozott kormányrendelet 12. §-a a munkaterülettel kapcsolatban sokféle kötelezettséget ró a vállalkozó kivitelezőre, például

„(2) A vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől [alvállalkozó kivitelező esetében a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől] az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése,

……………

c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban,

……………

e) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése,

f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában

………………

j) az építési munkaterület őrzésének biztosítása,

k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása.”

 

Nyilvánvaló, hogy ezeknek a felelősségi köröknek a vállalkozó, a kivitelező csakis a saját határai keretén belül felelhet meg – ebből a szempontból kissé nagyvonalúnak tartjuk az előkészítő technológiai folyamatokkal kapcsolatos jogszabályi munkaterület-megfogalmazást.

 

Mint érzékeltettük, a munkaterület relatíve egyszerű fogalma is körültekintő értelmezést kíván; az idevágó felelőségi kérdésekben az építtetőnek/megrendelőnek és a vállalkozónak, illetve alvállalkozóinak mindig a konkrét kivitelezési szerződés(ek)ben kell megállapodniuk.

 

scrollUp