A szabvány fogalma

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2016-06-29

A szabvány fogalma, értelmezése

A szabvány általános, szélesebb értelemben vett definícióját megtaláljuk a szabványosítási törvényben[1]. A 4.§ (1) bekezdése szerint:

„A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

Az előbbi jogi megfogalmazás a következők szerint tagolható és fordítható át könnyebben érthető formába:

  • A szabvány egy olyan műszaki dokumentum, amely vonatkozhat termékekre, eljárási szabályokra (technológiákra) vagy szolgáltatásokra.

A szabvány definíciójának további elemeit két csoportba lehet foglalni: beszélhetünk tartalmi, illetve eljárásbeli jellemzőkről. A szabvány tartalmi jellemzői a következők:

  • ismételt alkalmazásra szolgál;
  • szabályokat, útmutatást vagy jellemzőket tartalmaz;
  • optimális megoldást jelent, amelyet a követelmények és a reális műszaki-gazdasági lehetőségek összehangolásával értek el: azaz a szabványok az adott időszakban elismert műszaki megoldásokat tartalmazzák.

A szabvány kidolgozási eljárásának jellemzői a következők:

  • közmegegyezéssel[2] készült: az érdekeltek széles köre egyetértésre jutott a szabványok tartalmáról;
  • arra illetékes, elismert szerv jóváhagyta (a magyar nemzeti szabványok esetén a Magyar Szabványügyi Testület [MSZT]);
  • közzétették: azaz tartalma megismerhető (pl. a nemzeti szabványok az MSZT könyvtári olvasótermében helyben olvasásra megtekinthetők)

Szűkebben értelmezve, a nemzeti szabvány definíciója és jelölése a szabványosítási törvény 5. § (1) és (4) bekezdése szerint:

„5. § (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). …”

A nemzetközi és az európai szabványok hazai alkalmazását szabályozza a szabványosítási törvény 5. § (2) bekezdése:

„A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni Magyarországon csak nemzeti szabványként lehet.”

A szabványok és a jogszabályok közötti hierarchiát rögzíti az 5. § (3) bekezdése:

„A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.”

 

 


[1] a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény

[2] A közmegegyezés MSZ EN 45020 szerinti meghatározása a következő: „Általános megegyezés, amelyet az jellemez, hogy a lényeges kérdésekben az érdekeltek egyetlen jelentős csoportjának sincs fenntartott ellenvéleménye, továbbá, hogy az eljárás során minden érdekelt véleményét igyekeztek figyelembe venni, és megoldást találni minden ütköző álláspontra.

Megjegyzés: A közmegegyezés nem szükségképpen jelent egyhangú véleményt.”

 

scrollUp