A teljesítésigazolás

létrehozva: 2015-11-20

A teljesítés, mint fogalom egzakt jogi értelemben a szerződő felek szerződésben vállalt kötelezettségeinek a szerződésszerű végrehajtását jelenti. Fontos szabály, hogy a teljesítés során a szerződést kötő felek együttműködni kötelesek – ennek az építési szerződések teljesítésével kapcsolatban (a szerződés teljesítése révén létrejövő épület, építmény különösen nagy értéke, bonyolultsága, jelentős kooperációs igénye, hosszú átfutási ideje miatt) különös jelentősége van.

A vállalkozói, kivitelezői teljesítés alapja a megrendelő, építtető, vagy az általuk megbízott építési műszaki ellenőr által kiállított teljesítésigazolás. Ennek impúrumát (előterjesztését, piszkozat-példányát) általában a vállalkozó, kivitelező készíti el és átadja a megrendelőnek, építtetőnek, építési műszaki ellenőrnek, aki azt kollaudálja (felülvizsgálja, ellenőrzi). Ez a tevékenység a tervezett és a ténylegesen elkészített állapot minőségi egybevetését, illetve a kivitelező által jelzett és a valós műszaki készültség összehasonlítását jelenti. Fontos kiemelni, hogy nem csak mennyiségi ellenőrzésről van szó, hanem az elkészített munkák minőségét, a tervezetthez való viszonyát is kontrollálni kell ebben az esetben, hiszen a teljesítésigazolás mennyiségben és minőségben történő munka-igazolást jelent. Ez a legfőbb igazolása annak, hogy valamilyen munka részben vagy egészben egy adott időpontban készen volt-e; ennek valóságtartalmáért az aláírója teljes felelősséget visel. A teljesítésigazolás okmány, amelynek bizonyos formai jegyei vannak; a teljesítésigazolási jegyzőkönyvnek mindenképpen tartalmaznia kell a következőket:

  • keltezés, jelen lévők, tárgy, a vonatkozó szerződés jellemzői (kelt, vállalási díj, stb.);
  • ténymegállapítás: „Jelenlévők a mai napon tárgyban a létesítményt bejárták és megállapították, hogy a szerződés műszaki-pénzügyi ütemezése szerint a ……… számú részszámla műszaki tartalma teljesült, így Vállalkozó a következők szerint jogosult részszámlájának benyújtására.”;
  • az építési-szerelési munka szerződés szerint számított ellenértéke;
  • levonások (minőségi levonás, el nem végzett munka, stb.);
  • a teljesítés összege, amelyből levonandó a kapott előleg törlesztése, a teljesítési vagy a jóteljesítési (szavatossági) visszatartás; a differencia az adott számla, részszámla fizetménye;
  • nem egyszer előfordul, hogy a szóban forgó igazolt teljesítéshez a megrendelő bizonyos szolgáltatásokkal hozzájárult (például felvonulás, biztosítás, őrzés-védelem, takarítás, hulladékelszállítás, szociális szolgáltatások, stb.) – ezeket és az ellenértéküket javasoljuk ebben a teljesítésigazolásban szerepeltetni azzal a megjegyzéssel, hogy a megrendelő ezek ellenértékét jogosult a vállalkozó, kivitelező felé számlázni és a megrendelő a két számla közötti különbözetet utalja a vállalkozó, kivitelező felé;
  • ugyancsak a megrendelőt illethetik a teljesítéssel kapcsolatban felmerült és jogos kötbérek, kártérítések, amelyek összege – a vonatkozó szerződéstől függően – gyakran levonható a vállalkozó, kivitelező aktuális teljesítésének az ellenértékéből;
  • a teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell az általános forgalmi adóval kapcsolatos adatokat is (fordított vagy egyenes adózású, az adó kulcsa, stb.) – figyelemmel arra, hogy a teljesítésigazolás a leírtak szerint tartalmazhat különféle szolgáltatásokat és levonásokat is, amelyek adózási rendje (fordított, egyenes), áfa-körbe tartozása és áfa-kulcsa különböző lehet.

 

Az elvégzett munkák elszámolási módját minden esetben rögzíteni kell a szerződésben:

  • amennyiben a szerződő felek tételes felmérés szerinti elszámolásban állapodtak meg, az építési vállalkozó a tételes költségvetésnek megfelelő tételes felmérést (felmérési naplót) készít az adott időpontban részben vagy egészben ténylegesen elkészült munkáról; ehhez gyakran idomtervek, mellékszámítások is tartoznak. Ezt a felmérést igazolja a megrendelő (építtető) műszaki ellenőre, majd ez alapján lehet a számlát, rész-számlát összeállítani oly módon, hogy a költségvetési tételhez rendelt igazolt mennyiségekhez a szerződésben szereplő egységárakat kell párosítani. Ezzel a módszerrel a lehető legpontosabban lehet számításba venni (és így kifizetni) az építési vállalkozó által elvégzett munkákat;  
  • átalányáras elszámolású szerződés esetén a munkáról nem kell tételes felmérést készíteni, a szerződés szerinti műszaki tartalom (készültségi fok, munkanemenkénti százalékos teljesítés, stb.) megvalósítása esetén a szerződésben rögzített átalányár, átalányár-rész (külön részletezés nélkül, vagy a szerződésben rögzített részletezés mellett) a kivitelezőnek kifizethető, az őt megilleti. A munka végeztével készítendő számlához nyilvánvalóan teljes készültségnek kell lenni, ami 100 %-os mértékű; rész-számla esetében a készültségi mértéket vagy fokot (százalékot) közös jegyzőkönyvben kell megállapítani, a szerződésben foglalt készültségi határokkal összevetni, és ez lehet a résszámla összegének alapja.

A vonatkozó szerződésben foglaltaknak megfelelően a teljesítés igazolása vonatkozhat bizonyos – a szerződésben előre meghatározott – részfeladatok teljesítésre, vagy az egész elkészült épület, építmény, a „mű” elkészítésére, teljesítésére. Ez utóbbi az átfogó, az egész szerződés megfelelő teljesítését dokumentáló igazolás, melyben a teljesítési határidő is döntő jelentőségű; időzzünk ennél a kérdésnél bővebben. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény így rendelkezik magáról az átadás-átvételi eljárásról:

 

„6:247. § [A szolgáltatás átadás-átvétele]

(1) A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.

(2) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.

(3) Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

(4) Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.

(5) Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.”

 

Hangsúlyoznunk kell, hogy a PTK ezen, a kötelmi jog körében megfogalmazott fejezetei alapvetően diszpozitív jellegűek, azaz a felek ezektől a szabályoktól egyező akarattal a szerződésükben eltérhetnek.

A műszaki átadás-átvétel folyamatáról igen részletesen rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet VII. fejezete a következők szerint:

 

„32. § (1) Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket.

(2) A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti kivitelezési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.

(3) Az építtető vagy az általa megbízott építési műszaki ellenőr vagy beruházási tanácsadó köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elvégzett építési tevékenységgel a kivitelezési szerződésben foglaltak teljesülését.

(4) A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet (a továbbiakban: e-jegyzőkönyvet) kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni.”

 

A teljesítés igazolásáról a rendelkezés a következő:

„32. § (8) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és az e-jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását követően kiállított – a fővállalkozó kivitelezői teljesítéshez kapcsolódó – e-teljesítésigazolás alapját az elektronikus műszaki igazolás (a továbbiakban: e-műszaki igazolás) képezi. Az építtető vagy az általa megbízott építési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó a fővállalkozó kivitelező teljesítésének ellenőrzését követően

a) e-teljesítésigazolást állít ki az e-műszaki igazolásban rögzített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a számlázható összegről vagy

b) a 16. § (3) bekezdés p) pontja szerinti esetben e-műszaki igazolást állít ki a teljesített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a feladat ellátására vonatkozó szerződésében meghatározottak szerint javaslatot tesz a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására.”

 

Úgy véljük, hogy ennek az összetett - az átadás-átvételhez kapcsolódóan még összetettebb – okmánynak, a teljesítésigazolásnak a kiadását mind az építtetői, mind a vállalkozói oldalról jól elő kell készíteni; mind az előterjesztője, mind az elfogadója komoly felelősséggel tartozik az általuk leírtakért, aláírtakért.

Természetes, hogy ilyen nagy jelentőségű ügyekben vita alakulhat ki a – bármilyen jóhiszemű - felek között a teljesítésről, annak tényéről, körülményeiről, határidejéről. A lánctartozások kialakulásának egyik fő generálója a teljesítésigazolások vita miatti megtagadása; a másik fő oka a kiadott teljesítésigazolások alapján benyújtott számla ellenértékének ki nem fizetése … Az első ok megszüntetésére, legalábbis ez ezzel kapcsolatos viták gyors lezárására hozta létre a jogalkotó a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezetet (TSzSz), amelyről az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról rendelkező 2013. évi XXXIV. törvény szól. Eszerint ez a kétszáz igazságügyi szakértőt foglalkozató, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezeti keretei között működő „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó  megbízására, szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.” Ennek a szakvélemény a birtokában jelentősen lerövidíthető a bíróság előtti eljárás, ideiglenes intézkedéssel a pénzéhez juthat a ki nem fizetett vállalkozó. Nem elhanyagolható tapasztalat a szervezet eddigi működése során, hogy számos esetben már a TSzSz-hez fordulás ténye is megnöveli az adósok fizetési hajlandóságát.

 

TSzSz

scrollUp