A tervezés beszerzése

létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-03-01

Ebben a szócikkben „Az építési közbeszerzés” fejezet részeként foglalkozunk a tervpályázat kérdéseivel – ám ha nem a közbeszerzések aspektusából vizsgálnánk a kérdést, akkor sem tehetnénk ezt másfajta alapon, másféle megközelítésben, mivel a tervpályázati eljárások szabályairól rendelkező 310/2015. (X. 28.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése leszögezi:

„Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat e rendeletet szabályainak alkalmazásával.”

 

Az előző mondatból következően tervpályázat elnevezéssel kizárólag ennek a rendeletnek a szabályai szerint folytatható le építészeti-műszaki tervek versenyeztetése, ilyen módon a közbeszerzések körén túlmenően a tervpályázatok általános és kötelező szabályait fogalmazza meg ez a jogszabály.

 

A szakmagyakorlás során kialakult és a hivatkozott rendeleti meghatározása az 1. § (1) bekezdése szerint a tervpályázati eljárás célja – főként a település- és területrendezés, építészet és építés, belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített – tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása. A tervpályázat célja lehet továbbá képzőművészeti, iparművészeti vagy egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján művész kiválasztása.

 

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 40. pontjában hasonló a definíció:

A tervpályázat olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a település- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.”

 

Minden tervpályázati eljárásra kötelezően alkalmazandó előírások például a következők:

  • a 6. § szerint a tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi vagy egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére, az ajánlatkérő csak vázlattervet kérhet;
  • a 10. § szerint a tervpályázati eljárás lehet nyílt, meghívásos vagy egyszerű eljárás;
  • a 19. § (6) szerint a kiíró a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait;
  • a 8. § szerint a tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni; ennek biztosítása érdekében a pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat lezárását és a zárójelentés elfogadását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra;
  • a 11. § (2) szerint a tervpályázati eljárásban közreműködő valamennyi személynek és szervezetnek kötelessége a tervpályázat rendjének és etikai tisztaságának, valamint szakszerűségének tiszteletben tartása és megőrzése;
  • a 13. § szerint a pályázatokat bírálóbizottságnak kell elbírálnia, amely a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete;
  • a pályázóval kapcsolatos kitételeket a 17. § tartalmazza; eszerint a pályázó az a természetes vagy jogi személy, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit erre felkértek; azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja. Nem indulhat pályázóként az, aki a szakmai tevékenysége körében – három évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított – jogszabálysértést követett el;
  • a 23. § (1) szerint a tervpályázati eljárásban egy pályázó csak egy pályaművel vehet részt;
  • a jogszabály az összeférhetetlenségre, a tervpályázati dokumentációra, a határidőkre, a pályaművek elbírálására, az eredmény kihirdetésére és hasznosítására igen részletese szabályokat ad a 18. § - 28. § -okban;
  • fontos előírást foglal magába a 29. § (1) bekezdés: a tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét (ideértve a pályaművek díjazására szolgáló összeget is) a tervpályázat meghirdetése előtt az ajánlatkérő vagy a tervpályázatot előkészítő és a lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át kell utalni; a pénzügyi fedezet átutalása nélkül tervpályázat nem hirdethető meg.

 

Az általános megfogalmazások előzőek szerinti áttekintése után összefoglaljuk az idevágó közbeszerzés-specifikus szabályokat:

  • az ajánlatkérő dönt arról, hogy a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően szükséges-e tervpályázati eljárás lebonyolítása – lásd a 3. § (3) bekezdése;
  • tervpályázati eljárás nem alkalmazható, ha az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás tárgya – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően – építmény (építési munka) kivitelezése és tervezése együttes feladata – lásd a 4. § (2) bekezdése;
  • a tervpályázati eljárásra a Közbeszerzési törvény első részében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közbeszerzési eljárás helyett tervpályázatot kell érteni – lásd az 5. §-t;
  • ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati eljárást követően a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel (díjazottal) köti meg, akkor a tervszolgáltatás megrendelésére a Közbeszerzési törvény 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell alkalmazni – lásd a 9. § (2) bekezdését;
  • ötletpályázatot is le lehet folytatni tervpályázati eljárás keretei között, ha az a tervezési feladatok koncepciójának szakmai megalapozására, az igények előzetes tisztázására, a tervezési program vagy a tervkoncepció előkészítésére szolgál, és nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése – lásd a 9. § (3) bekezdését;
  • amennyiben közbeszerzési eljárás keretében kerül sor a tervpályázatra, a meghirdetésére sajátos szabályok vonatkoznak – lásd a 19. §-t.
  • nyílt eljárásban valamennyi érdekelt nyújthat be pályaművet, míg a meghívásos eljárásban csak az első (részvételi) szakaszban kiválasztott, azaz előminősített pályázók indulhatnak pályaműveikkel a második szakaszban – lásd a 30. §-t és a 31. – 32. §-okat;
  • az egyszerű tervpályázati eljárás akkor folytatható le, ha a tervpályázat becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot.

 

Mint látható, a közbeszerzési kötelezettség alá eső tervpályázatokra az általános szabályokon túlmenően a közbeszerzési sajátosságokra épülő külön szabályrendszer létezik.

 

Akár a tervpályázatok általános szabályai szerint, akár a közbeszerzési eljárás sajátos rendje szerint – de mindenképpen a tervpályázati eljárások szabályairól rendelkező 310/2015. (X. 28.) Kormányrendelet előírásai szerint – bonyolította le a kiíró / ajánlatkérő a tervpályázatot, annak eredményessége esetén az eljárás/eljárások nyertesével létrejön a tervezési szerződés, amelyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

Ez a törvény a vállalkozási szerződések fejezetében önálló alcímet szentel a tervezési szerződésnek a következők szerint:

„6:251. § [A tervezési szerződés]

(1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

(4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.”

 

Ezeknek a megfogalmazásoknak az értelmezésére, illetve a tervezési szerződéssel kapcsolatos egyéb kérdésekre külön szócikkben térünk ki.

 

Ahogyan e szócikkben már említettük, tervpályázati eljárás nem alkalmazható, ha az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás tárgya – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően – építmény (építési munka) kivitelezése és tervezése együttes feladata. Ebben az esetben a tervezéssel kapcsolatban egy új fogalommal ismerkedhetünk meg az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 14. § (6) bekezdésében, illetve annak 3. számú mellékletében. Ez a passzus arra az esetre rendelkezik, amikor az ajánlatkérő mind az engedélyezési, mind a kivitelei tervdokumentáció, valamint a kivitelezésre egy eljárás keretin belül kér ajánlatot.

 

Ilyenkor az ajánlatkérő ún. jóváhagyási tervet készíttet és bocsát az ajánlattevők rendelkezésére, amelynek tartalmaznia kell az épület, építmény

  •  környezetében és az építési területen, építési telken való elhelyezését,
  •  térbeli összefüggéseit, alaprajzi és metszetbeli elrendezését,
  •  meghatározó építészeti megjelenését,
  •  műszaki (így különösen építészeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és egyéb szakági) megoldásait,
  •  minden főbb szerkezeti, valamint a hozzá kapcsolódó minden gépészeti, technológiai berendezés teljesítményadatát,
  •  megvalósításával kapcsolatos költségbecslést,
  •  üzemeltetési megoldásait és becsült költségeit.

 

Ennek a jóváhagyási tervnek a részletesebb tartalmi követelményeit a hivatkozott jogszabály 3. számú melléklete határozza meg.

A nyertes ajánlattevő természetesen a megvalósítandó feladatok tervezési részeit (engedélyezési terv, kiviteli tervdokumentáció, stb.) illetően a közreműködő tervezővel tervezési szerződést köt, amelyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

Wéber László

scrollUp