A tervezés és kivitelezés beszerzése együtt

Wéber László
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-02-01

Ebben a szócikkben „Az építési közbeszerzés” fejezet részeként foglalkozunk az építőipari kivitelezés és tervezés együttes beszerzése kérdéseivel – ám ha nem a közbeszerzések aspektusából vizsgálnánk a kérdést, a kivitelező és a tervező együttes kiválasztása, vagy a tervezést is vállaló kivitelező kiválasztása címet adnánk ennek az írásnak. A szakmagyakorlás régi írott és íratlan szabályai foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az építtető milyen módon válassza ki a megvalósítandó épület, építmény kivitelezőjét (akár a tervezési feladattal együtt), hogy az számára a legoptimálisabb legyen.

Amennyiben az ajánlatkérő vagy az adott építési beruházás beszerzése nem tarozik a közbeszerzési törvény hatálya alá (szabad kezes vállalatba adás), az ajánlatkérő üzleti érdekei és lehetőségei szabják meg, hogy milyen módon kérjen ajánlatot és válassza ki a számára legmegfelelőbb kivitelezőt, aki a tervezési feladatokat is megoldja. Szóba jöhet fővállalkozás, generál-kivitelezés – mindkét esetben gyakori a tervezés és a kivitelezés együttes vállalatba adása. Nem közömbös, hogy milyen tervekkel, előtervekkel rendelkezik az ajánlatkérő – van-e valamilyen szintű tervdokumentációja vagy tervezési program alapján akar-e a beruházása megvalósításhoz vállalkozót megbízni. Ezek a kérdések a versenyeztetés előkészítési szakaszában merülnek fel és eldöntésük nélkül nem lehet megfelelő és hatékony módon kivitelezőt választani. A „mit?” kérdésre adott válasz után kell előkészíteni az adott ajánlatkérési munkát, ami – a feladat komplexitásától függően – valószínűleg tervező(k), projekt-menedzser bevonását igényli.

 A közbeszerzések esetében ezek a választási lehetőségek sokkal szűkebbek az ajánlatkérő számára; a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény ugyan hagy némi mozgásteret számára, azonban az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezi és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet egyértelmű utat jelöl ki.

 Az építési beruházások közbeszerzési eljárásait „alapesetben” kiviteli tervdokumentáció alapján kell kiírni, ahogyan erről az említett kormányrendelet 16.§ (1) bekezdése rendelkezik, amelynek előírásait az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet, illetve annak 1. számú melléklete tartalmazta 2017. január 1-ig. Azóta a Magyar Építész Kamara és Magyar Mérnöki Kamara által a tervek tartalmi követelményeire vonatkozó szabályzatai határoznák meg a kiviteli tervdokumentáció tartalmát – azonban ezek a szabályzatok nem készültek még el. Amíg ezeknek a köztestületi kamaráknak a szabályozási munkája „nem éri utol” a jogalkotót ebben a vonatkozásban, mind a két kamara úgy határozott: „felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig a 191/2009. (IX.15.) sz. kormányrendelet 2016. december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan.”

A szócikkünk címében szereplő esetet, tehát amikor a beszerzés tervezésre és kivitelezésre együttesen irányul, a már idézett 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet a következőképpen szűkíti a 14. § (2) bekezdésében: „az ajánlatkérő az építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányuló eljárási formát csak kivételesen indokolt esetben alkalmazhatja.” Ha fennáll ez a kivételesen indokolt eset és alkalmazza az ajánlatkérő, akkor a 14. § (3) előírását kell betartania: „ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt meghaladja, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt – mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.” 

Az ajánlatkérő az építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányuló eljárási formát alkalmazva a következő előírások szerinti közbeszerzési dokumentációt készíti/készítteti el, ahogyan a hivatkozott kormányrendelet fogalmaz:

„17. § (1) Amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul …, az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat az 1. melléklet szerinti tartalommal készíti el, ha az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők.

(2) A kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházásnál, ha

a) az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel …, a közbeszerzési dokumentumok – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazzák a 6. §-ban meghatározottakat is;

b) az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel …, a közbeszerzési dokumentumokat a jogerős építési vagy létesítési engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni.

(3) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel …, biztosítania kell, hogy a kivitelezést végző nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.

(4) A közbeszerzési dokumentumok kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is tartalmazhatnak az Épkiv. szerinti – e rendelet előírásainak megfelelő – kivitelezési dokumentációt, amely alapján a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása.”

A szóban forgó jogszabály hangsúlyosan rendelkezik arra az esetre, amikor az adott közbeszerzési eljárás kivitelezésre és az ahhoz kapcsolódó tervezésre együtt irányul és az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel – azaz az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma kiterjed az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére, a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre a 14. § (4) a) pontja szerint. Ilyenkor a 14. § (6)  bekezdésének megfelelően „az ajánlatkérő – a 3. mellékletben meghatározottak figyelembevételével – jóváhagyási tervet készíttet és bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésére, amely tartalmazza az építmény

a) környezetében és az építési területen, építési telken való elhelyezését,

b) térbeli összefüggéseit, alaprajzi és metszetbeli elrendezését,

c) meghatározó építészeti megjelenését,

d) műszaki (így különösen építészeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és egyéb szakági) megoldásait,

e) minden főbb szerkezeti, valamint a hozzá kapcsolódó minden gépészeti, technológiai berendezés teljesítményadatát,

f) megvalósításával kapcsolatos költségbecslést,

g) üzemeltetési megoldásait és becsült költségeit.”

A jogszabály hivatkozott 3. számú melléklete részletesen meghatározza a jóváhagyási terv tartalmi követelményeit; ezek közül az általában elvárható műszaki részletezettségen túl ki kell emeljük, hogy a jóváhagyási tervnek része az életciklus költségek meghatározása, a hatósági egyeztetések lefolytatása, a szükség szerint tervtanács, zsűri lefolytatása, a teljes megvalósítás időterve, valamint az építtető általi jóváhagyás is.

Meg kell jegyezzük, hogy a közbeszerzés egyik alapelvét, a verseny tisztaságát akkor tudja az ajánlatkérő leginkább biztosítani, ha a beérkezett ajánlatok teljes körűen összehasonlíthatók – ennek pedig az a feltétele, hogy teljesen azonos tartalomról, azonos ajánlatkérői követelmények kielégítéséről szóljanak. Építési beruházások esetében ezt a legegyszerűbben a részletes kiviteli tervet tartalmazó ajánlati dokumentációval lehet elérni – ha bármilyen okból nem ezt az utat választja az ajánlatkérő és együtt pályáztatja a tervezést és kivitelezést, ezzel nagyobb felelősséget is vesz magára, mert

  • ugyan megnyitja a műszaki megoldások szabad versenyét, ám
  • ehhez nagyon gondosan előkészített, a műszaki, használati, környezetvédelmi és egyéb követelményeket igen alaposan megfogalmazó ajánlati dokumentációt kell készíttetnie, mert különben a beérkezett ajánlatok összehasonlítását nem fogja tudni korrekt módon elvégezni.

Természetesen lehet „köztes” megoldású közbeszerzési eljárást is lefolytatni ebben a tárgyban, amikor az ajánlatkérő lényegében kivitelezési dokumentáció alapján folytatja le a versenyt, és a nyertes ajánlattevő feladata „csak” egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása.

A tervezéssel együttes kivitelezés esetében tehát mindenképpen van az ajánlattevőnek tervezési feladata – hogy ezt szabályosan, a szerzői jogokat szem előtt tartva tudja elvégezni, az ajánlatkérőnek az általa rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására – erről rendelkezik a már idézett 17. § (3) bekezdése.

A közbeszerzésnek a verseny tisztasága biztosítása mellett másik fontos alapelve az ajánlattevők esélyegyenlőségének szem előtt tartása. Az idevágó törvény sok szempontból foglalkozik az összeférhetetlenség kérdésével – ezért is fontos, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 18.§-a, amikor egyértelműen így fogalmaz:

„A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás … közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése alapján.”

Ez utóbbi kitétel arra az esetre vonatkozik, amikor „tervezési szolgáltatás megrendelése esetén – feltéve, hogy az az ajánlatkérővel kötött szerződésben rögzítésre került – a tervező a kivitelezés teljes folyamata alatt rendelkezésre áll és támogatja az ajánlatkérőt”

A leírtak alapján hangsúlyozzuk, hogy a tervezés és kivitelezés együttes pályáztatása – akár közbeszerzési eljárásban, akár ún., szabad kezes vállalatba adás esetén – sok lehetőséget rejt a műszaki megoldások versenyét illetően – ám fokozott felelősséget ró az ajánlatkérőre

  • a tender-előkészítés fázisában, ha valóban összehasonlítható ajánlatokat akar majd kézhez venni és
  • az ajánlatok értékelési szakaszában, amikor műszaki-gazdasági-használhatósági és egyéb szempontok szerint egy komplex létesítményre vonatkozó összetett ajánlatról kell döntést hoznia.

 

scrollUp