A tervezési szerződés minimális tartalma

Wéber László
létrehozva: 2016-11-29 / módosítva: 2016-11-29

A szerződések klasszikus kérdéseire:

  • mit?
  • mikorra?
  • milyen minőségben?
  • mennyiért?
  • milyen fizetési feltételek mellett?
  • milyen biztosítékokkal?   

természetesen minden esetben választ kell adniuk a szerződő feleknek – ám ezek mellett néhány olyan sajátosságra is felhívjuk a figyelmet, amelyek ennek a speciális szerződésfajtánál különös fontosságúak.

A tervezési szerződés fogalmához mintegy keretet adóan idézünk a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényből:  

„6:251. § [A tervezési szerződés]

(1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

(4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.”

Aki ismeri (hozzászokott) a Polgári Törvénykönyvről szóló korábbi, 1959. évi IV. törvény idevágó rendelkezéseihez, ebben az új PTK-ban más megfogalmazást talál a tervezési szerződésre vonatkozóan – a lényeges eltérések a következők:

  • a tervező munka mellett a tervdokumentáció elkészítését és átadását is a tervezési szerződés részévé teszi,
  • rögzíti a tervdokumentációval szembeni tartalmi követelményeket: az kivitelezhető, gazdaságos, célszerű és a megrendelő felismerhető … igényeinek megfelelő legyen,
  • a tervek hibája miatti jogérvényesítés időszak a tervdokumentáció átadásától kezdve az az alapján kivitelezett „mű” esetleges hibájával összefüggő jogérvényesítési határidő lejártáig tart.

Ezek a momentumok – a gyakorlati alkalmazásukból következő tapasztalatok hiánya miatt – általában igénylik a jogi közreműködést a tervezési szerződések megkötéséhez.

A PTK mellett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is rendelkezik a tervezési szerződésről a következők szerint:

„ 32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre PTK-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és

c) a tervező díja – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

 

33. § (1) A tervező felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is)

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

b) (törölve)

c)  az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,

d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.”

 

Úgy véljük, a felsoroltak egyértelműek, azok alapján megfogalmazható a tervezési szerződés csaknem minden fontos pontja; ezek teljessé tétele miatt ki kell térnünk az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletre is, amely így fogalmaz:

17. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza

a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,

b) a tervezési díj összege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését.

(2) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (a továbbiakban: TSZSZ) fordulhatnak.

(3) Az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeinél az Épkiv. 9. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

 

18. § A tervezési díj magában foglalja

a) a közvetlen költségek, ennek keretében

aa) a számított munkadíj,

ab) (törölve)

ac) az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke,

b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás,

c) az értékcsökkenési leírás,

d) az egyéb ráfordítások,

e) a tervezett nyereség

együttes összegét.”

 

A teljesség azt kívánja, hogy idézzük az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet idevágó passzusait is:

 

 „9. § (1) Az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.

(2) A tervezési szerződés tartalmazza

a) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését,

b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),

c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,

d) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,

e) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, valamint

f) tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.”

 

Az előző jogszabály-idézettekkel összefüggésben, a tartalmi kérdésekről (milyen tartamú dokumentációval teljesít a tervező?) összefoglalóan megemlítjük, hogy

 

A tervezői művezetésről is rendelkezni kell a tervezési szerződésben; erről egyfelől idézzük az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt:

„33. §  (4) A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.”

Erre hivatkozik az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet is:

„15. § A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet.”

Az idézetteken túlmenően a tervezői művezetésről jogszabály nem rendelkezik, a feleknek kell ezen túlmenően erre vonatkozóan megállapodni a szerződésükben.

Minden tervezési szerződésnek fontos kérdése, hogy rendelkezzen a létrejövő tervek szerzői jogáról. A már hivatkozott PTK ezügyben lakonikus rövidséggel fogalmaz:

„2:55. § [Kisegítő alkalmazás]

E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.”

A szerzői jogokról az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik; javasoljuk ennek megismerését a tervezéssel foglalkozó szakembereknek. Ebből a jogszabályból most annak tárgyát idézzük:

„(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

……

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

l) a műszaki létesítmény terve,

m) az iparművészeti alkotás és annak terve,

…….”

Terjedelmi okokból nem lehet célja ennek a szócikknek a szerzői joggal kapcsolatos ismertetés; az ajánlott jogszabály-tanulmányozáson túlmenően felhívjuk a figyelmet a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjára, ahol ennek a kérdésnek igen nagy teret szentelnek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog; emellett a témának igen sok jogász-specialistája ismert.

A szerzői joggal kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendeletre, amely két fontos szabályt tartalmaz a közbeszerzési eljárás keretében kötött tervezési szerződésekre vonatkozóan:

„7. § (1) Az ajánlatkérő a tervezővel kötött szerződésben előírja, hogy az elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos felhasználási jogokat szerez, a tervező pedig nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról a tervezési szerződésben meghatározott erre vonatkozó díj ellenében.

(2) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel, a további tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban biztosítania kell, hogy a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.”

Ezek az idézett kikötések azt jelentik, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött tervezési szerződések szerint a tervek felhasználási jogával az ajánlatkérő (megrendelő) fog rendelkezni.

Az előzőekben összefoglalt terjedelmes felsorolásban a kötelezően szerződésbe-foglalandó tartalmakról, illetve az azokhoz kapcsolódó kérdésekről szóltunk; emellett a megrendelő és a vállalkozó közötti szerződés tartalmazhat bármilyen, a felek által lényegesnek minősített kérdésben való megállapodást. Mindenképpen javasoljuk a kivitelezési szerződést kötő feleknek, hogy a kötelező tartalmi elemeken kívül térjenek ki, illetve állapodjanak meg a tervezési szerződésben

  • a megrendelő által szolgáltatandó tervezési alapadatokra, a megrendelői igények minél részletesebb körülírására,
  • az azok alapján készítendő (különböző szintű, illetve fázisú) tervdokumentáció megrendelői észrevételezési és jóváhagyási folyamatára

vonatkozóan - különös tekintettel arra, hogy a már idézett PTK-megfogalmazás szerint a tervező felelős a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítéséért is.

 

scrollUp