Akadálymentes épített környezet

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

Számos európai országban, különösen Dániában, Hollandiában és a skandináv országokban az épületekkel szembeni alapvető követelmény az akadálymentes kialakítás. Nemcsak a fogyatékkal élő emberek, az idősek és a kisgyermeket kocsiban toló szülők igénylik azt a tervezői gondoskodást, amelyet az épített környezet akadálymentes kialakítása jelent, hanem olykor a beteg vagy csak nehéz csomaggal közlekedő embertársaink is. A mindenki számára történő tervezés, a „design for all” elve figyelembe veszi valamennyi használó várható igényét.

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet a 2007. évi XCII. törvénnyel[1] tették közzé. Ez az egyezmény vezette be az egyetemes tervezés fogalmát.

„Egyetemes tervezésen a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.”

Az egyetemes tervezés elveinek alkalmazása az épített környezetben az akadálymentes kialakítás. Akkor tekinthető akadálymentesnek az épített környezet, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 31. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írja elő a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; (4) bekezdésének c) pontjában pedig a közhasználatú építményeken belül mindenki számára a biztonságos és akadálymentes használat lehetőségét.

A közhasználatú építmény fogalmát szintén az Étv. határozza meg:

„Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely

- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.”

Az építmények és a közterületek akadálymentes kialakításának építési szabályait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. Korm. rendelet (OTÉK) tartalmazza. Értelemszerűen itt a közösségi épületek és lakások akadálymentesítéséhez találhatók építési szabályok. Fel kell azonban hívni a figyelmet az egyéni segédeszközökre és a speciális igényeknek megfelelő szerkezetekre, amelyek megkönnyíthetik egy lakás, egy épület vagy a közterület használatát.

Ki kell emelni, hogy más szabályok vonatkoznak új épületek kialakítására, ahol lehetőség van az egyetemes tervezési elvek kompromisszumok nélküli alkalmazására és más – helyenként helyettesítő megoldásokat is megengedő módon – meglévő közhasználatú épületek utólagos akadálymentesítésére. Általános elv, hogy a tervezési programban meg kell határozni a közhasználatú építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell. Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, a részleges akadálymentesítése is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető.

Az akadálymentes használathoz olyan jelző-információs rendszert kell alkalmazni, amely a rendeltetésszerű használó fogyatékos személyt segíti az építmény, építményrész használatában. Az elsődlegesen fogyatékos személyek használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet és helyiséget az akadálymentes használatot biztosító módon kell tervezni és megvalósítani.

Különösen fontos a közlekedők, a szintkülönbség áthidalók (lejtők, rámpák), lépcsők, burkolatok megfelelő méretezése és helyes kialakítása, valamint a megfelelő szélességű nyílászárók beépítésére is ügyelni kell. Ugyanakkor biztosítani kell a felvonók könnyű megközelíthetőségét, a kapcsolók és kezelőszervek elérhetőségét is. (Különösen az OTÉK 61. §; 62. §; 63. §; 64. §; 65 §; 66. §; 67. §; 82. §; 85. § (11); 96. §; 99. § (5) (6); 104. §)

Az épített környezet akadálymentessé tétele során sokszor tapasztalható olyan hibás műszaki megoldást, amely nemcsak egy fogyatékkal élő ember számára okoz nehézséget, hanem a bármely használó számára is veszélyes. Ezért célszerű a speciális tervezési és építési feladatra szaktervezőt igénybe venni.

Az épületek akadálymentesítésére kiírt pályázatok eredményes lebonyolításához több tervezési segédlet készült.

Letölthető a http://akadalymentes.com/wp-content/uploads/2012/04/akadalymentes2007.pdf oldalról.

További építészeti akadálymentesítési segédlet elérhető: http://www.etikk.hu/wp-content/uploads/2013/05/akadalymentes_epitett_kornyezet.pdf

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. és 10 §-a szerinti esetekben lakások, lakóépületek akadálymentesítésére vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe. A támogatás igénybe vehető az alábbi munkákra:

  • lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
  • elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
  • kaputelefon beszerelése,
  • korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
  • ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
  • beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
  • különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
  • higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
  • felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
  • elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
  • lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

 

 


[1] a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény

scrollUp