Általános építmények

létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2015-11-23

Az általános építményekre a használatbavétellel kapcsolatos szabályok a 2012-es átfogó reform után olyan módon egyszerűsödtek, hogy ha nem kell szakhatóságot bevonni vagy az építmény nem műemlék akkor nem is kell használatbavételi engedélyezési eljárást lefolytatni, hanem csak használatbavételi tudomásulvételi eljárásról van szó, amely eljárás lényegesen egyszerűbb és gyorsabb.


1. Használatbavételi tudomásulvételi eljárás

Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység, amely nem műemlék vagy nem szükséges szakhatóságot bevonni az eljárásba.


A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető

  • az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor,
  • az építési munkaterület építtető részére történő – az építési naplóban igazolt – visszaadását követően,
  • az építési engedély hatályossága alatt – használatbavétel előtt -

nyújtja be az építésügyi hatósághoz.


Az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemében kérheti, hogy az építésügyi hatóság a tudomásul vételt foglalja írásba.

Az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – építése, bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. A változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a kérelmező nem tölti fel, az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.


Az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

  • az építési tevékenységet az építési, módosított építési engedélynek és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
  • a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
  • az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
  • az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e,
  • az építési naplóban
    • rendelkezésre áll-e a felelős műszaki vezetői nyilatkozat,
    • az építési munkaterület építtető részére történő visszaadása megtörtént-e.


A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően

  • ha az építtető teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg,
  • ha az építtető teljesítette kötelezettségét

e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.


Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére.


Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha

  • a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a (9) bekezdésben meghatározott mellékleteket nem csatolták,
  • az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az építmény, építményrész nem felel meg, vagy
  • megállapítja, hogy az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött.

Az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tizenöt nap elteltével tudomásul veszi, egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt.


Az építésügyi hatóság az eljárás ügyintézési határidejét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az eljárásban megállapítja, hogy az építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg és erről az építtetőt az ÉTDR-en keresztül értesíti.

Ha a meghatározott idő alatt az építési naplóban az építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg, és a használatbavétel e rendelet szerinti egyéb feltételei teljesültek a hatvanadik nap leteltével az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi.


Az építésügyi hatóság a használatbavételt – ha az építési naplóban az építési munkaterület visszaadása a meghatározott határidő lejárta előtt megtörtént – a jegyzőkönyv az építésügyi hatóság tudomására jutásától számított öt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi.

Az építésügyi hatóság a tudomásulvételi eljárás ügyintézési határidejének meghosszabbításáról a használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindulásától számított tíz napon belül az elektronikus építési naplóban történő bejegyzéssel is tájékoztatást ad.

Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

A határozat szóban nem közölhető.


2. Használatbavételi engedélyezési eljárás szabályai

Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha

  • műemlék, vagy
  • annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.


Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.


A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz.


Új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. A meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.


A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

  • papír alapon vezetett építési napló esetében
    • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,
    • kitöltött statisztikai lapot,
  • a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.


A kérelemhez mellékelni lehet

  • az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
  • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.


A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

  • az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
  • a tapasztalt eltérések
    • építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
    • műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e,
  • az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
  • az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint
  • az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,
  • a felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építési naplóban rendelkezésre áll-e,
  • a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet – az építési naplóban igazoltan – visszaadta-e az építtetőnek.


A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és

  • az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek,
  • az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel,
  • az előírt dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, vagy az előírt feltételek fennállnak.

Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel – a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint – kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.


Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása – az építési naplóban igazoltan – nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt. Az építésügyi hatóság – ha az építtető a felhívásnak nem tesz eleget – a használatbavételt a hatvanadik nap leteltét követő öt napon belül engedélyezi. Ha az építtető a felhívásra az építési naplóban határidőn belül pótolja, az építésügyi hatóság a használatbavételt a pótlást követő öt napon belül engedélyezi.


Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza.


Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha

  • a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül,
  • a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül

hozza meg.


A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

 

scrollUp