Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Általános Közigazgatási Rendtartás

Magyar Mária
Létrehozva: 2018-06-28 / módosítva: 2018-06-28

Egy kis történelem

Az első törvényi szintű és átfogó eljárási szabályozásunk a többször módosított Áe [1957. évi IV. tv.] volt, mely közel 48 évig volt hatályban. Megalkotásakor Európa legkorszerűbb eljárási szabályozásai közé tartozott.

Ezt követően 2004-ben megjelent a Ket [2004. évi CXL. tv.], mely 2005-ben lépett hatályba. A Ket. bemerevítette az eljárási szabályozási környezetet és egyre több (pl. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál) kivétel jelent meg a törvény hatályában. Ebben a törvényben jelent meg először az elektronikus ügyintézés kezdetleges szabályozása is. A Ket. többször generálisan is módosult aránylag rövid (13 év) hatályossága alatt.

 

2016-ban fogadta el az Országgyűlés a most január 1-én hatályba lépett Általános Közigazgatási Rendtartást, az ÁKR-t [2016. évi CL. tv.], mely teljes mértékben idomul a közigazgatási peres eljárások új szabályozási környezetéhez.

Nézzük meg, miben más az ÁKR, mint a korábbi eljárási szabályok?

 

Bővült a hatósági ügy fogalma, attól függetlenül, hogy mely szerv (hatóság) intézi azt. Az ÁKR egyértelműsíti azt is, hogy bár a hatósági ellenőrzés nem hatósági ügy, azonban alkalmazni kell rá az ÁKR meghatározott szabályait. Ennek megfelelően változott az ügyfél definíciója is, mert ügyfél az is akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak [az ellenőrzés alá vont személyt megilletik az ügyféli jogok, jogállás, és kötelezettségek terhelik]

 

Az ÁKR részletesen szabályozza a természetes személy ügyfél eljárási képességének, cselekvőképességének, a kiskorú ügyfél kiemelt védelmének, a képviselő igénybevételének, a meghatalmazás tartalmának és formájának szabályait. Egyidejűleg új fogalomként bevezeti a támogató fogalmát annak érdekében, hogy a gondnokság alá nem helyezett támogatott személy (nem hatósági) döntéshozatalát [a jogintézményt az új Ptk. vezette be], döntéseit a támogatóval megvitatva, azzal együtt hozhassa meg, és tehessen jognyilatkozatot. A gyámhatóság által kirendelt támogató nem számít képviselőnek, de

  • valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet (távolléte az eljárási cselekmény teljesítésének, az eljárás folytatásának nem akadálya),
  • a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel egyeztethet.

 

A kapcsolattartásra vonatkozó szabályozásból [de az ÁKR egész szabályozásából is] kikerült az elektronikus ügyintézés szabályozása, viszont megjelent az utalás arra a külön törvényre, mely az elektronikus kapcsolattartást és az elektronikus ügyintézést a továbbiakban szabályozza.  Az ÁKR szerint a hatóság

tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. A kapcsolattartás formáját alapvetően az ügyfél választja meg

 

Amiben az ÁKR teljesen eltér a korábbi szabályozásoktól, az az eljárások típusa. Az eljárás fajtái

  • sommás eljárás [ennek egyik fajtája az automatikus döntéshozatali eljárás] vagy
  • teljes eljárás

 

 

A sommás eljárásnak akkor van helye, ha

  • a kérelem és mellékletei hiánytalanok,
  • a tényállás tisztázott,
  • nincs ellenérdekű ügyfél.

Felhívás nélkül előterjesztett új bizonyíték, bizonyítási indítvány esetén, az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek minősül.

 

Automatikus döntéshozatal a sommás eljárás kvázi speciális módozata, melynek akkor van helye, ha

  • azt tv. vagy kormányrendelet megengedi,
  • kérelembenyújtáskor minden adat rendelkezésre áll,
  • a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
  • nincs ellenérdekű ügyfél.

 

Automatikus döntéshozatali eljárás és sommás eljárás esetén az ügyfél a döntés közlését követően 5 napon belül kérheti, hogy a hatóság kérelmét teljes eljárásban bírálja el. Ez egyfelől egy kvázi saját hatáskörben lefolytatott új eljárás, azt akarja megelőzni, hogy a bíróságok előtt kizárólag ténykérdések vizsgálatára kerüljön sor.

 

Minden eljárás sommás eljárásként [automatikus döntéshozatali eljárásként] indul, de ha a sommás eljárás bármely feltétele nem áll fenn,

  • a sommás döntést mellőzik,
  • függő hatályú döntést hoznak,
  • az ügyet teljes eljárásban intézik el.

 

Teljes eljárásra akkor kerül sor, ha

  • a hatóság szükség esetén szakhatóságot keres meg,
  • az eljárást felfüggeszti, vagy
  • a beadvány elintézését függőben tartja,
  • az eljárást szünetelteti,
  • rendelkezik a tényállás tisztázásáról,
  • hiánypótlásra hív fel,
  • tájékoztat a határidő-túllépés jogkövetkezményeiről.
  • függő hatályú döntést hoz, kivéve, ha az eljárás megindításától számított 8 napon belül
    • a kérelmet visszautasítja,
    • az eljárást megszünteti,
    • érdemben dönt,
    • az eljárást felfüggeszti vagy
    • a beadvány elintézését függőben tartja,
    • az eljárást szünetelteti.

 

Függő hatályú döntésben kell rendelkezni, arról hogy

  1. az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat, ennek hiányában tízezer forintot fizet a hatóság  a kérelmező ügyfélnek,
  2. a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,
  3. a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti,

ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság az ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.

 

Akkor kell mellőzni a függő hatályú döntést, ha az eljárás megindításától számított 8 napon belül a hatóság

  1. a kérelmet visszautasítja, ha
  • az eljárás megindításának feltétele hiányzik, vagy
  • az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
  • , ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét 5 napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le.
  1. az eljárást megszünteti, ha
  • az eljárás megindítása után jutott tudomásra, hogy a kérelem visszautasításának lett volna helye,
  • a kérelmező a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a kérelem nem bírálható el, az eljárást a hatóság hivatalból nem folytatja,
  • az eljárás okafogyottá vált,
  • az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,
  • valamennyi kérelmező ügyfél a kérelmét visszavonta, és az eljárás hivatalból nem folytatható,
  • az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy
  • az ügy érdemi eldöntése olyan (elő)kérdés előzetes elbírálásától függ, amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
  1. érdemben dönt,
  2. az eljárást felfüggeszti, ha
  • az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy
  • az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
  1. vagy a beadvány elintézését függőben tartja
  2. az eljárás szünetel, ha azt az ügyfél (több ügyfél együttesen) kéri. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik.

 

Az ÁKR az ügyintézési határidőt ugyan szabályozza, de ebben a kérdésben eltérést engedélyez a szakági szabályoknak, tehát érdemes ezt mindenkinek ágazatonként vizsgálni. A határidő túllépése esetén, ha a hatóság:

  • határidőben nem hoz függő hatályú döntést,
  • az ügyintézési határidőt túllépi - és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -, vagy
  • az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,

az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

 

Teljesen megszűnt a jogerős (és végrehajtható) döntés fogalma, helyette a döntés véglegességéről szól a törvény. A hatóság döntése végleges, ha

  • a hatóság már nem változtathatja meg [a döntés közlésével áll be],
  • a fellebbezés ugyan megengedett, de
    • ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
    • a fellebbezésről lemondtak vagy visszavonták
    • a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.

Az elsőfokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései véglegessé válnak (régi részjogerő), ha

  • csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, vagy

kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

 

Az ÁKR egyértelműen határozza meg a döntés közlésére, az irat kézbesítésére vonatkozó előírásokat is és bevezeti a kézbesítési meghatalmazott fogalmát, aki az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átveszi, és azokat az ügyfél részére továbbítja. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával az ügyfélnek kézbesítési meghatalmazottat kell megneveznie, ha

  • magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik,
  • képviselőt nem nevezett meg, és
  • elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.

 

Az ÁKR annak érdekében, hogy a kötelezések végrehajtása eredményesebb, hatékonyabb lehessen, új jogintézményeket, biztosítási intézkedéseket vezetett be a közigazgatásban is. Ha a kötelezettség teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított 5 napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja. A biztosítási intézkedést mindig a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.

 

Az ÁKR új alapokra helyezte a jogorvoslati rendszert is az alábbiak szerint:

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

  • a közigazgatási per

Az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével a indítható. A fellebbezéssel támadható döntés esetén per csak akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták

  • a fellebbezési eljárás

Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot

  • járási (kerületi) hivatal vezetője vagy - a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, vagy
  • rendvédelmi szerv helyi szerve

hozta.

A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

  • fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
  • a fellebbezést indokolni kell.
  • a fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

Hivatalból induló jogorvoslati eljárások

  • a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,
  • a felügyeleti eljárás,
  • az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.

 

scrollUp