Alvállalkozó

létrehozva: 2015-11-19

A szakmagyakorlás általános terminológiája szerint a vállalkozó vállalkozási terjedelmétől és felelősségi körétől függően megkülönböztetünk

  • fővállalkozót,
  • generálkivitelezőt,
  • alvállalkozót (szakkivitelezőt).

Ebben a „hagyományos” értelmezésben

  • a fővállalkozó egy komplex beruházás, vagy annak önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági-műszaki egysége teljes körű megvalósítására vállalkozik, eredményfelelősség vállalásával (azaz az elkészítendő mű bizonyos paramétereinek, eredményének az elérését garantálja). Tipikusan ilyen vállalkozás lehet egy ipari létesítmény kulcsrakész megvalósítása, a tervezéstől a gyártási technológia beüzemeléséig, amikor is a vállalkozó a megállapodott gyártási paraméterek, termelési és/vagy minőségi kapacitások elérését vállalja. A fővállalkozás jellemzően a teljes tervezési tevékenységet is magába foglalja;
  • a generálkivitelező egy épület vagy építmény teljes körű megvalósítására vállalkozik, jellemzően a megrendelő (építtető) által biztosított tervdokumentáció szerint – ez utóbbi nem feltétlenül a kiviteli tervdokumentációt jelenti, a generálkivitelező sok esetben a komplett kiviteli tervek elkészítését is vállalja. A generálkivitelező felelőssége az egész épület, építmény terveknek megfelelő (sokszor kulcsrakész) kivitelezése. A fővállalkozó sok esetben az építési munkák elvégzésére generálkivitelezővel, illetve a technológiai szerelési munkák elvégzésére technológiai szerelő céggel köt szerződést;
  • az alvállalkozó általában a generálkivitelezővel kötött szerződése alapján egy épület vagy építmény bizonyos szak-kivitelezési feladatára vállalkozik; felelőssége a szóban forgó (általában egy szakmához köthető) részfeladat teljesítése a kapott tervdokumentáció alapján. A fővállalkozó vagy a generálkivitelező általában sok alvállalkozó munkájának az összehangolásával, megszervezésével, térbeli és időbeli organizációjával valósítja meg az általa elvállalt feladatokat.

 

Az előzőekben vázolt vállalkozási kategóriák napjaink jogszabályaiban kissé megváltozott jelentést is kapnak, illetve a fővállalkozás fogalmát – a korábbi Ptk-val ellentétben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (az új Ptk.) nem is határozza meg.

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2. §-a a következő definíciót tartalmazza:

 

„l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező,

m) alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező”.

Emellett új kategóriát is megfogalmaz:

„n) megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval kivitelezési szerződést kötő, ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező”.

 

Ezeknek a kategóriáknak az idézett tartalma nyilvánvalóan megfelel a hivatkozott jogszabályban megfogalmazottaknak – ám nem tükrözik ezek a definíciók a beruházás megvalósításában betöltött szerepek és felelősségvállalások különbözőségét.

A közbeszerzés sajátos szempontjai szerint fogalmazza meg az alvállalkozó fogalmát a közbeszerzésekről szóló 2015. CXLIII. törvény a 3. § 2. pontjában:

2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.”

 

Ezekből a jogszabály-idézetekből is végső soron az látható, hogy az alvállalkozó fogalmát sokféleképpen, az adott törvények, rendeletek kontextusában különbözőképpen lehet értelmezni, azaz „célhoz kötöttek” ezek a definíciók; javasoljuk, hogy a szakmagyakorlás előzőek szerinti általános megfogalmazását tekintsük alapnak: az alvállalkozó általában a fővállalkozóval, generálkivitelezővel kötött szerződése alapján egy épület vagy építmény bizonyos szak-kivitelezési feladatára vállalkozik.

Ebből következően az alvállalkozó profiljába általában egy - vagy több, de egymáshoz szakmai szempontból közel álló – munkanem, munkaféleség tartozik, aminek az elvégzéséhez szükséges szakmai tudással, szakemberállománnyal, eszközökkel, technológiai berendezésekkel, pénzügyi forrásokkal – részben vagy egészben – saját maga rendelkezik. Nem kizárt, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót (szualvállalkozót) vesz igénybe a vállalt feladata teljesítéséhez, néhány bérelt géppel, technológiai berendezéssel is dolgozik, szakembereket is vesz kölcsön, stb, - hiszen az esetentenkénti munkaellátottsági „csúcsok” kezelésének ezek a bevett munkaszervezési eszközei. Hangsúlyozzuk ennek eseti voltát: sem szakmailag, sem jogilag nem korrekt, ha egy alvállalkozó az elvállt munkát teljes egészében mással teljesítteti (mint ahogyan a generálkivitelezők, fővállalkozók eetében sem megengedhető, hogy minden feladatot alvállalkozókkal végeztessenek el); ennek jogi korlátja az építőipari kivitelezési tevékenységről már idézett 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 12. §-ának kikötései:

(1a) A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelyhez

aa) rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező – vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – felelős műszaki vezetővel,

ab) rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű – vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – szakmunkással,

ac) rendelkezik a 35. § (2) bekezdése szerinti alkalmas telephellyel.”

Az alvállalkozó megrendelője általában a generálkivitelező, fővállalkozó - ahogy láttuk, őt az építőipari kivtelezési tevéeknységről szóló rendelet megrendelő vállalkozó kivitelezőnek nevezi. Az ebből a szempontból a „megrendelő vállalkozó kivitelezőre” vonatkozó jogszabályokból kiolvasható több, az alvállalkozók működését jogi szempontból is meghatározó körülmény. Elsőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 213. évi V. törvény 6:129. § (1) bekezdése méltó a figyelmünkre, amely megaalpozza az alvállakozó, mint közreműködő bevonását a szerződés teljesítésébe, a következők szerint: „A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe.”

 

A már bevont alvállalkozók koordinált munkavégzésével kapcsolatos feladatok is természetesen a „megrendelő vállalkozó kivitelezőre”  hárulnak:

6:243. § [A munkavégzés összehangolása]

Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.”

 

Más, de nagyon lényeges szempontból idézzük az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvényt:

 

„39/A. § (5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.

(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) kivitelezési szerződést köt. A kivitelezési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező kivitelezési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött kivitelezési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező a kivitelezési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.”

 

Ez a két itt idézett megkötés nagyon jelentős az alvállalkozók fizetési biztonságáért – hasonlóan a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előírásához; a 135.§ (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

 

„Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőként szerződő fél – amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe – a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket:

a) ….

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe …. bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből;

c) az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, valamint a b) pont szerinti alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást;

d) az ajánlatkérő az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a számla kézhezvételét követő harminc – vagy a Ptk. 6:130. § (3) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatvan – napon belül közvetlenül utalja át minden egyes ajánlattevőnek és alvállalkozónak.”

 

Mint látjuk, az új Kbt. az alvállalkozók közvetlen kifizetésével operál – ezzel előzve meg az elsősorban az alvállalkozókat és az általuk bevont közreműködőket sújtó lánctartozás jelensége ellen; erről külön szócikk készült, a téma bővebb kifejtését lásd ott.

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységről már idézett 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet is több kitételt tartalmaz a generálkivitelezőre, fővállalkozóra (azaz a „megrendelő vállalkozó kivitelezőre”) és az általa bevont alvállalkozóra nézve:

 

„12.§ (4) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fővállalkozó kivitelező feladata

a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása,

b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,

c) az építési napló vezetése, külön megállapodás esetén az alvállalkozói építési napló vezetése.”

 

Ez utóbbi megjegyzés arra vonatkozik, hogy a jogszabály szerint az e-építési napló vezetését az alvállalkozótól átvállalhatja a megrendelője.

scrollUp