Atomenergia előállításával kapcsolatos építmény

létrehozva: 2015-11-20

Az atomenergia előállításával kapcsolatos törvényi szabályokat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény tartalmazza, amelynek hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki.


Az atomenergia előállításával kapcsolatos fogalom a következő:

  • nukleáris létesítmény: a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,az alább felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek


Az atomenergia előállításával kapcsolatos építmények építésügyi hatóság kijelölését az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet tartalmazza.


Az atomenergia előállításával kapcsolatos építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza, milyen eljárások vannak, annak mik a szabályai. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok a kormányrendelet mellékletei.


Az atomenergia előállításával kapcsolatos építmények engedélyezése három fő csoportra osztható az alábbiak szerint:


1. A nukleáris létesítményekre vonatkozó nukleáris biztonsági engedélyek:

  • Telephelyengedély
  • Létesítési engedély
  • Üzembe helyezési engedély
  • Üzemeltetési engedély
  • Tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélye
  • A visszavont vagy hatályát vesztett üzemeltetési engedély ismételt megszerzése
  • Nukleáris létesítmények megszüntetésének engedélyezése
  • Nukleáris létesítmény nukleáris biztonsági hatósági felügyeletének megszüntetése
  • A nukleáris létesítmény engedélyesének változása
  • Atomerőművi blokk fűtőelemcseréjét követő indításának engedélyezése


2. A nukleáris rendszerekre és rendszerelemekre vonatkozó nukleáris biztonsági engedélyek:

  • Gyártási engedély
  • Beszerzési engedély
  • Szerelési engedély
  • Üzemeltetési engedély


3. Az építmények, épületszerkezetek és felvonók engedélyezése 

  • Építmények, épületszerkezetek építési vagy bontási engedélye
  • Építmények, épületszerkezetek használatbavételi engedélye
  • Felvonók építési és bontási engedélye
  • Felvonók használatbavételi engedélye

A nukleáris létesítmények nukleáris biztonságára vonatkozó hatósági eljárásokra, a nukleáris létesítmények irányítási rendszereire, valamint a nukleáris létesítmények életciklusa szerinti tevékenységek végrehajtására és azok felügyeletére vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket tartalmaznak a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok.


Nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági engedély megadásának feltétele a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban foglalt követelmények teljesítése.

A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban rögzített követelmények teljesítésének módszerére vonatkozó ajánlásokat a nukleáris biztonsági hatóság által kiadott útmutatók tartalmazzák. Az útmutatókat a nukleáris biztonsági hatóság a honlapján közzéteszi.


Ha a kérelmező a nukleáris biztonsággal összefüggő engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá, ha az engedélyes a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor a nukleáris biztonsági hatóság a választott módszert a nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja.


Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén a nukleáris biztonsági hatóság az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljes körűségét részleteiben vizsgálja.

A nukleáris biztonsági hatóság – ha ez a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságának biztosítása érdekében szükséges – a határozatában feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg.


A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat – a tudomány eredményeinek és a hazai és nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével – legalább ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell. Az útmutatók felülvizsgálatára a nukleáris biztonsági hatóság által meghatározott időszakonként, vagy az engedélyesek javaslatára soron kívül kerül sor.

A nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetéséért, a nukleáris biztonsági követelmények betartásáért és betartatásáért a nukleáris létesítmény teljes életciklusa alatt a felelősséget az engedélyes viseli.


Az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az engedélyes igazolja a nukleáris biztonsági hatóság részére.

A nukleáris létesítmények nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszereit, rendszerelemeit úgy kell megtervezni, hogy a nukleáris létesítmények alkalmazásával összefüggő általános nukleáris biztonsági célkitűzés, valamint az azt megalapozó sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzések megvalósíthatóak legyenek.


Általános nukleáris biztonsági célkitűzés, hogy a lakosság egyedei és csoportjai, valamint a környezet védelme biztosított legyen az ionizáló sugárzás veszélyével szemben. Ezt a nukleáris létesítményben megvalósított hatékony biztonsági intézkedésekkel és azok megfelelő színvonalú fenntartásával kell biztosítani.

Sugárvédelmi célkitűzés, hogy a nukleáris létesítmény üzemeltetése során az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatti, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen. Ezt biztosítani kell a tervezési alaphoz tartozó üzemzavarok és – amilyen mértékben ésszerűen lehetséges – a tervezésen túli üzemzavarok és a balesetek következtében fellépő sugárterhelések esetén is.


Műszaki biztonsági célkitűzés, hogy az üzemzavari események bekövetkezése nagy biztonsággal megelőzhető, vagy megakadályozható legyen, a nukleáris létesítmény tervezésénél figyelembe vett valamennyi feltételezett kezdeti esemény esetén a lehetséges következmények az elfogadható mértékeken belül legyenek, valamint a balesetek valószínűsége kellően alacsony legyen. A célkitűzéseket úgy kell elérni, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben ne korlátozzák a nukleáris létesítmények működését. A biztonsági célkitűzéseket a nukleáris létesítmény élettartamának minden szakaszában érvényesíteni kell, beleértve a tervezést, a telephely kiválasztást, a gyártást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést, valamint a leszerelést, az üzemen kívül helyezést és a megszüntetést, továbbá a radioaktív anyagoknak ezen tevékenységekhez kapcsolódó szállítását és a radioaktív hulladékkezelést. A Nukleáris Biztonsági Szabályozatok a célkitűzéseken alapuló követelményrendszert foglalják magukba.


A nukleáris létesítményben a mélységben tagolt védelem alkalmazásával meg kell akadályozni a radioaktív anyag vagy sugárzás környezetbe kerülését, és biztosítani kell, hogy a meghibásodások vagy azok kombinációja eredményeként jelentős radioaktívanyag-kibocsátással járó balesetek csak kellően alacsony valószínűséggel következhessenek be.


A mélységben tagolt védelem biztosítja

  • a lehetséges emberi hibák vagy műszaki meghibásodások ellensúlyozását;
  • az egymásba ágyazott gátak hatékonyságának megőrzését; valamint
  • a lakosság és a környezet védelmét abban az esetben, ha a gátak hatékonysága csökkenne.


A mélységben tagolt védelem 5 szintje:

  • a normál üzemi feltételektől való eltérések és a hibás működések megelőzése;
  • a normálistól eltérő üzemi körülmények észlelése és annak megakadályozása, hogy a várható üzemi események tervezési üzemzavarokká váljanak;
  • a tervezési alapba tartozó üzemzavarok megtervezett módon való kezelése;
  • az üzemzavari és baleseti folyamatok megállítása és a következmények enyhítése;
  • radioaktív anyagok jelentős kibocsátása esetén a radiológiai következmények enyhítése.


A nukleáris létesítmény mélységben tagolt védelmének legfontosabb összetevői:

  • kellő biztonsági tartalékokat alkalmazó tervezési megoldások (beleértve a megfelelő telephely kiválasztást, diverzitást és redundanciát, valamint kipróbált, nagy megbízhatóságú technológiák és anyagok alkalmazását), magas színvonalú létesítés és üzemeltetés;
  • szabályozó, korlátozó és védelmi rendszerek és vizsgálati-monitorozási megoldások, valamint az üzemeltetést szabályozó dokumentumok alkalmazása;
  • a tervezési alapba tartozó események kezelését biztosító biztonsági rendszerek, üzemzavar-elhárítási utasítások és képzések;
  • kiegészítő intézkedések, eszközök és balesetkezelési útmutatók alkalmazása, továbbá gyakorlatok szervezése; valamint
  • felkészülés a telephelyen belüli és kívüli nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységek végrehajtására.

A mélységben tagolt védelem szintjeinek függetlenségét az ésszerűen megvalósítható mértékig biztosítani kell. A mélységben tagolt védelem fenntartása érdekében az engedélyes a 2. mellékletben meghatározott szabályok szerint hatékony irányítási rendszert működtet, vezetősége szilárdan elkötelezett a nukleáris biztonságért és az erős biztonsági kultúra fenntartásáért.


Az engedélyes írott biztonsági politikát készít az üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtásáig, amelyben olyan követelményrendszert állít fel, amely garantálja, hogy a biztonság minden mást megelőző fontosságú a nukleáris létesítményben végrehajtott minden tevékenység során. A biztonsági politika keretében az engedélyes olyan részletes szabályozás elkészítésére köteles, amely egyértelműen megfogalmazott és könnyen ellenőrizhető biztonsági célokat és célfeladatokat ír elő, valamint alkalmas a politika megvalósítására és a biztonsági teljesítmény folyamatos nyomon követésére.

A biztonsági politikát minden, a biztonság szempontjából fontos munkakört betöltő munkavállalóval és beszállítóval oly módon kell megismertetni és megértetni, hogy azt tevékenységük során megfelelően alkalmazni tudják.

A biztonsági politika helytállóságát és érvényesülését az engedélyesnek rendszeresen értékelnie kell és az értékelés eredményeit a Végleges Biztonsági Jelentés aktualizálásával együtt be kell nyújtania a nukleáris biztonsági hatóságnak.

Az engedélyes – figyelembe véve a belső és külső üzemeltetési tapasztalatokat és a nukleáris biztonsággal kapcsolatos új ismereteket – köteles folyamatos tevékenységet végezni a nukleáris biztonság növelésére.

Az engedélyes felső vezetősége felelős a megfelelő szintű képzettséggel és a szükséges engedéllyel rendelkező üzemeltető személyzet rendelkezésre állásáért, valamint az üzemeltető személyzet képzettségi szintjének fenntartásáért. Az üzemeltető személyzetet oly módon kell kiképezni és minősíteni, hogy tisztában legyen tevékenységének biztonsági követelményeivel és következményeivel.


Az engedélyes felelős azért, hogy a nukleáris létesítmény és az azt alkotó, a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek tervei a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban foglaltaknak megfeleljenek, és köteles a nukleáris létesítmény tervezésére vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan teljesülését igazolni a nukleáris biztonsági hatóság számára. A tervezésre vonatkozó biztonsági követelmények teljesülését a nukleáris létesítmény teljes életciklusa folyamán értékelni kell oly módon, hogy azok teljesülése folyamatosan igazolt legyen. A biztonsági értékelés megfelelő elvégzése érdekében a tervező és elemző eszközöket, valamint a bemenő adatokat verifikálni és validálni kell.

A tervezés során értékelni kell a nukleáris létesítmény tervezett élettartama alatt a nukleáris biztonságot érintő lehetséges tényezőket és az ezzel összefüggő valamennyi, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban meghatározott szempontot a nukleáris biztonság folyamatos fenntarthatósága érdekében.


A nukleáris létesítményt úgy kell megtervezni, hogy

  • a nukleáris létesítmény üzemeltetéséből származó potenciális veszélyforrások felmérése mellett a nukleáris létesítmény konstrukciója biztosítsa az esetlegesen veszélyforrásokhoz vezető folyamatok létrejöttének megelőzését, vagy a veszélyforrások hatásaival szembeni védelmet, és a biztonság feltételeinek fenntartását a lehetséges legnagyobb mértékben a tervezett konstrukció belső biztonsági tulajdonságai révén, aktív szabályozó és biztonsági rendszer, rendszerelem beavatkozása nélkül,
  • balesetek elhanyagolható valószínűséggel fordulhassanak elő,
  • a személyzet és a lakosság sugárterhelése a nukleáris létesítmény életciklusának minden fázisában, beleértve a leszerelést is, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen, továbbá
  • a nukleáris létesítmény a tervezési alap keretein belül teljesítse az alapvető biztonsági funkciókat.


A nukleáris létesítmény tervezése során meg kell határozni az üzemeltetés feltételeit és korlátait. Az ember-gép kapcsolatot és az emberi tényezőt figyelembe kell venni a tervezés minden szakaszában és az üzemeltetés feltételeinek kidolgozásánál. A tervezés részeként olyan baleseti elemzéseket kell végezni, amelyek alapján egyértelműen meghatározhatók a radioaktív kibocsátás mértékétől függő nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések.


A nukleáris létesítmény tervezési alapjában kell meghatározni a nukleáris létesítmény, és az egyes rendszerek és rendszerelemek azon jellemzőit, amelyek szükségesek a várható üzemi események és tervezési üzemzavarok ellenőrzött módon történő kezeléséhez a meghatározott nukleáris biztonsági és sugárvédelmi követelmények kielégítése mellett.

A tervezési alapba tartozó összes eseményt részletesen elemezni kell. Az engedélyes gondosodik az elemzések független műszaki szakértői felülvizsgálatának elvégeztetéséről.

Az engedélyes felelős a jogszabályi előírások, valamint a hatályban lévő engedélyek által megszabott feltételek folyamatos teljesítéséért.


A nukleáris biztonsági hatóság tevékenysége, vagy annak hiánya semmilyen formában és mértékben nem mentesíti az engedélyest a nukleáris biztonságért viselt felelőssége alól. Az engedélyes az e rendeletben foglaltak szerint bizonyítja a nukleáris biztonsági hatóság számára, hogy a felelősségéből származó valamennyi kötelezettségének eleget tesz, továbbá igazolja, hogy rendelkezik hosszú távon a nukleáris biztonság fenntartásához szükséges erőforrásokkal és feltételekkel.

Az engedélyes akkor mentesül a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért viselt felelőssége alól, ha

  • a nukleáris biztonságért viselt felelőssége új engedélyesre száll át, vagy
  • az adott nukleáris létesítményre nézve jogerős és végrehajtható határozat mondja ki a nukleáris biztonsági hatóság hatáskörének megszűnését.


Az engedélyes független műszaki szakértői értékelések rendszerével biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben végzett átalakítások megfelelnek a nukleáris és a műszaki biztonsági szabályoknak, és teljesülnek a nukleáris biztonsági követelmények.

A meghatározott előírásokat kell érvényesíteni a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően is, amikor a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a nukleáris létesítmény megszüntetésével kapcsolatos tevékenységek végzésének engedélyesévé a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére a Kormány által kijelölt szerv válik.

Az engedélyes mindaddig, amíg felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, folyamatosan megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítja a biztonsági politika végrehajtását.

Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a nukleáris biztonságot érintő megoldások megalapozásának felülvizsgálatához, valamint a cserék, javítások, átalakítások végrehajtásához szükséges információ, dokumentáció és tervek – beleértve az alkatrészek gyártmányterveit is – a teljes üzemidő alatt rendelkezésre álljanak.

Az engedélyes biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben csak a tevékenység ellátására alkalmas, felkészült és a szükséges jogosítványokkal rendelkező munkavállaló végez munkát.

Az engedélyes a nukleáris biztonságot érintő tevékenységekbe a meghatározott követelménye szerint vonhat be beszállítót. A nukleáris biztonság fenntartásáért ebben az esetben is az engedélyes felel.

A nukleáris létesítmény engedélyese a bevonni szándékolt beszállítók alkalmasságának igazolására minősítési rendszert dolgoz ki és működtet.


Az engedélyes a beszállítói tevékenység megkezdése előtt és annak végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a beszállító képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket.

Az engedélyesnek az egyes folyamatok felügyelete érdekében teljes körű, a nukleáris biztonság szempontjából differenciált ellenőrzési rendszert kell működtetnie, mely az adott életciklus szakaszra jellemző valamennyi folyamatra és részt vevő szervezetre kiterjed.

 

scrollUp