Az árat befolyásoló tényezők

Wéber László
Létrehozva: 2017-12-11 / módosítva: 2017-12-11

Mint ismeretes, az építőiparra az egész világon az úgynevezett ajánlati ár – jellegű árképzés a jellemző – hasonlóan mindazon termelő, szolgáltató szektorba tartozó iparágakhoz, amelyeknek a vállalatai döntően nem raktárra termelnek, hanem megrendelésre dolgoznak és így az adott konkrét munkára tesznek ajánlatot. Elterjedt az önköltség alapú árképzés elnevezés is, ami igen plasztikusan fejezi ki a lényegét, hiszen az ajánlatot adó cég pontosan ismeri a költségeit és jól prognosztizálja a várható keresletet, ugyanakkor döntő szempontként kezeli a versenytársakra vonatkozó ár-előrejelzéseket is. Pontosan ismeri azt a helyzetet, hogy nem csökkentheti az árát egy adott szint alá (azaz romlana a gazdasági helyzete, ha a költségei alatti áron vállalkozna) – ugyanakkor minél inkább meghaladja a vállalási ára a költségeit, annál inkább romlanak az esélyei a megbízás elnyerésére.  

 

Ennek az árképzési elvnek megfelelően épül fel a klasszikus építőipari árképzési séma, amely három nagy és bizonyos szempontból egymásra épülő kategóriába sorolja az építési termelési folyamat előkalkulált költségeit – és ez nyilvánvalóan összhangban van az utókalkuláció, a számvitel elveivel is:

  • közvetlen költségek,
  • külön költségek,
  • fedezet.

 

  1. Az első kategóriába tartozik
  • a közvetlen anyagköltség,
  • a szállítási (fuvarozási), rakodási költség,
  • a közvetlen munkabér a járulékaival és
  • a közvetlen gépköltség.

Ezeknek a felsorolt költségeknek az előkalkulációja során az anyag-, a teljesítményarányos gép- és a munkaidőnormák alapján az aktuális beszerzési árakkal kell a közvetlen költségeket megtervezni, meghatározni. Témánk, az árat befolyásoló tényezők szempontjából ebben a körben egyetlen elemet, a szállítási (fuvarozási) költséget találjuk idevágónak: az adott építési területre történő építőanyag-szállítások költségét alapvetően befolyásolja a szállítási távolság, ez pedig az egyedi organizációs feltételek függvénye. A többi előkalkulációs tényezőt lényegében meghatározónak és nem befolyásolónak kell tekintetünk az árképzés szempontjából – azaz a közvetlen anyagköltség, a közvetlen munkabér a járulékaival és a közvetlen gépköltség minden építési munkahelyen (egyéb tényezők változatlansága esetén) alapvetően azonosan kalkulálható.

 

  1. A második kategóriába, az építési munka külön költségeibe sorolt tényezők a következő elemeket foglalják elsősorban magukba:
  • az ideiglenes munkák és segédszerkezetek közvetlen költsége,
  • az időarányos gépköltség,
  • az ideiglenes melléklétesítmények közvetlen költsége,
  • a munkahelyre település közvetlen költsége,
  • az esetleges különleges körülmények miatti többletköltségek,
  • egyéb külön költségek.

Mint látjuk, a felsoroltak azok a közvetlen költségek, amelyek a szóban forgó kivitelezési munka előkészítési és megvalósítási feltételeinek a megteremtésével, folyamatos és megfelelő rendelkezésre állásával összefüggésben szükségesek; jórészt az adott építési területtől, technológiától és általában a kivitelezés körülményeitől függenek. Ennek megfelelően tervezhetők és tervezendők, sok vonatkozásban a munka térbeli és időbeli organizációjának függvényében. Ebbe a körbe tartoznak mindenek előtt

  • azok a tevékenységek, amelyek a kivitelezés során – elsősorban építéstechnológiai vagy szereléstechnológiai okokból – feltétlenül szükségesek, ugyanakkor ezen munkák közvetlen eredményeként nem jön létre olyan épületszerkezet, szerkezeti elem, amely átmegy a megrendelő tulajdonába;
  • az építési munkahelyre való településsel, a felvonulással, a munkavégzés feltételeinek megteremésével kapcsolatos tevékenységek, amelyek szintén nem hordoznak közvetlen értéket a megrendelő számára.

 

Összességében ezekre a kivitelezési tevékenységekre az a jellemző, hogy

  • a szóban forgó (az ajánlat tárgyát képező) feladat megvalósításához szükségesek, ám nem épülnek be az adott épületbe; jellemzően odaszállítják, használják, majd elszállítják őket;
  • általában nem rendelhetők egy-egy munkatételhez, nem normázhatók, hanem az épület, építmény egésze kivitelezéséhez kapcsolhatók;
  • jellegüket, a felhasznált szerkezeteiket, elemeiket általában a munkaterület egyedi adottságai határozzák meg;
  • ezek a megoldások sok esetben igen vállalkozó-specifikusak, azaz erősen függenek az adott kivitelező szervezet műszaki és szervezési felszereltségétől, lehetőségeitől, tudásától.

 

Témánk, az árat befolyásoló tényezők szempontjából ebben a körben valamennyi, az építési munka külön költségei kategóriába sorolt elemet lényegesnek kell tekintetünk – azaz az árképzés szempontjából ezek a külön költségek minden esetben az adott építési munkához – annak az organizációs, építéstechnológiai, építésgépesítési, munkaszervezési, munkabiztonsági, ütemezési, az átfutási idővel szinkronban lévő sajtátosságai alapján – egyedileg tervezendők és kalkulálandók; alapvetően befolyásolják az építési munka árát.

 

  1. A harmadik kategóriába, a fedezet gyűjtőfogalomba egyfelől
  • a közvetlen irányítás és a tevékenységirányítás költségei,
  • a központi irányítás költségei és
  • a kockázati tényezőkből előkalkulált költségek,
  •  
  • a kalkulált nyereség

tartoznak.

 

A közvetlen irányítás és a tevékenységirányítás költségei „hagyományosan” a széles körben értelmezett építésvezetőségi általános költségeket fedik le – témánk szempontjából ebben a körben releváns differenciák az egyes építési munkahelyek között a munkaszervezést és az átfutási időt tekintve lehetnek: ha az „átlagosnál” több munkahelyi irányító szükséges, annak a költségei sem átlagosak. Ebben a körben a bérköltségek determinánsak, tehát komoly figyelemmel kell eljárni ennek tervezése során; egyéb vonatkozásban úgy véljük, ha nincsenek különleges építési körülmények, ezt a költségcsoportot lényegesen nem befolyásolják egyedi vonások.

 

A központi irányítás költségei két nagy kört fednek le: az anyagigazgatási költségeket és a vállalatirányítási költségeket.

 

Az előbbi kategória a központi raktározással, készletgazdálkodással összefüggő költségekre vonatkozik és alapvetően az adott vállalkozás gazdasági helyzete és üzleti kapcsolatai határozzák meg (a „just in time” anyagellátástól a kurrens építőanyagokból esetleg bekövetkező hiányra való felkészülésig széles a skála).

A vállalatirányítási költségek egy adott vállalkozás adott évében – viszonylag kiegyensúlyozott piaci és gazdálkodási feltételek mellett – állandónak tekinthetők; ebből következően ennek a fix költségnek az egy-egy építési munkahelyre jutó éves költségei jellemzően nem egyenletesen oszlanak meg. Ez a megoszlás/megosztás függ attól is, hogy az adott esztendőben mekkora termelési volumenre lehet őket terhelni, azaz ha egy vállalkozásnak az átlagosnak tekinthetőnél több munkája van, az általános költségei – bizonyos határig – nagyobb termelési értékre vetülnek, tehát a fajlagos megosztási mérték kisebb lesz (azaz egy munkának abban az időszakban kisebb fix költséget kell viselnie). Ilyen módon a vállalkozás piaci helyzete – hangsúlyozzuk: határok között – befolyásolja / befolyásolhatja az árat: több munkának fajlagosan kisebb „rezsiköltséget” kell tartalmaznia.

 

A kockázati tényezők alapvetően az adott építési munkahellyel és az adott vállalkozási (kivitelezési) szerződésben foglaltakkal függenek össze. Jól tudja minden vállalkozó, hogy sokféle „veszély leselkedik rá” majd a kivitelezés szakaszában, amelyek többsége költségekkel jár együtt – ezeket áttekinteni és a vállalkozói tapasztalatok, műszaki, technológiai, piaci információk, különféle előrejelzések alapján „beárazni” elkerülhetetlenül szükséges – vagyis fedezetet kell előirányozni a felmerülésük esetén várhatóan fellépő költségekre. Végső soron a megkötendő szerződés feltételrendszerével összhangban kell ezt az elemzést a vállalkozónak elvégeznie; tudjuk, hogy gyakran a későbbi szerződéses tárgyalásokon alakulnak ki ezeknek a kockázati tényezőknek a végleges formái, az azokon való megrendelői – vállalkozói megosztozás mértékei. Ezeknek a kockázatoknak a bekövetkezési valószínűsége – bár ismertek adekvát valószínűségszámítási módszerek - sokszor objektíven nem is becsülhető, sok múlik a vállalkozó tapasztalatain, „személyiségén”. Ezt tekintve a kockázattal összefüggő költségeket egyértelműen az árat befolyásoló tényezőknek kell tekintenünk.

 

Az előkalkulált nyereség mértékét az adott piaci viszonyok (mennyire kiegyensúlyozott, a megrendelők vagy a vállalkozók dominálnak-e a szóban forgó időszakban és piaci területen), a vállalkozó munkaellátottsági, gazdasági helyzete alapvetően befolyásolja – bár ismert a magyar társasági adózási rendszerben az „elvárt nyereség” fogalma és mértéke (árbevétel-arányosan 2 %), sokszor ezt sem érhető el az előkalkuláció során – más esetben pedig, a szerződés egyéb kondícióival összhangban ennél nagyobb mértékben állapodnak a megrendelő és a vállalkozó.

 

Összefoglalva: az építési árat alkotó előkalkulációs elemek áttekintése után azt állapíthatjuk meg, hogy

  • a szállítási (fuvarozási) és rakodási költségek, az építési munkahely külön költségei egyértelműen a munkahelyi organizációs, építéstechnológiai, építésgépesítési, munkaszervezési, munkabiztonsági, ütemezési, az átfutási idővel szinkronban lévő feltételeitől függenek, azok alapvetően befolyásolják az árat;
  • a közvetlen irányítás és a tevékenységirányítás költségei az adott munka szervezésével és ütemezésével nagymértékben összefüggenek, tehát ezek a körülmények (a magas bérhányad okán) befolyásolják az árat;
  • a központi irányítás költségei közül a vállalatirányítás költségei nagymértékben függenek az adott vállalkozás piaci helyzetétől és kapacitásainak lekötöttségétől, tehát ezek a tényezők befolyásolják az árat;
  • a kivitelezés közbeni kockázatok alapvetően műszaki és szerződéses szempontok alapján egyedi mérlegelés körébe tartoznak és ezek prognosztizált költségei sokszor jelentősen befolyásolják az árat;
  • az előkalkulált nyereség mértéke szintén az adott vállalkozás gazdasági és piaci helyzetétől, valamint a szóba forgó szerződéses megállapodástól függ – ilyen módon befolyásolja az árat.

 

Végső soron ez előző elemzés aláhúzza: az építőipari termelés egyedi voltából fakadóan az építési árakat is nagy mértékben formálják az egyedi tényezők; azt láttuk, hogy jelentős számú előkalkulációs elemet befolyásolnak a sajátos, csakis arra az adott építési munkára, építési munkahelyre, kivitelezési szerződésre determináns feltételek.

                                                                   

scrollUp