Az E- ÁLLAM és a BIM rendszerek megvalósítása

Magyar Mária
Létrehozva: 2017-04-20 / módosítva: 2017-04-20

A digitális vagy más néven E-állam a kormányzat működését támogató belső IT, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus (pl. egészségügyi, oktatási, könyvtári, kulturális örökséghez kapcsolódó vagy az állami adat- és információs vagyon megosztását célzó) szolgáltatások összessége, melynek megvalósításához a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) az alábbi pillérek mentén jelölte ki Magyarország útját az elektronizáció felé

 

  1. Digitális infrastruktúra: a digitális szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges elektronikus hírközlési infrastruktúra.
  2. Digitális kompetenciák: a lakosság, a mikro- és kisvállalkozások, illetve a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciája.
  3. Digitális gazdaság: a szűkebben értelmezett IKT szektor és az általa biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki, stb.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszerei.

 

Az E-állam megvalósításához átfogó cél, hogy a kormányzat, a közigazgatás és a közszolgáltatások működését stabil és biztonságos informatikai háttér támogassa, amely lehetővé teszi a közigazgatás belső folyamatainak, illetve a lakosságot és a vállalkozásokat célzó közigazgatási szolgáltatásoknak a nagyarányú elektronizálását, továbbá az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak digitális, széles körű, nyilvános hozzáférhetővé tételét.

 

Az E-állam informatikai hátterének fejlesztése egyre komplexebb informatikai infrastruktúra-hálózatot eredményez.

 

A BIM (Building Information Modelling), azaz épületinformációs modellezés egy olyan folyamat vagy új munkamódszer, amely során közös szabványok és termékorientált ábrázolás használatával bemutatásra kerül egy építmény 3D-megjelenítése, lehetővé téve az információk, a modell megosztását minden fél számára, beleértve az építészeket, a földmérőket és a vállalkozókat egyaránt.

 

„A BIM – Building Information Modeling, épületinformációs modellezés – olyan ábrázolási folyamat, amely többdimenziós, adatokkal feltöltött „nézeteket” hoz létre, illetve kezel egy projekt teljes élettartamán át abból a célból, hogy a kommunikációt, az együttműködést, a szimulációt és az optimalizációt támogassa.”

[Jerry Laiserin, ipari elemző]

 

„A BIM nem egy dolog, vagy egy szoftver típus, hanem egy emberi tevékenység, ami gyökeresen megváltoztatja a tervezés, az építés, illetve az üzemeltetés folyamatát.

A „BIM modell” kifejezést használjuk a BIM során előálló modellre a BIM egy olyan fejlett rajzolói, tervezői, építési, műveleti és üzemeltetési eljárás, mely minden új vagy régi épületnél szabványosított gépi olvasásra alkalmas információs modellt alkalmaz, mely az épülettel kapcsolatosan releváns műszaki adatokat, információkat tárolja, és ez az információhalmaz az épület egész élettartalma alatt használható formátumban van rögzítve.”

[Czoboly Olivér Attila, Harman Béla András]

 

Tehát a BIM egy gondolkodási forma, melyet informatikai megoldások valósítanak meg.

Célja, hogy a számítástechnikai módszerek segítségével az épületek szerkezetei és gépészeti berendezéseinek ütközéseit elkerüljék, már a tervezés során. Pl. az épületgépész ne olyan helyen akarja a tartószerkezetet megbontani, ami az állékonyságot veszélyezteti; vagy a gépészeti vezetékek ne zavarják egymást stb.

 

Használata segíti a tervezést, abban, hogy a különböző szakági részeket összehangolja és az építés során egy közösen használható modellt hoz létre. Ha minden résztvevő a közös virtuális modellben dolgozhat, akkor a problémás, ütköző pontokat már a tervezési fázisban előre meg lehet találni és azok még az építés előtt kiküszöbölhetők lesznek, ezáltal csökkenteni lehet a hibák számát és az utólagos javítások mennyiségét. Így hozzájárul a költségek csökkentéséhez.

 

A BIM kifejezés kapcsán 4D-s, 5D-s, vagy akár 6D-s modellekről szoktak beszélni. Az első 3 dimenziót természetesen maga az épület szerkezeti elemeinek 3 irányú kiterjedése (geometriája) adja. A 4. dimenzió az építéshez szükséges költségeket, vagy az építési időt tartalmazza. Ha mind a kettőt (költséget és időt is) tartalmazza a modell, akkor 5D-s modellről beszélünk. A 6. dimenziót pedig a fenntartáshoz, illetve üzemeltetéshez szükséges dokumentációk (beépített szerkezeti elemek karbantartási, illetve üzemeltetési kézikönyvei, számlái, garancialevelei, fotói, stb.) jelentik.

 

Felhasználás a gyakorlatban

 

  1. A BIM modell már az építési beruházás kezdetén segítii az építési folyamat résztvevőinek munkáját. A tervezési programot megelőző beruházási koncepció kialakításánál a 3D-s látványtervek megtekintésével egy laikus is könnyen értelmezni tudja a tervező elképzelését. Ugyanakkor a modellben való virtuális séta során jobban körvonalazódhatnak a megrendelő igényei is, és egyszerűbben elmagyarázhatók a változások hatásai, így gyorsabban jut konszenzusra a tervezési program és a tervezési szerződés tartalmában a megrendelő és a tervező.

 

  1. A tervezés folyamatában is jelentős előnyei vannak a BIM modellnek, hiszen a modell alapjául szolgáló bármely tervmódosítás automatikusan átvezetődik az összes tervnézetre és magán a modellen is. Egy „terven” (modell nézeten) végzett módosítás a modellben történik, így az abból származó további nézeteken, metszeteken is automatikusan végbe megy a változás. Gyorsasága miatt akár lehetőség van arra is, hogy folyamatos tervszolgáltatás esetén, minden új tervváltozaton elvégezzék ezeket a vizsgálatokat, így egyszerűen ellenőrizhetővé válik a hibák kijavításának megtörténte, illetve esetleges hatása is.

Már a tervezés közben egyszerűen ellenőrizhető a szakági tervek összhangja, így folyamatos visszacsatolás lehet a modell építése során, jelentősen csökkentve a tervhibák számát. Egy átlagos építkezésnél a tervhibák miatti fölösleges munkákból rengeteg többletköltség keletkezik. Ennek mértéke bizonyos piaci becslések alapján 10-30% többlet ráfordítás.

 

  1. Már a tervezés korai szakaszában lehetőség van pontos anyag- és helyiség-kigyűjtésre, így a terv továbbfejlesztése során egyszerűen ellenőrizhető, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően halad-e a tervezési folyamat.

 

  1. A kivitelezés során gyakran problémát jelent a különböző szakági tervek eltérő információtartalma. (Például a tartószerkezeti terveken nem akkora, vagy nem azon a helyen lett kijelölve a födémáttörés, ahol a csöveket vezetni szeretnék, illetve a gépészeti és elektromos tervek egymással ütköző vonalvezetést írnak elő.) A tervek ütközésvizsgálatával konzisztens terveket lehet generálni a tervezés bármely fázisában, így minimalizálni lehet a tervhibák számát és le lehet egyszerűsíteni a tervellenőri, a beruházás-lebonyolítói, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői feladatokat. Egy bonyolultabb épület kivitelezése során a művezetői munkát is jelentősen elősegíthetné egy 3D-s modell virtuális bejárhatósága az építési helyszínen.

 

  1. A költségbecslések elkészítése során nagy segítséget nyújt a BIM modellből kinyerhető automatikus anyagkimutatás, hiszen így nem fordulhat elő, hogy valamely tétel szerepel a terveken, de az árazatlan, illetve az árazott költségbecslésből kimarad. Ez a pótmunka és a többletmunka megítélése során sok vitától, pereskedéstől kímélheti meg a megrendelőt és a kivitelezőt is. Egy fixáras kivitelezési szerződés esetén – gyors önellenőrzést lehetővé téve az árajánlat tekintetében - ezzel jelentősen csökkenhet a kivitelező kockázata is.

 

  1. Az anyagok megrendelésekor, organizáció tervezésekor is jelentős segítséget nyújt a pontos anyagkimutatás.

 

  1. A költség és idő (dimenziójának) modellhez rendelésével (5D-s modell) az építés közbeni ellenőrzések is egyszerűen elvégezhetőek, mert a modellen virtuálisan követhetővé válna a tervezett készültségi állapot és az ahhoz tartozó erőforrás-, illetve költségkimutatás, melyet egyszerűen össze lehetne vetni az aktuális állapottal.

 

  1. Az átadás-átvételi eljárás során is segítséget nyújt a 3D-s modell, melyben nyomon lehet követni az eredeti elképzelés és a megvalósulás közti különbségeket. Ez elősegíti a hibalista összeállítását.

 

  1. Az üzemeltető költségeit is jelentősen lecsökkenti, ha rendelkezésre áll egy megvalósulásnak megfelelő állapotot tükröző BIM modell. Az épület üzemeltetése során gyűjtött nagy mennyiségű adatot automatizáltan lehetne beépíteni a BIM modellbe is, melynek aktuális állapota fontos lehet a megalapozott üzemeltetői döntések meghozatalánál. A karbantartást is megkönnyíti, ha egy BIM modellben virtuálisan végig lehet járni a nehezen megközelíthető részeket (pl.: gépészeti rendszert), ahol az egyes elemekre kattintva kinyerhető belőle az azokra vonatkozó összes paraméter, dokumentáció. A modellből kimutatható, hogy az adott cső honnan-hova tart, illetve mikor volt az utolsó karbantartása, cseréje, és következetni lehetne arra, hogy mi lehetett a hiba oka. Továbbá egyértelműen meg lehetne határozni, hogy milyen elemeket, alkatrészeket kell megrendelni, mellyel el lehet kerülni a téves anyagbeszerzéseket, így csökkentve az üzemzavar idejét is.

 

  1. Az épületben felhasznált anyagok összetétele, mennyisége, azok időbeni változása fontos lehet az épület átalakítása, illetve elbontása során is.

 

  1. Az ingatlanfejlesztések egyik specialitása, hogy a legtöbb esetben a „prototípus elkészültével véget ér a „gyártás”. Ennek következtében nehéz általános tapasztalatokat levonni a megtakarítható költséggel kapcsolatban, mivel minden projekt más. Ebben segít a BIM rendszer, mely folyamatosan képes naprakész adatokat szolgáltatni.

 

  1. A BIM modell használata miatti költségmegtakarítás legtöbb esetben nem az építtetőnél (megrendelőnél) jelentkezik, hanem a tervezőnél, kivitelezőnél, vagy az üzemeltetőnél. A megrendelő számára elsősorban a kivitelezés csúszásából származó bevételkiesés, illetve egyéb költségek csökkentése jelentkezik gazdasági előnyként. Ezért a megrendelő elsősorban a tervek ütközésvizsgálatát igényli, hiszen az ütközések csökkentésével lehet legjobban befolyásolni a kivitelezési idő csúszásait.

A kivitelezés során jelentkező ütközések miatti többletköltséget a kivitelezők és a tervezők (a felelősségük arányában) fizetik, így az rövidtávon nem fontos a megrendelő szempontjából. Azonban a kivitelezők beleépítik a kivitelezés kockázatait az árajánlatukba. A tartalékkeret a kivitelezés során előre nem látható többletmunkák fedezetét szolgáló költségeket irányozza elő. Általában százalékosan határozandó meg. Nagysága 5-15% között szokott mozogni.

 

  1. További – már működő - felhasználási területek:

Alapja az elsődleges [korszerű geodéziai megoldásokkal (GPS eszközök, lézeres mérőállomások felhasználásával, orto-fotó feldolgozásával, stb.)] és másodlagos adatgyűjtés [pl. a fény-képek, műszaki tervek integrálása].

A CityScape rendszer elérhető belső intranetes hálózaton, illetve az interneten is, de a webes böngésző alatt futó alkalmazás külön telepítést nem igényel.

A CityScape az alábbi rendszerek nyilvántartását támogatja:

  • Elektromos berendezések,
  • Fakataszter,
  • Fizető parkolók,
  • Közlekedési műtárgyak,
  • Közterületi eszközök,
  • Önkormányzati bérlakások,
  • Parkok,
  • Szobrok,
  • Díszkutak,
  • Védett épületek,
  • Reklámtáblák,
  • Önkormányzati Ingatlan nyilvántartás stb.

A CityScape térinformatikai rendszer több jogosultsági szintből (publikus, felhasználói, rendszergazdai) és „feladat végrehajtási” részből (adatrögzítő, térképkészítő, lekérdező, stb.) áll. A térképek előállítása, digitalizálása minden szempontból rendszer-független. A rendszer képes vektoros és raszteres adatokat a legismertebb térinformatikai és CAD rendszerekből átalakítás nélkül hasznosítani.

Nemcsak a napi szintű kezelési tevékenység támogatásában játszik kiemelkedő szerepet, de jelentősen megkönnyíti a Városgondnokságok, Városüzemeltető cégek, Polgármesteri Hivatalok és lakosok közötti kommunikációt is. A városüzemeltetők gondozzák a város közterületeit, illetve beépítetlen, önkormányzati tulajdonú területeit.

A közigazgatás területén egyre nagyobb szerep jut a térképi, térinformatikai alapú döntéstámogatásnak legyen az településtervezés, közigazgatás-szervezés, intézményi körzetesítés, szociográfiai elemzések, választókerületek kijelölése, közlekedés-tervezés, adóellenőrzés támogatása, ingatlan értékesítés, bérbeadás stb. A helyi nyilvántartásokat, adat-bázisokat felhasználva, azokat különböző térbeli vonatkozású statisztikai adatokkal (pl: korcsoportos megoszlás, jövedelmi-rétegek és a hozzájuk tartozó alfanumerikus adatok alapján) tetszőleges lekérdezéseket lehet készíteni. A lekérdezés eredménye a térképen megjeleníthető, az alfanumerikus adatok pedig táblázatos formátumban megtekinthetők, illetve elmenthetők.

 

  1. Javasolt további távlati lehetőségek:
  • e-ingatlannyilvántartás, e-építménykataszter
  • e- fejlesztés és rendezés (ország, régió, térség, megye, település)
  • teljes e- közmű és e-infrastruktúra-hálózat (ország, régió, térség, megye, település)
  • védett területek, létesítményeke-nyilvántartása (világörökség, műemlék, helyi építészeti értékek, régészeti érték, NATURA 2000, környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, földvédelmi területek, stb.)
  • közlekedésfejlesztés (ország, régió, térség, megye, település)
  • országosan egységes és teljes e-nyilvántartás-adatbázis egyablakos lekérdezési lehetőséggel, stb.

 

scrollUp