Az elektronikus eljárás

Wéber László
létrehozva: 2016-07-13 / módosítva: 2017-11-22

A közbeszerzési eljárások igen összetett volta és nagy száma miatt a jogalkotók folyamatosan keresik, mi módon tehetik ezeket az eljárásokat hatékonyabbá, ugyanakkor hogyan lehet fokozni a közbeszerzési eljárások átláthatóságát, mely körülmények a verseny növelése révén is jelentős megtakarításokat eredményezhetnek. Egyértelműen ezt célzó eszköz a komplex számításgépesítés alkalmazása a közbeszerzésben – ahogyan erre az Európai Unió idevágó irányelvei már több, mint egy évtizede irányt mutatnak. Ehhez kapcsolódva látott napvilágot a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, ami lefektette Magyarországon az elektronikus eszközök közbeszerzési eljárásokban való alkalmazásának az alapjait.

 

Jelentősen bővítette ezt az alkalmazási területet az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről, amely a hazai új közbeszerzési törvény alapjául is szolgált; ennek megfelelően a már hivatkozott kormányrendeletet is korszerűsítették az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 323/2015. (X. 30.) Kormányrendelettel. Ennek megfelelően ma hazánkban közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, továbbá a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza ezt a területet; ezen jogszabályok alapján röviden összefoglaljuk a címszóhoz rendelhető ismereteket.

 

A már említett, 2014. évi EU-irányelv a közbeszerzésről a következő területeket jelöli ki a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményekként, illetve fogalmaz meg előírásokat, követelményeket azokkal kapcsolatban:

22. cikk: A kommunikációra vonatkozó szabályok

34. cikk: Dinamikus beszerzési rendszerek

35. cikk: Elektronikus árlejtés

36. cikk: Elektronikus katalógusok

53. cikk: A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

59. cikk: Egységes európai közbeszerzési dokumentum

62. cikk: Online közbeszerzési dokumentumkereső (e-Certis)

75. cikk: Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

IV. melléklet: Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint a tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre és készülékekre vonatkozó követelmények

 

Ezen irányelvi megfogalmazások, illetve prioritások mentén kialakul/kialakult az a koncepció, ami az e-közbeszerzés alapjául szolgál a következő minimumkövetelmények szem előtt tartásával:

  • az eljárási szereplők elfogadható hitelességi szint mellett történő beazonosíthatósága,
  • az eljárások során előforduló különböző típusú és adattartalmú dokumentumok létrehozása, rendszerbe való feltöltése, illetve elérhetővé tétele,
  • ha bizonyos dokumentumok elektronikus formában nem állnak rendelkezésre, a dokumentumok leíró adatainak rögzíthetősége,
  • a dokumentumok küldési, az adatok beviteli, illetve az egyes rendszerfunkciók ún. meghívási időpontjának hiteles tárolása,
  • a dokumentumokhoz, illetve adatokhoz történő, jogosultságtól függő hozzáférés,
  • adott típusú dokumentumok, illetve adatok esetében a hozzáférés csak meghatározott időpontot követően lehetséges,
  • az elküldött dokumentumok, illetve bevitt adatok kicserélhetetlensége, tartalmuk megváltoztathatatlansága, illetve a jogi értelemben megengedett módosításaik kezelése,
  • a dokumentumokhoz, illetve adatokhoz történő hozzáférés esetén a megtekintéssel kapcsolatos adatok tárolása, megjelenítése,
  • a dokumentumok, illetve adatok meghatározott ideig történő tárolása.

 

A 2015. november 1-től hatályos magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) a felsorolt EU-irányelvi momentumokat az ismertetett e-közbeszerzési koncepció alapján a következők szerint ültette át a hazai jogi szabályozásba:

1) A Közbeszerzési Hatóság e-közbeszerzéssel összefüggő feladatai a Kbt. 187. § (2) szerint:

  • b) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről,
  • f) Közbeszerzési Értesítő kiadása, hirdetmények közzététele, ellenőrzése,
  • összefoglaló tájékoztatások honlapon történő közzététele,
  • k) Közbeszerzési Adatbázis, közbeszerzési dokumentumok közzététele,
  • u) elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartása és működtetése;

2) Közbeszerzési dokumentumokra vonatkozó előírások a Kbt. 39. § szerint:

 

Főszabály szerint kötelező elektronikus úton (a regisztrálási adatok megkérésének kivételével) korlátlanul és teljes körűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni közzétenni a közbeszerzési dokumentumot.

 

Kivételek:

  • a közbeszerzés jellegéből adódóan olyan sajátos elektronikus kapcsolattartási forma lenne alkalmazandó, amely nem áll széles körben a gazdasági szereplők rendelkezésére,
  • a közbeszerzési dokumentumok tartalma nyílt forráskódú, vagy a gazdasági szereplők széles körében rendelkezésre álló alkalmazások felhasználásával nem megjeleníthető, vagy felhasználási engedélyhez kötött, és az ajánlatkérő a szükséges alkalmazásokat, illetve felhasználási engedélyt nem tudja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani,
  • a közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátása olyan különleges irodai berendezést igényelne, amely nem áll széles körben az ajánlatkérők rendelkezésére,
  • a közbeszerzési dokumentumok üzleti titkot vagy minősített adatot tartalmaznak, illetve biztonsági vagy nemzetbiztonsági okból bizalmas jellegűek és a gazdasági szereplők széles körében rendelkezésre álló elektronikus kapcsolattartási forma alkalmazásával a megfelelő védelem nem biztosítható.

 

3) Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során

  • a Kbt. 40. § szerint, 2017. február 1-i hatálybalépéssel: a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési alkalmazás igénybevételével kell lebonyolítani; az elektronikus közbeszerzési alkalmazás létrehozataláról, működéséről, valamint igénybe vételének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik;
  • a Kbt. 31. § (5) bekezdése és a 32. § (3) bekezdése szerint a központosított közbeszerzési eljárásokat elektronikus úton kell megvalósítani; ez a passzus már hatályba lépett 2016. november 1-én.

 

4) Dinamikus beszerzési rendszer (DBR) a Kbt. 106. § szerint, aminek a lényege:

  • gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítására szolgáló beszerzési forma,
  • elektronikus folyamatként kell működtetni,
  • amelyben az ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden kommunikáció elektronikusan történik,
  • a rendszerhez annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az alkalmassági feltételeknek,
  • több részre (beszerzési kategóriákra) osztható,
  • a rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza meghatározott eltérésekkel.

A DBR működtetésének alapelvei:

  • a közbeszerzési dokumentumokhoz való ingyenes, közvetlen elektronikus hozzáférést a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítani kell,
  • az alkalmassági feltételeknek megfelelő minden részvételre jelentkezőt fel kell venni a dinamikus beszerzési rendszerbe,
  • az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket a beérkezésüktől számított tíz munkanapon belül köteles elbírálni és a részvételre jelentkezőket a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételükről vagy annak elutasításáról értesíteni,
  • a gazdasági szereplők számára a dinamikus beszerzési rendszerben való részvételre tekintettel nem számolható fel semmiféle díj.

 

5) Elektronikus árlejtés a Kbt. 108. § szerint, melynek lényege:

  • ismétlődő elektronikus folyamat (újabb és újabb ajánlattevői megajánlások beadása),
  • az (induló) ajánlatok értékelését követően veheti kezdetét,
  • az ajánlatok automatikus értékelése, rangsorolása, így a legjobb ajánlat kiválasztása.

 

Elektronikus árlejtés (e-árlejtés) kezdeményezhető az alábbi esetekben:

  • a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásban, ha a közbeszerzési dokumentumok tartalma, különösen a műszaki leírás pontosan meghatározható,
  • a 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keret-megállapodás felei közötti verseny újranyitása esetén,
  • a szerződéseknek a 106. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer keretében való

odaítélése esetén.

 

Nem alkalmazható az e-árlejtés intézménye a Kbt. 108. § (3) bekezdése szerint:

  • építési beruházásnál,
  • olyan szolgáltatásnál, amelynek tárgya szellemi alkotómunka, különösen építmények megtervezése. 

 

Az elektronikus közbeszerzési eljárások fontos elemei lehetnek az elektronikus katalógusok; a Kbt. 109. § szerint ezek főbb ismérve: ha az ajánlatkérő kötelezővé teszi az elektronikus kommunikációs eszközök használatát, a felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani vagy, hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles:

  • ezt a felhívásban közölni,
  • a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni a külön kormányrendelet szerinti, az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

 

Úgy véljük, hogy az előzőekben vázlatosan ismertetett e-közbeszerzési rendszer, illetve az annak részeként elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények jól szolgálják/szolgálhatják a kitűzött elvi célokat, az eljárások hatékonyságának növelését, a beszerzési folyamatok átláthatóbbá tételét, végső soron a verseny növelése révén a valóban legjobb ajánlatok beérkezését, a legoptimálisabb ajánlatok kiválasztását. Nyilvánvalóan egy ilyen irányú folyamat fontos állomása volt a 2015. november 1-én hatályba lépett új közbeszerzési törvény, amely több továbblépési lehetőséget is tartalmaz ezen a területen, például az „e-értéklés”, az „e-szerződéskezelés (szerződések, szerződésmódosítások, teljesítések, stb.), a hirdetmény nélküli eljárásokkal kapcsolatos ellenőrzés és online ügyintézés, az ún. „e-híd” (a rendszerben valamely fázisban már megadott adatok átemelése különböző dokumentumokba, sablonokba, felületekre) terén.

 

scrollUp