Az energetikai audit és az épületenergetikai tanúsítás közti különbségek

Dr. Szakács György
létrehozva: 2017-01-30 / módosítva: 2017-01-30

Már régóta, széles körben ismert az épületenergetikai tanúsítás kötelezettsége, míg a nagyvállalatok számára kötelező energetikai audit ehhez képest viszonylag új előírás. Sokan összekeverik a két dolgot, pedig mások a célok, a tartalmi követelmények és a vonatkozó jogi előírások.

Az épületenergetikai tanúsítást a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A tanúsítás – főszabályként alkalmazandó számításos – módszertana pedig megegyezik az energetikai tervezéshez használható módszertannal, amelyet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tartalmaz.

Az energetikai auditra vonatkozó szabályozást elsősorban két jogszabály, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet vezette be. Az előbbieken túl az energetikai auditálás az MSZ EN 16247-1[1], -2[2], -3[3], -4[4] szabványok alkalmazásával is elkészíthető, a vonatkozó jogi rendelkezések figyelembevétele mellett. E szabványok azonban nem alkalmazhatók az épületenergetikai tanúsításhoz.

Az épületenergetikai tanúsításról részletes ismertetés található az Épületenergetika főcímen belül a Tanúsítás címben. Az energetikai auditról pedig az Energetikai audit főcím alatt található különböző címek szólnak. A kétfajta eljárás közti fő különbségek a következők szerint foglalhatók össze röviden.

Az épületenergetikai tanúsítás az energiafogyasztásnak az – épület épületszerkezeti és épületgépészeti adottságaiból adódó – elméletileg meghatározott szintjét határozza meg, tárgya csak az épület. Az épületenergetikai tanúsítás néhány fontos ismérve a következő:

  • normatív, „rendeltetésszerű” épülethasználatot kell számításba venni (pl. a fűtési hőmérsékletet, a melegvíz-fogyasztást a jogszabályban előírt „táblázatos” értékek szerint kell figyelembe venni);
  • normatív, átlagos környezeti paramétereket kell számításba venni (pl. a fűtési idény hosszára, a külső hőmérsékletre vonatkozóan a jogszabály szerint);
  • energetikai szempontból minősít, a tanúsított épület előbbiek szerint meghatározott, primerenergiában kifejezett éves energiafogyasztását kell viszonyítani a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményhez, és ennek alapján az épületet energetikai minőségi osztályba kell sorolni;
  • ajánlást tartalmaz az ingatlan energetikai minőségének javításához szükséges beavatkozásokra.

Az energetikai audit a nagyvállalatok tényleges energiafogyasztását méri fel, tárgya teljes körű, nemcsak az épületekre vonatkozik. Az energetikai audit néhány fontos ismérve a következő:

  • az épületek mellett kiterjed a technológiai folyamatokra és a szállításra, illetve közlekedésre is;
  • konkrét energiafogyasztásról van szó, ezért szükség szerint mérésekkel is alá kell támasztani a nagyvállalat teljes és valós energiafogyasztásának meghatározása céljából;
  • az energetikai audit összességében nem tartalmaz valamely minőségi osztályba való besorolást (de az épületre vonatkozóan tájékoztató részadatként megjelenhet a tanúsítás szerinti energetikai minőségi osztály);
  • feltárja a tényleges energiaveszteségeket és részletes műszaki-gazdasági számításokkal kiértékeli az energiahatékonyság-növelési lehetőségeket.

Az épületek tekintetében külön is különbséget lehet tenni aszerint, hogy mely épületekre terjed ki az egyik vagy másik eljárás. Épületenergetikai tanúsítványt kell készíttetni a következők szerinti épületek esetén:

  • új épület építése;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység adásvétele;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység bérbeadása;
  • 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületek;
  • [a kivételeket a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.]

Az energetikai audit értelemszerűen csak meglévő épületekre terjed ki, ha az épület tulajdonosa és/vagy bérlője nagyvállalat.

Az épületenergetikai tanúsítványra, illetve energetikai auditra kötelezett épületek köre tehát jelentősen eltér egy mástól. Például az új lakóépületekre kell épületenergetikai tanúsítványt készíttetni, meglévő lakóépületekben pedig akár egy-egy lakásra is eladás vagy bérbeadás esetén.

Az energetikai audit azonban eleve csak meglévő, használatban lévő épületekre terjed ki, és alapvetően nem vonatkozik lakóépületekre, különösen nem egyéni lakásokra és önálló családi házakra. Az energetikai audit lakóépületeknél akkor jöhet szóba, ha nagyvállalat bérbeadásra hasznosítja a tulajdonában lévő lakóépületet.

 

 

[1] MSZ EN 16247-1:2013 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények

[2] MSZ EN 16247-2:2014 Energiaauditok. 2. rész: Épületek

[3] MSZ EN 16247-3:2014 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok

[4] MSZ EN 16247-4:2014 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás

scrollUp