Az energetikai audit tartalmi követelményei

Dr. Szakács György
létrehozva: 2017-01-30 / módosítva: 2017-06-07

Az energetikai audittal kapcsolatos fogalmakat, előírásokat elsősorban két jogszabály, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az energetikai audit az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó – e jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő – irat. Az energetikai auditálás pedig:

„olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről”.

Az energetikai auditnak:

  • az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető adatokra kell épülnie;
  • ki kell terjednie az adott cég vonatkozásában:
    • az épületek vagy épületcsoportok;
    • ipari műveletek vagy létesítmények (technológiai folyamatok);
    • szállítás, közlekedés

energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára;

  • életciklus-költség elemzésre kell épülnie (ha ez lehetséges) a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembevétele érdekében;
  • arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról.

Az energetikai auditnak ki kell terjednie

  • az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására;
  • a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására;
  • az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására;
  • a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére;
  • a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére;
  • a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására;
  • az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére.

Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket:

  • beruházást nem igénylő (egyszerű);
  • támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális);
  • jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).

Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell tartalmaznia az előbbiek szerint javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekről, továbbá számszerűsítenie kell a lehetséges megtakarításokat. Ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsíteni a megtakarítások mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt.

Az energetikai audit kiterjedhet a következők szerinti tájékoztatásra:

  • az ajánlások megvalósításának lehetséges lépései;
  • a támogatási és finanszírozási programok;
  • egy már meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás lehetősége.

Az energetikai auditálás az MSZ EN 16247-1[1], -2[2], -3[3], -4[4] szabványok alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására vonatkozó jogi rendelkezések figyelembevétele mellett.

Az ellenőrzésre vonatkozó előírások szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyes energetikai auditok ellenőrzése során értelemszerűen vizsgálja a jogszabályban előírt tartalmi követelmények teljesülését.

 

 

[1] MSZ EN 16247-1:2013 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények

[2] MSZ EN 16247-2:2014 Energiaauditok. 2. rész: Épületek

[3] MSZ EN 16247-3:2014 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok

[4] MSZ EN 16247-4:2014 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás

scrollUp