Az energiahatékonyság javítása

létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-06-07

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény elfogadása mérföldkő volt a magyar energiahatékonysági szakpolitikák szempontjából. A törvény nemcsak az épületekre vonatkozik, hanem megfogalmazza a Kormány, az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) és a piaci szereplők feladatait az energiahatékonyság javítására. Először is nézzük mi is az energiahatékonyság!

„1. § 6. energiahatékonyság: a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;”

Tágabb értelemben egy meghatározott tevékenységhez időegység alatt felhasznált energiafogyasztással is jellemezhető az energiahatékonyság, és az energiahatékonyság javítása, ha ugyanazt a tevékenységet kevesebb energia felhasználásával tudjuk elvégezni.

A törvény előírja, hogy 2020-ra energiahatékonysági célt kell kitűzni, ennek a célnak az elérésére pedig részletes cselekvési tervet kell kidolgozni.[1] A következő évek feladatait és fő irányait tartalmazza a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv. Ez a terv rögzíti az energiahatékonysági célkitűzést a Nemzeti Energiastratégia[2] energiafelhasználási prognózisa alapján, amely 2020-ra 73 PJ[3], végső energiában számolva. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv úgynevezett horizontális tartalmú, ugyanis a gazdaság különböző, egymástól független ágazatainak energiahatékonyság javítását célzó tervezett intézkedéseit és programjait integrálja. Más jogszabályban vagy kormányhatározatban nem elfogadott, vagy más cselekvési tervekben nem tervezett új intézkedést nem tartalmaz ez a dokumentum, csak összegyűjti az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot eredményező programokat, támogatásokat és rendelkezéseket.

Az energiahatékonysági cél eléréséhez több szektorban kell hatékonyság javulást elérni:

  • javítani kell az épületállomány energiahatékonyságát (alacsony energiaigényű új épületek építésével és a meglévő épületállomány energiatudatos felújításával);
  • a vállalkozások hatékonyabb működésével (ebbe nemcsak a termelést, de az épületek üzemeltetését és pl. a szállítási tevékenység racionalizálását is bele kell érteni);
  • az állami szervezetek beszerzésein keresztül (azaz, hogy kifejezetten energiahatékony, és alacsony energiafogyasztású termékeket vásároljanak az állami szervezetek a közbeszerzéseik során)
  •  a közlekedés ésszerűsítésével, valamint a takarékosabb, kevésbé szennyező járművek beszerzésével és más közlekedési hatékonysági intézkedések révén;
  • az energiatermelés és szállítás hatékonyságának a javításával;
  • a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával és szemléletformálási programokkal, oktatással, amelynek hatására takarékosabban fogunk élni.

A 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése. Az irányelv egyik legismertebb előírása, hogy minden ország központi kormányzati épületeinek összes fűtött alapterületére vetítve, minden évben legalább 3 %-ot korszerűsíteni kell. A korszerűsítés eredményeként minimum a hatályos energetikai követelmények szintjét kell elérniük az épületek energiahatékonyságának. A központi kormányzat épületeinek a listája a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv melléklete, mintegy 500 ezer négyzetméter az összes alapterület.

A Nemzeti Energiastratégia szerint is a legnagyobb megtakarítás az épületállomány energiatudatos korszerűsítése által érhető el. Emiatt a 2012/27/EU irányelv előírja, hogy felújítási stratégiát kell készíteni valamennyi uniós országnak. Ez a stratégiai dokumentum a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia[4]. A stratégia megállapításait a Lakás-energetika címben részletesebben ismertetjük.

Az energiahatékonyság javításában jelentős szerepe van a szolgáltató és a termelő vállalkozásoknak. A nagyvállalatok részére kötelező az energetikai audit készítése. Az audit egy pillanatfelvétel, olyan – meghatározott módszerrel végzett – eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről. Az auditok készítésének az a célja, hogy tájékoztassa a vállalkozás vezetőit arról, hol vannak energiamegtakarítási lehetőségek a vállalkozás tevékenységében, vagy milyen megtakarítást érhet el a használatában lévő épületek korszerűsítésével. Amennyiben pedig az ajánlásokat megfogadják, akkor realizálható a megtakarítás. A kötelező audit kiváltható akkreditált energiagazdálkodási rendszer működtetésével. Az auditorokra vonatkozó szabályokról az Energetikai képzés főcímben részletesebben olvashat.

Az energiahatékonyságról szóló törvény előírja az energiatermelő létesítmények, hőenergiát szállító hálózatok és hulladékhőt termelő ipari létesítmények hatékony működtetése érdekében, hogy a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése és korszerűsítése esetében, továbbá hálózatok korszerűsítésekor készítsenek költség-haszon elemzést és nyújtsák be jóváhagyásra a MEKH-hez. A cél az, hogy a jelentős mértékű energiatermelő létesítmények és hálózatok hatékonyan működjenek.

Nagy hangsúlyt helyez az irányelv és a törvény is a tájékoztatásra. Fontos, hogy naprakész és követhető információt kapjanak a fogyasztók a felhasznált energia mennyiségéről, ezért jelentős felújítás esetén mindenhol hiteles mérőt kell rendelkezésére bocsátani a fogyasztónak. Emellett biztosítani kell a piaci szereplők, az önkormányzatok és az energiahatékonysággal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtók információhoz jutását. Emiatt egy tájékoztató honlap készül, meghatározott tartalommal, amelyet a MEKH üzemeltet. Az energiahatékonysági tájékoztató honlap elérhető: http://www.mekh.hu/energiahatekonysag

Meglepően sok energia takarítható meg beruházás nélkül. Ezeket a takarékossági tippeket és technikákat lehet a szemléletformálási programok keretében elsajátítani, és begyakorolni. A célokat és a tervezett programokat az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv[5] foglalja össze.

 

 


[1] Magyarország III. Energiahatékonysági Cselekvési Tervét a 1601/2015. (IX. 8.) Korm. határozattal fogadta el a Kormány. A cselekvési terv elérhető https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/energy-efficiency-directive/national-energy-efficiency-action-plans

[2] A Nemzeti Energiastratégiát a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal fogadta el az Országgyűlés, módosítva az 5/2015. (III. 20.) OGY határozattal

[3] Megtakarítási célértékek a Kormány 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozattal jóváhagyott energiafelhasználási előrejelzéseiből az „Ölbe tett kéz” és a „Közös erőfeszítés” szcenáriók alapján

[4] 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozattal került elfogadásra, letölthető a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapjáról.: http://www.kormany.hu/download/d/85/40000/Nemzeti%20E%CC%81pu%CC%88letenergetikai%20Strate%CC%81gia%20150225.pdf

[5] A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről

 

scrollUp