Az építésgazdaság megújítása

Létrehozva: 2015-11-26 / módosítva: 2015-11-27

Megerősítésre javasolt, építésgazdasággal szorosan összefüggő területek

Javaslat

„Az építésgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepe jelentős mind a bruttó nemzeti össztermék (GDP) előállításában, mind pedig a foglalkoztatás szempontjából, teljesítménye döntően befolyásolja az ország fenntartható gazdaságát, továbbá jelentős hatással van az ország lakosságának egészségi állapotára, hazánk turisztikai vonzerejére és környezetünkre is.”

 

AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁG NEM AZONOS AZ ÉPÍTÉSÜGGYEL, NEM AZONOS AZ ÉPÍTŐIPARRAL

Az építésügy fogalma felöleli mindazt a tevékenységet, melyek közvetlenül járulnak hozzá épített környezet alakításához és védelméhez, de elsősorban ennek a területnek a jogi kereteit szabályozza, és nem foglalkozik a terület gazdasági ügyeivel.

Építőipar: az építőipari kivitelezés és az azzal szorosan összefüggő tevékenységek.

Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.

 

Az építésgazdaság komplex fogalom: azoknak a gazdasági, építésügyi, építőipari és építési beruházási, továbbá műszaki és szellemi tevékenységeknek és formáknak az összessége, amelyek a társadalom épített környezetét létrehozzák, befolyásolják és fenntartják.

 

HOVA AKARUNK ELJUTNI? JÖVŐKÉP – CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA

Az építésgazdaság jövőképe egy egészségesen, jól működő rendszer képe, amely dinamikusan, gyorsan tud reagálni az állandóan változó környezeti feltételekre, ugyanakkor az általa létrehozott és fenntartott épített környezet minősége versenyképes az Európai Unió és különösen a Kárpát-medence országainak épített környezetének minőségével.

 

Egészséges, jól működő építésgazdasági rendszer, amely

  • húzóágazatként jelenik meg a nemzetgazdaságban,
  • jelentős területet biztosít a foglakoztatás számára,
  • teljesítménye döntően jó irányban befolyásolja az ország fenntartható gazdaságát,
  • teljesítménye jó irányban befolyásolja az ország lakosságának egészségi állapotát,
  • teljesítménye növeli az ország turisztikai vonzerejét,
  • teljesítménye a minőség irányában változtatja meg az ország épített környezetét.

 

A fentiek érdekében az alábbi területeken lehetnek kitörési pontok:

 

  1. Helyi és regionális építésgazdasági klaszterek létrehozásának ösztönzése.

 

  1. Lakásgazdálkodás és lakáspolitika

A gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás javítása érdekében

  1. differenciált lakástámogatási rendszer, amelyben fokozott előnyt élvezne
  • az energetikai felújítás, ezen belül is a közel nulla energiaigényű épületek építése, ilyen célú felújítása
  • a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásával létesült építmények, felújítások
  1. a bérlakásépítési pályázat (EU forrásból vagy az EED 7. cikke szerinti kötelezettségi rendszerek felhasználásával lehet finanszírozni) egybekötése az a) pontban leírtakkal
  2. komplex épületenergetikai felújítási csomagokkal, vagy egyes épülettípusokhoz meghatározható megújuló energiás csomagokkal segítség nyújtása a nem szakember felújítók részére kedvezőbb hitelezési konstrukciók mellérendelésével (folytatni a gazdaságos felújítás segédlettel megkezdett munkát)
  3. az energiahatékonysági felújításoknál, a megújuló energiaforrások alkalmazásának tervezésében és technológiában jártas, megfelelő referenciával rendelkező és minőségi garanciát nyújtó kis- és középvállalkozások adatbázisának létrehozása,
  4. fenntartható lakóépület vagy közel nulla energiafogyasztású lakóépület nemzeti minősítő jel bevezetése, amelyhez magasabb támogatási szint kapcsolódik (pl. automatikusan kedvezőbb kamatozású hitellehetőség)
  5. ESCO típusú vállalkozások és lakóépületek, társasházak együttműködésének jogi kereteinek szabályozása, a támogatási formával szembeni bizalom megteremtése érdekében

 

  1. Építésgazdaság
  1. építési beruházás közbeszerzésénél a minőségi és a fenntarthatósági (ideértve az energetikai hatékonyságot és a megújuló energiafelhasználást is) feltételek súlyozottabb figyelembe vétele (az üzemeletésre is tekintettel, legalább a beruházás 10 éves használatára vetítve)
  2. Az építési termékekkel kapcsolatban az építőanyag ipart és az építőipart érintő műszaki szabályozási kérdés a nemzeti követelmények meghatározása, akár részben jogszabályban, míg más dolgok nemzeti szabványban vagy szakmai szabályozási dokumentumban (pl. MÉASZ). Ennek indoka, hogy a nem megfelelő minőségű külföldi termékektől védeni lehet a hazai gyártókat és egyben a hazai gyártók (kis- és középvállalkozások) munkához jutása is hatékonyabb lehet és az építmények minősége is javulhat.
  3. A piacrajutás, forgalmazás elősegítése a hazai gyártók részére, pl. kedvező megítélés közbeszerzési pályázatok során
  4. klaszterek és vállalkozások társulásainak előnyös szabályozás kialakítása;
  5. a turisztikát is előnyösen befolyásoló, a sajátos műemléki felhasználású, vagy természetes anyagú építési termékek gyártását, felhasználását elősegítő, ösztönző rendszer kialakítása
  6. Az építési beruházások megvalósítása, színvonalának emelése, az építőipari kisvállalkozások tevékenységének elősegítése, helyzetének javítása érdekében további lépések tervezhetőek:

Az építőipari ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez azáltal, hogy egyes igen ígéretes területeken – például épületek felújítása, környezetvédelem, infrastruktúra – fokozza aktivitását. Az építőipari ágazat fontos szerepet tölt be az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési stratégiájában a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában.

A lánctartozás mértéke 2013 év végén is magas szinten volt. A lánctartozás magas szintje a múlt évben már csak kisebb mértékben növekedett, de a már meglévő tartozástömeg érdemlegesen nem is csökkent. Ez a jelenség stabil alvállalkozói és beszállítói struktúrákat tett és tehet tönkre és súlyos morális problémákat okoz az ágazatban és a beszállítói rendszerben.

Fontosnak tartjuk a magyar építőipar növekedését, a tisztességes építőipari vállalkozások védelmét, az építőipari kisvállalkozások munkához jutását, helyzetének könnyítését, feladatellátásuk terheinek csökkentését, az építési beruházások közbeszerzése és az építészeti-műszaki tervpályázatok bonyolítása minőségének és hatékonyságának emelését. Ennek érdekében - az építési minőség biztosításának garanciája mellett –

  • differenciált követelmények bevezetése a fővállalkozók és az alvállalkozói pozícióban lévő kisvállalkozókra vonatkozóan az építőipari kivitelezésben,
  • vizsgálni szükséges a „házilagos” kivitelezés (kaláka) és az építőipari klaszter alkalmazhatóságának feltételeit és követelményeit is,
  • további lépéseket tervezhetőek az építőipari lánctartozás kialakulásának csökkentésére,
  • javaslat szükséges – az új közbeszerzési irányelv figyelembe vételével – arra, hogy az építési beruházások közbeszerzése az építési minőség emelését szolgálja és ne kizárólagosan az árverseny érdekérvényesítésének eszköze legyen, továbbá ne húzza el irreálisan az építési beruházások előkészítésének idejét.
  • javaslat szükséges a feltétel nélkül lehívható bankgarancia kiváltására az építési vállalkozási szerződésekben, mert az durva, indokolatlan megrendelői erőfölénnyel való visszaélésre ad alkalmat. Helyette a feltételekhez kötött lehívhatóság biztosítéki rendszere melletti vállalkozás a megoldás.
  • vizsgálni szükséges a jelenleginél alacsonyabb szintű, a megrendelő részéről kiköthető garancia mértékek maximálásának lehetőségét: teljesítési garancia max. 5%, a jóteljesítési garancia max. 5%.
  • javaslat szükséges - első lépésként az uniós forrásokból megvalósuló - az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél a kötelezően adandó előleg intézményének bevezetésére: a beszerzési összegnek legalább 20%-ában, legfeljebb 40%-ában.
  • javasolat szükséges az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmának elrendelésére. Irreálisan alacsony árnak minősül – többek között - az építőipari ágazati minimális rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készített ajánlat.
  • vizsgálni kell a kockázatos ár sávját és javaslatot teszünk annak szűkítésére: a beruházás becsült értékétől plusz/mínusz 15%-al nagyobb mértékben eltérő ajánlati ár mindenképp kockázatos árnak minősüljön,
  • vizsgálni kell – összhangban más tagállami gyakorlattal - az építési vállalkozások azonos szempontok alapján történő állandó pénzügyi minősítése bevezetésének lehetőségét. Ez alapján pénzügyi megbízhatósági besorolása legyen a cégeknek. A közbeszerzési piacon ajánlatot adóknak kötelező legyen a pénzügyi megbízhatósági besorolásban való részvétel.
  • javaslat szükséges - az építtetői fedezetkezelői alkalmazásokon kívül eső beruházásoknál - a fizetési garanciaadási kötelezettség kötelező bevezetésére. A vállalkozók által adott teljesítési, jóteljesítési garanciákkal egyenértékű fizetési garancia megrendelői kötelezettséget javasoljuk.
  • a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének kedvező tapasztalatai rámutatnak, hogy a lánctartozás visszaszorításában fontos szerepet tölt be. Indokolt, hogy a TSZSZ-hez az építési beruházás megvalósításában közreműködők szélesebb köre fordulhasson panasszal, szakvéleményét kérve.
  • javaslat szükséges arra, hogy az építési-beruházási közbeszerzéseknél ne egyedül az ár alapján lehessen dönteni. Minden esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására kerüljön sor.
  • vizsgálni szükséges energiatakarékos városrész rehabilitációs programok beindításának lehetőségét és ösztönzését, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatoknak a felújításával.
  • támogatjuk, hogy az energiaforrások kíméletes felhasználása érdekében az energiahatékony műszaki megoldások alkalmazása az állampolgárok életmódjának részévé váljék. Az energetikai korszerűsítések ugyanis olyan munkaigényes tevékenységek, amelyek főleg az építőipari kisvállalkozások számára teremthetnek munkalehetőséget. Ennek érdekében szorgalmazzuk az állampolgárok körében az energiatudatos magatartást, olyan jó energiahatékonyságot biztosító technikák megismerését, amelyeket a támogatási rendszerekben is érvényesíteni lehet. A lakosság és a települési önkormányzatok épület felújításait korszerűsítési csomagok (tervcsomag, minősített kivitelezők, pénzügyi finanszírozási csomag) kidolgozásával lehetne segíteni.
  • Fontosnak tartjuk a szakmai önigazgatás (ipar és kereskedelmi kamara, mérnöki kamara) hatékonyabb bevonását az egyes építésgazdasági feladatellátásba.

 

  1. Építésgazdaság - szakképzés
    1. Az építésgazdaság szerves részét képezi az épített környezet alakításával összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység. Ezért az építésgazdaság működésének fontos eleme a kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó építési szakmunka, melynek végzése - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 39/A. § (3) bekezdése alapján - csak az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítés, részszakképesítés birtokában történhet.

A szakképzés fennálló problémáinak következményei hosszú távon nemzetgazdasági szintű hátrányt jelenthetnek, ezért lényeges, hogy az építésgazdaság, az építőipar, azon belül kiemelten az építőipari szakmunkaerő helyzete nagyobb kormányzati figyelmet kapjon. Stratégiai fontosságú az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Ezt képes szolgálni az ágazati szakmai szintű folyamatos kapcsolattartás az oktatási intézményekkel, a piaci visszajelzések ütköztetése, majd az eredmények érvényesítése a munkaerőpiac igényeinek megfelelően.

 

  1. Az építőipar feladatainak az építőipari szakképzés problémáival összhangban való kezelése érdekében szükséges az építőipari szakmacsoport területén jelenleg hiányzó ágazati szakmai felügyelet megvalósítása. Az építőipari szakmunkaerő állandósulni látszó problémáinak, illetve a hazai szakképzés hiányosságainak kezeléséhez komplex program végrehajtására van szükség.

 

  1. A felügyeleti koordináció mellett megoldásra vár - az MKIK, a szakmai szervezetek és a szektor egyéb szereplőinek bevonásával - az építőipari szabályozott szakmák felülvizsgálata és újragondolása az építési folyamattal összefüggésben (egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet felülvizsgálata).

 

  1. Rendszerszintű odafigyelést igényelnek az új szakmastruktúrák és képzési követelmények kidolgozása különös tekintettel az új technológiákra és anyagokra (pl. épületgépészet, intelligens épületek). Időszerű a technikusi képzésből kikerült munkaerő korábban betöltött szerepének visszaállítása az építés folyamatában, ami képes lenne megteremteni a szektor bizonyos szegmensén belül kialakult szakemberhiány pótlását.

 

  1. Az építőipari vállalkozások tevékenységének elősegítése érdekében halaszthatatlan a szakma szereplőivel való
  • gyakori párbeszéd,
  • hatékony kommunikáció,
  • széleskörű ismeretterjesztés és
  • mindenki számára elérhető oktatás
scrollUp