Az építészeti örökség helyi védelme Magyarországon az ezredfordulón

Létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-27

Az értekezés témaválasztását indokolja, hogy Magyarországon a hetvenes években tanácsi keretekben megindult helyi települési értékvédelem, a rendszerváltást követően az 1990. évi önkormányzati törvénnyel új lendületet kapott. A törvény a települések építészeti értékeinek védelmét az önkormányzatok kiemelt feladatává teszi. Azóta mind több önkormányzat élt törvény adta lehetőségével és a települése számára fontos épületeket, épületegyütteseket kiemelt gondoskodásban, helyi védelemben részesítette.

 

Az 1997-ben megalkotott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény újabb előrelépést hozott, hiszen nagy súlyt fektet az építészeti örökség helyi védelmére, megfogalmazva azt, hogy a települések sajátos jellegének megőrzése, a településen élők identitásának erősítése közérdek, melynek szolgálata a települési önkormányzat feladata. Ennek a szemléletnek a jelentőségét erősítette meg nemzetközi deklarációban a Krakkó 2000 konferencia - történeti városokra és falvakra vonatkozó - azon tézise is, mely a települést lakosaival és az azokat szolgáló alkotásokkal együtt, megóvandó, élő egésznek tekinti. Ennek védelme új eszközök alkalmazását teszi szükségessé, amelyben kiemelt helyet kell biztosítani az értékek széleskörű számbavételének és helyi védelmének.

 

Az építészeti értékek helyi védelmének kérdése azonban - túllép a települések önkormányzati keretén - országos ügy is, hiszen Magyarország a régiók Európájában csak úgy tudja sugározni arculatának sokszínűségét, ha számba veszi értékeit és felelősséget vállal azok mindenkori állapotáért. Ezek az értékek ugyan is nagyságrendjüknél fogva az országkép alakulási szempontjából meghatározóak és fontos szerepet játszanak többek között az új gazdasági tevékenységek vonzásában és a turizmus fellendítésében.

 

Magyarországon az országosan védett műemlékek száma több mint 10 000, az egyes települések történelmének nevezhető, helyi sajátosságokat őrző és megőrzésre érdemes épület állománya azonban - valójában átfogóan nem ismert - de minden bizonnyal az országban védett emlékek többszörösére tehető.

 

Az értekezés célja, hogy feltárja a helyi értékvédelem magyarországi helyzetét, elemzések segítségével bemutassa a jelenlegi hazai gyakorlatot, a védelemben alkalmazott módszereket, és összefüggésben a 2001. évi kulturális örökségvédelmi törvénnyel vizsgálja ezek településrendezési összefüggéseit. Az értekezés bemutatja, hogy milyen módszerek segítségével, milyen korszerű számítógépes eszközök és programok alkalmazásával lehet képet kapni a helyi önkormányzatok által védett értékek nagyságáról. Az értekezés az egyes településcsoportok jogállását szempontelemzések segítségével áttekinthetővé, „járhatóvá" teszi az egyes védett objektumok nagyságrendjét, egymáshoz való viszonyát, területi elhelyezkedését, és az egyes településcsoportok védelmének lehetőségét. Az értekezés célja, hogy a kutatásba bevont nagyszámú település adataira támaszkodva a korszerű számítógépes statisztikai becslés egy lehetséges módszerét alkalmazva, meghatározza a helyi védettségre érdemes objektumok számát.

 

Az értekezés becsült eredményeiből kiindulva felveti a helyi védettségre érdemes épületállomány fenntarthatóságának lehetőségeit, és az adatbázisból megismert adatokra, azok tartalmára támaszkodva kijelöli azokat a határ irányokat, amelyek elmélyíthetik az ismereteket a helyi védelemben részesített sajátos karaktert hordozó épületállományról, a védett együttesekről, valamint magukról az egyes településekről, kistérségekről, régiókról.

A helyi védettségű értékek minél teljesebb megismerésének módja az épületállományról, mint halmazról, minél több metszet felvétele.

 

Tézisek:

  1. A helyi társadalomnak kiemelkedően fontos szerepe van az értékek feltárásában, megőrzésében és az új generációk számára történő átadásában, ez az építészeti örökség helyi védelmét kiemelt jelentőségűvé teszi. A vonatkozó nemzetközt egyezményekkel összhangban az országos védelmet élvező műemlékek mellett fokozottabb figyelmet kell fordítani azokra a helyi jelentőségű egy-egy települési egységet, régiót, reprezentáló építészeti és települési értékekre, amelyek egy szűkebb közösség kulturális örökségét képezi.

 

  1. Az építészeti örökség helyi védelmének szerepe növekszik. Ez az országkép alakításának kulcsfontosságú tényezője, ezért a települési, értékek nyilvántartása, az országos összesítés lehetőségének megteremtése, az értékvédelem és a településtervezés kapcsolatának biztosítása alapvető fontosságú. A helyi értékvédelem magyarországi helyzetének figyelemben tartását a települések helyi védelmi rendeletének és listáinak áttekintése, megismerése teszi lehetővé. A listákban szereplő épületeken kívül lehetnek még védelemre érdemes értékek egy-egy adott településen, de a védett értékeknek meg van a társadalmi elfogadottsága, ezt a választott képviselők által jóváhagyott helyi „törvények" bizonyítják. Az értékvédelem és a településrendezés kapcsolatának vizsgálatát a kulturális örökség védelméről szóló törvény indokolja.

 

  1. Mivel a hely, építészeti, örökségi értékek vonzerejük révén komoly hatást gyakorolhatnak egy-egy térségfejlődésére, a települések helyi védelem alatt álló épületállományáról a lehető legteljesebb képet kell kialakítani szisztematikus adatgyűjtéssel, korszerű számítógépes, térinformatikai rendezettségű adatbázissal. A strukturált kategóriákba sorolt objektumokat tartalmazó adatbázisnak illeszkednie kell az országos területi információs rendszerbe (TEIR) és biztosítani kell korszerű számítástechnikai, eszközökkel történő kezelhetőségét, az adatok frissítését, térkép, megjelenítését. Ez megteremtheti az építészeti örökség helyi védelmének helyzetét, és elemezni képes országos monitoring rendszer alapján. Az országos adatbázis lehetővé teszi összesítések, elemzések készítését és biztosítja, hogy minél szélesebb körben számba tudjuk venni értékeinket. Az információs társadalomban nemcsak a gazdaság és az üzleti élet információinak kell könnyen elérhetőeknek lenniük, hanem az életminőséget meghatározó közvetlen kimutatható anyagi, hasznot nem hordozó kulturális örökségi értékekről szóló információknak is.

 

  1. Az építészeti örökség helyi, védelmének országos adatbázisa elősegítheti a települések és régiók sajátos áramlatának meghatározását, lehetővé teszi összehangolt beavatkozások megalapozását, magában hordozza a tervezhető jövő lehetőségét. Az adatbázis folyamatos bővítése, frissítése biztosíthatja e rendkívüli érzékenységű kulturális, örökségi, területi változásoknak nyomon követését, egy elsősorban statisztikailag kezelhető, az országot minél teljesebb mértekben lefedő korszerű nyilvántartási rendszer megteremtését. Segítségével elemzések készíthetők, térségfejlesztési programok számára, vagy támogatási szisztémák dolgozhatók ki, melyek még az adórendszerre is kihatással lehetnek. Az értékek feltárásában, megőrzésében kulcsszerepet játszó civil szervezetek számára ez biztosítja, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a települések megőrzendő értékeiről. Az építészeti örökség helyi védelmének országos adatbázisa a központi kormányzat, a közigazgatás, a települések értékvédelmi feladatainak ellátásához, valamint a civil szféra számára egyaránt fontos. A „globalizáció eszközét", a számítógépet a hely szellemének szolgálatába kell állítani, a korszerű eszközök alkalmazása hatékonyabbá teszt a települések építészeti örökségének védelmét.

 

5)A helyi értékvédelem és a településrendezési tevékenység kapcsolata ott a legszorosabb, ahol rendezési terv és helyi, építési szabályzat gondoskodik a védelemről, vagy az önálló rendelet megalkotása a településrendezési terv kiegészítésével egy időben történik. A rendezési terv típusú védelem a jóváhagyási törvénnyel szabályozott rendje miatt nagyobb garanciát nyújt a védelem tartósságára, ugyanakkor nincs törvény, kötelezettség egy település teljes területére szabályozási tervet készítem, ez a védelem szétaprózódásához, helyenként a védelem hiányához vezethet. Az építészeti örökség helyi védelmének a teljes települést átfogni képes önálló rendeletek irányába történő eltolódása magában hordozza az értékvédelem elsikkadásának veszélyét a településrendezés folyamataitól, és a listák könnyebb változtathatóságával, a védelem „felpuhulásához" vezethet. A fentiek gondos mérlegelése után, a település adottságot figyelembe véve kell döntést hozni az alkalmazni kívánt védelem módszertani kérdéseiről.

 

6)A fővárosban a helyi védelem térnyerésének feltétele a kerületek rendeletalkotási jog, kereteinek megteremtése, a főváros és a kerületek e téren tapasztalható viszonyának rendezése. A kerületeknek alkalmazniuk kell azokat a településrendezési eszközöket, amelyek a helyi {kiemelt} építési szabályzatokban biztosíthatják az építészeti értékek helyi védelmét. A kerületek helyi védelemre vonatkozó önálló rendeletalkotási szándéka mellett erősíteni szükséges a kapcsolatot a helyi védelem kialakítása és a településrendezés között. Az országos adatbázisban lévő fővárosi és kerületi adatok tényszerűen mutatják a kerületi védelem kibontakoztatásának szükségességét.

 

7)A helyi védelem kialakításában az azonos nagyságú, jogállású települések hasonló módszereket alkalmaznak, ez bizonyítja együttműködésüket, ami a helyi védelem hatékonyságának javulásával jár együtt. A kistelepülések helyi védelmi rendeleteiket általában valamilyen központi kezdeményezés módszertani útmutató, módszer rendelet, pályázati lehetőség stb. eredményeképpen alkotják meg, ez azt bizonyítja, hogy esetekben a helyi, védelem kibontakoztatásához nélkülözhetetlen a szakmai, segítségnyújtás. Az érték védelemben az együttesek védelme utal a helyi védelem és a településrendezés kapcsolatára. Egy településen a helyi védelem közterület védettségére leginkább a védett lakóépületek arányából lehet következtetni, ezek általában egyenes arányban állnak egymással. A védett középületek és szakrális épületek aránya a védett értékek nagyságrendjével inkább fordított arányosságot mutat. A települések helyileg védett értékének nagyságrendje összefüggésben áll az adott település történelmi, földrajzi meghatározottságával, az adott térség fejlettségi szemléletével.

 

8)A településekről és a védett épületállományról kellő számban rendelkezésre álló adatokra támaszkodva, a matematikai statisztika módszerét alkalmazva lehetséges a helyi, védelemre érdemes épületállomány nagyságának statisztika, becslése. A vizsgált települések, jogállása, regionális elhelyezkedése, lakosságának száma és területe kapcsolatban van az adott település védelemre érdemes épületállományának nagyságával. Budapest esetében szintén lehetséges a matematikai statisztika módszerének alkalmazása a helyi védelemre érdemes épületállomány nagyságának statisztikai becslésére. A becsléshez figyelembe kell venni a város beépített területének kialakulását, történetiségét, a kerületek elhelyezkedését, az egyes kerületek lakosainak számát és területét. A statisztikai becslés lehetőséget teremt a helyi védettségre érdemes épületállomány fenntarthatóságát biztosító programok megalapozására és kidolgozására. Az önkormányzatoknak döntő szerepe van a helyi védettségű épületállomány fenntartásában, de mindehhez Európai Uniós külső források bevonása és központilag támogatott programok elindítása is szükséges.

 

 

Orosz Bálint

scrollUp