Az építőipari szakmák

Wéber László
létrehozva: 2016-05-23 / módosítva: 2017-06-12

Az építőipari termelés egyik alapvető sajátosságából, igen bonyolult műszaki feladat voltából fakadóan az épületek, építmények megvalósítsa roppant sok és sokféle szakember szabályozott együttműködését igényli – ebben a szócikkben felvázoljuk, hogy a hivatalos nómenklatúrák szerint milyen szakemberek vesznek részt ebben a folyamatban.

A kiindulási alapunk a Központi Statisztikai Hivatal idevágó nyilvántartási rendszere, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere. (FEOR) lesz. Ez alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-08 rendszerét, amelynek egyik fő célja, hogy modellként szolgáljon a nemzeti foglalkozási osztályozások kialakításához. A magyarországi rendszer (is) foglalkozási besorolás szempontjából egységesen kezeli a munkaügyi, statisztikai és igazgatási célra szolgáló nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat és tartalmazza mindazon foglalkozásokat, amelyek „hivatalosan” léteznek. A szócikk írásakor érvényes verziója, a FEOR’08 2011. január 1-én lépett hatályba és a foglalkozásokat tartalmazza a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően, az adott foglalkozáshoz szükséges képzettség, készség figyelembe vételével kialakított csoportosításban.

A FEOR’08 összesen 10 főcsoportban,42 csoportban és 116 alcsoportban 485 foglalkozást különböztet meg; ezek közül az építéssel, építőiparral összefüggő foglalkozások több csoportra oszlanak (nem mindig ágazat-specifikusan, mint ahogy a foglalkozások sem mindig azok).

A tíz főcsoport jelölése a következő:

1 gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

2 felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

3 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

4 irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások

5 kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

6 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

7 ipari és építőipari foglalkozások

8 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

9 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

0 fegyveres szervek foglalkozásai

Ezek között a főcsoportok között találjuk az építéssel, építőiparral kapcsolatban lévő foglalkozásokat (kiemelve a nagy rendszerből):

1 főcsoport: Igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók

            13 Termelési és szolgáltatási egységek vezetői

                        131 Termelési egységek vezetői

                                   1313 Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője

 

2 főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

            21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások

                        211 Ipari, építőipari mérnökök

                                   2115 Építészmérnök

                                   2116 Építőmérnök

 

3 főcsoport: Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

            31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások

                        311 Ipari, építőipari technikusok

                                   3117 Építő- és építésztechnikus

                        313 Egyéb technikusok

                                   3135 Minőségbiztosítási technikus

                                   3136 Műszaki rajzoló, szerkesztő

                        316 Üzemfenntartási foglalkozások

                                   3161 Munka- és termelésszervező

                                   3163 Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású

                        319 Egyéb műszaki foglalkozású

            32 Szakmai irányítók, felügyelők

                        321 Ipari, építőipari szakmai irányítók, felügyelők

                                   3213 Építőipari szakmai irányító, felügyelő

            37 Művészeti, kulturális, sport és vallási foglalkozások

                        371 Művészeti és kulturális foglalkozások

                                   3716 Lakberendező, dekoratőr

 

7 főcsoport: Ipari és építőipari foglalkozások

            75 Építőipari foglalkozások

                        751 Építőmesteri foglalkozások

                                    7511 Kőműves

                                    7512 Gipszkartonozó, stukkózó

                                    7513 Ács

                                    7514 Épületasztalos

                                    7515 Építményszerkezet - szerelő

                                    7519 Egyéb építőmesteri foglalkozású

                        752 Építési, szerelési foglalkozások

                                    7521 Vezeték - és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés)

                                    7522 Szellőző-, hűtő- és klimatizálóberendezés-szerelő

                                    7523 Felvonószerelő

                                    7524 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő

                                    7529 Egyéb építési, szerelési foglalkozású

                        753 Építési szakipari foglalkozások

                                    7531 Szigetelő

                                    7532 Tetőfedő

                                    7533 Épület-, építménybádogos

                                    7534 Burkoló

                                    7535 Festő és mázoló

                                    7536 Kőfaragó, műköves

                                    7537 Kályha- és kandallóépítő

                                    7538 Üvegező

                                    7539 Egyéb építési szakipari foglalkozású

            79 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások

                        791 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások

                                    7915 Kéményseprő, épületszerkezet-tisztító

                                    7919 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások

 

8 főcsoport: Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

            84 Járművezetők és mobil gépek kezelői

                        842 Mobil gépek kezelői

                                   8422 Földmunkagép és hasonló nehéz- és könnyűgép kezelője

                                   8424 Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép kezelője 

 

9 főcsoport: Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

            93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

                        932 Egyszerű építőipari foglalkozások

                                    9321 Kubikos

                                    9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

Nyilvánvalóan a felsorolt foglalkozások elnevezései nem egészen azonosak az építőipari szakmagyakorlás során hosszú évtizedek alatt kialakult kategóriákkal, ám minden munkakörnek, foglalkozásnak meg lehet találni a helyét – például az építési munkahelyen dolgozó művezető besorolható a FEOR’08 3161Munka- és termelésszervező, vagy a FEOR’08 3213 Építőipari szakmai irányító, felügyelő kódszámú kategóriákba. A felsorolt foglalkozások az építéssel, építőiparral foglalkozók teljes körét lefedik – különös tekintettel az „egyéb” kategóriákra.

Úgy véljük, hogy a munkaügyi besorolásokkal, statisztikákkal nem foglalkozó építési, építőipari szakembernek legalább ennyit ismernie kell a területén dolgozók (és a saját) munkakörének, foglalkozásának rendszerbe-foglalásáról.

Nem tehetjük meg, hogy nem térünk ki a szakemberekkel kapcsolatban arra a fejlődési (?) trendre, amely egyfelől a specializálódással, másfelől az elismert szakmák számának csökkenésével - illetve az ilyen módon létrejött ellentmondással függ össze.

A szaktudás specializálódása világjelenség; így van ez az épületek, építmények tervezésével, kivitelezésével, műszaki ellenőrzésével, általában a megvalósításával összefüggésben tevékenykedő szakemberek specializálódásával is. Gondoljunk csak arra, hogy hányféle szakági tervet kell készíteni, hányféle speciális szakkivitelezőnek kell részt venni az építési-szerelési munkákban – és mégis, a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítések száma folyamatosan csökken: amíg az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a 2000-es évek elején csaknem 900 szakképesítést tartalmazott, 2012-ben ez a szám 562-re redukálódott. Szakmákat, szakterületeket vontak össze a konvertálható tudás jegyében és a rendszer ma is állandó változtatásban van.

Tekintsük át, hogy az építőiparban dolgozók milyen szakképzettséget szerezhetnek a mai OKJ alapján:

  • Ács (szakképesítés)
  • Bádogos (szakképesítés)
  • Betonszerkezet-készítő, betonelem gyártó (szakképesítés)
  • Díszműbádogos (szakképesítés-ráépülés)
  • Építési műszaki ellenőr (szakképesítés)
  • Építményzsaluzat és fémállvány szerelő (részszakképesítés)
  • Építőanyagipari minőségellenőr (szakképesítés-ráépülés)
  • Festő, mázoló, tapétázó (szakképesítés)
  • Homlokzatépítő és -szerelő (szakképesítés)
  • Ipari alpinista (szakképesítés)
  • Ipari szigetelő bádogos (szakképesítés)
  • Kályhás (szakképesítés)
  • Kőfaragó, műkőkészítő és épületszobrász (szakképesítés)
  • Kőfaragó, műköves és épületszobrász (szakképesítés)
  • Kőműves és hidegburkoló (szakképesítés)
  • Magasépítő technikus (szakképesítés)
  • Mélyépítő technikus (szakképesítés)
  • Műemlékfenntartó technikus (szakképesítés-ráépülés)
  • Műemléki díszítőszobrász (szakképesítés-ráépülés)
  • Műemléki helyreállító (szakképesítés-ráépülés)
  • Nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő (részszakképesítés)
  • Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló (szakképesítés-ráépülés)
  • Sírkő és műkőkészítő (részszakképesítés)
  • Szárazépítő (szakképesítés)
  • Szobafestő (részszakképesítés)
  • Tetőfedő (szakképesítés-ráépülés)
  • Tüzelőberendezés égéstermék elvezető (részszakképesítés)
  • Vízépítő technikus (szakképesítés-ráépülés)
  • Vízszigetelő, melegburkoló (szakképesítés)
  • Zsaluzóács (részszakképesítés)

 

Magyarázatként:

  • rész-szakképesítések: ezek segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések – amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik – azt is biztosítják, hogy később a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassák a tanulást;
  • elágazások, ráépülő szakképesítések: a szakképesítések az új rendszerben sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így – elvileg – hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre.

Napjaink és a közeljövő nagy kérdése, hogy az építőiparban (is) növekvő szakemberhiány enyhítésére a meg-megújuló OKJ és általában a képzési rendszer reformja hoz-e megoldást?

 

 

scrollUp