Azbeszt

létrehozva: 2017-02-14 / módosítva: 2017-03-28

 

Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Nagy szakítószilárdságú, hőnek és a legtöbb vegyi anyagnak ellenáll. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kalciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze.

 

Az azbeszt két ásványi csoportra osztható: szerpentinek és amfibolok. A különbség a két típus között a kristályszerkezetükben van. A szerpentinek lapokból állnak vagy réteges szerkezetűek, míg az amfibolok szerkezete láncszerű. Szerpentinek: krizotil (fehér azbeszt) a leggyakoribb azbesztfajta, ami az épületekben, bevonatokban, stb. található; Amfibol: amozit (barna azbeszt) szintén az épületekben volt használatos; Krokidolit (kék azbeszt) a legveszélyesebbnek tartott fajtája az azbesztnek. Az azbeszt szálak alapvető tulajdonsága, hogy rendkívül erősek és még a magas hőmérsékletnek is ellenállnak.

 

Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben.

 

Felhasználási területek szerint megkülönböztetjük a szórt azbesztet, az azbeszt cementet és a porlódó azbesztet tartalmazó anyagokat.

 

Az emberi egészségre legveszélyesebb azbeszt termék a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl. szélfuvallat) a levegőbe kerülnek.

Az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos azbesztcement formában kerül forgalomba. A cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10-15% azbesztrostot tartalmazó termékből a veszélyt jelentő szálak csak az anyag szétmorzsolásakor kerülnek ki a levegőbe.

A porlódó azbesztet tartalmazó anyagok igen elterjedt a tűzvédelemben, például laboratóriumokban. Léteznek emellett kevés azbesztet tartalmazó különböző szigetelő lapok is.

Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Viszont ha megsérülnek, vagy a normálistól bármilyen módon eltérnek, vagy az idő múlásával romlik az állaguk, állapotuk, azbeszt kerülhet a levegőbe.

 

Jogszabályi környezet:

A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete az azbeszt vonatkozásában a hulladékképződést eredményező tevékenységnek megfelelő, 17 építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) főcsoport, 17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag alcsoporton belüli hulladéktípusokat tartalmazza. A csillaggal jelölt azonosító kódok veszélyes hulladéknak minősülnek.

A

B

C

Azonosító kód:

A hulladéktípus megnevezése:

főcsoport
szám

alcsoport
szám

 

17

 

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 06

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag

17 06 01*

azbeszttartalmú szigetelőanyag

17 06 05*

azbesztet tartalmazó építőanyag

 

Azbesztmentesítés

Az azbesztmentesítés egy olyan összetett feladat, amelynek során az egyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és végrehajtási feladat- és hatáskör megoszlik az érintett szakterületek szerinti tárcák között.

Az azbesztet tartalmazó építmények, az építési munka, az építési és bontási tevékenységek az építészetért és építésügyért felelős tárca, a munkavédelemi- és a munkaügyi hatósági tevékenységek a munkavédelemért és munkaügyért felelős tárca, a munkaegészségügyi követelmények az egészségügyért felelős tárca felelősségi hatáskörébe tartoznak. A környezetvédelemért felelős tárca feladat- és hatáskörébe az építési és bontási tevékenység során képződő, azbesztet tartalmazó, valamint egyéb építési-bontási hulladék elkülönített gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete tartozik.

 

Az azbesztet tartalmazó épületek bontására, az azbeszttel szennyezett területekre vonatkozó környezetvédelmi, környezet- és munkaegészségügyi előírások érvényesítése – a fentiekben leírtak alapján – megoszlik az érintett szakterületek szerinti tárcák között.

 

Az azbesztet tartalmazó építmények bontásánál az építésügyi kötelezettségek vonatkozásban az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet foglalja össze a helyszíni szemlének, a szakhatóságok közreműködésének, a kötelezési- és a bontási engedélyezési eljárásoknak az előírásait.

 

A 312/2012. Korm. rendelet értelmében az építészeti műszaki leírásnak tartalmazni kell az építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, a bontási technológia leírását. A bontási engedélyezési dokumentáció részeként a bontáshoz tervezett technológiai leírás foglalja össze a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és annak mellékletei, továbbá a helyszíni szemle tapasztalatai alapján megvizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, valamint az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e a vonatkozó előírásoknak. Az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendeletben meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, majd benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

 

Az azbesztmentesítés munkavédelemi követelményei tekintetében az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szabályozza az azbeszttel kapcsolatos munkavégzést, és rendelkezik a tevékenység megkezdésének feltételeiről. Az azbeszttel kapcsolatos tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie –nyilvántartásba vétel céljából – a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak, mint munkavédelmi hatóságnak. A bejelentésről a munkavédelmi hatóság három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot. A Pest Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint az eljáró munkavédelmi hatóság az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek megkezdésének bejelentéséről három munkanapon belül értesítette a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot. Azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből történő eltávolítása esetén az előírt munkatervet a bejelentéshez kell mellékelni.

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet értelmében a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a biztonsági és egészségvédelmi terv.

 

Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények részeként meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait, továbbá a bontási munkák megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy az építmény milyen anyagból készült, illetve található-e azbeszttartalmú anyag az épületen.

 

Az azbesztmentesítés munkaegészségügyi előírásai tekintetében figyelembe kell venni a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendeletben foglaltakat is. Az EüM rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, termékből vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

 

Az építési tevékenység keretében elvégzett speciális munka- és egészségvédelmi feltételekhez kötött azbesztmentesítési szakmunka során képződött hulladékok szakszerű gyűjtésére, tárolására és kezelésére vonatkozó feltételeket a környezetvédelmi jogszabályok biztosítják.

 

Magyarországon is kötelező erejű a 87/217/EEC számú európai irányelv, mely szerint az azbeszt által okozott környezetszennyezést meg kell szüntetni.

Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-jétől betiltotta a rendelet 1. mellékletében felsorolt, azbesztrostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-jétől az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált.

 

 

scrollUp