Bányászati építmény

Létrehozva: 2015-11-20

A bányászati építményekre vonatkozó törvényi szabályokat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény tartalmazza, amelynek hatálya alá tartozik

  • az ásványi nyersanyagok bányászata,
  • a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés,
  • meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése,
  • a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása,
  • más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás),
  • a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása,
  • szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképezése és tárolásra történő hasznosítása,
  • a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai,
  • a bányászati hulladék kezelése,
  • az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, hasznosítása és bezárása, és a szén-dioxid geológiai tárolás céljából csővezetéken történő szállítása,
  • a földtani kutatás, ide nem értve a nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatást,
  • a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése,
  • a fenn felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatást szolgáló sajátos építmények.


A bányászati építményeket engedélyező sajátos építésügyi hatóságok kijelölését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, a bányászati építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának szabályait a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet tartalmazza részletesen.


A bányászati sajátos építmények fogalmába a következő építmények tartoznak:

  • kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;
  • kutatóakna: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített függőleges-, vagy lejtősakna;
  • kutatóárok: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében a külszínről kialakított, elsősorban az ásványi nyersanyag horizontális elterjedésének megismerésére szolgáló külszíni kutatási építmény, amelynek alapterülete meghaladja a 20 m2-t;
  • kutatótáró: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített vízszintes, vagy enyhe, 3°-nál nem nagyobb lejtésű vágat.



Építésügyi hatósági engedélyek:

  • az elvi építési engedély,
  • az építési engedély,
  • a használatbavételi engedély,
  • a fennmaradási engedély,
  • a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és
  • a bontási engedély.


A bányászati építményekre vonatkozó eljárási rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez vagy a bányafelügyelet engedélye, vagy a bányafelügyelethez történő bejelentés megtétele szükséges.

A bányászati sajátos építményekre vonatkozó építési engedélyt és a műszaki üzemi terv jóváhagyását együttesen is kérelmezheti az építtető. 


Az építtető kérelme

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az építtető az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon írásban terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelemhez csatolni kell:

  • a tervezett építési munkának a meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban,
  • a tervező nyilatkozatát,
  • ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt,
  • az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultság igazolását tartalmazó okiratot.


Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez a felsorolt dokumentációkat kell csatolni az érintett szakhatóságok számától függően 1-1 példányban.

 

Az építési jogosultság igazolása

Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni kell.

A jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetében az építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedély megadásához a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.


Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható:

  • az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával, vagy tulajdonilap-másolattal,
  • jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal,
  • nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal,
  • társasház esetében közgyűlési határozattal vagy
  • szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.

A hozzájáruló nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ha az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozóan nyilatkozattal igazolja építési jogosultságát, a bányafelügyelet a nyilatkozatban foglaltak valódiságát az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszeren, a TAKARNET-en keresztül, az érintett ingatlanok tulajdonilap-másolatának elektronikus formában történő lekérdezésével ellenőrzi.

Nem kell az építési jogosultságot igazolni, ha a bányászatai sajátos építményt közterületen helyezik el.

 

A szakhatóság közreműködése

Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal, a műszaki tervdokumentáció valamennyi tervlapját bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki tervdokumentációt két példányban kell benyújtani.

A bányafelügyelet az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki tervdokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság a műszaki tervdokumentációt záradékolta.

 

A tervezői nyilatkozat tartalma

A tervezői nyilatkozat tartalmazza

  • a felelős tervező és a szakági tervező nevét, címét és tervezői névjegyzéki számát;
  • az általuk tervezett építési tevékenység, és műszaki tervdokumentáció megnevezését, az építtető nevét, megnevezését;
  • a tervezett építési tevékenység
    • helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,
    • rövid leírását, jellemzőit,
    • környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, és
    • a megnevezett tervezők aláírását.

 

A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy

  • az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
  • a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,
  • a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
  • az adott tervezési feladatra azonos méretezési módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, és
  • a sajátos építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel a létesítménnyel szemben támasztott általános követelményeknek.

A tervezőnek dokumentált egyeztetést kell lefolytatnia az érintett közmű és vasútvonal üzemeltetőjével, valamint a közút kezelőjével (a továbbiakban együtt: közösségi szolgáltató) a tulajdonukban, kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő közmű és építmény rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételekről. Az egyeztetésekről készült dokumentumokat a tervezői nyilatkozathoz csatolni kell.

 

Az építésügyi felelős műszaki vezető és az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata

A használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolni kell az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a mérnöki kamaránál a sajátos építménynek megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett felelős műszaki vezetőnek a szakterületére vonatkozó nyilatkozatát.

Felelős műszaki vezető hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelemhez az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterületen bányászati építmények szakértői részszakterületi építésügyi műszaki szakértő (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát kell csatolni.

 

Az építésügyi hatósági engedély tartalmi követelményei

Az építésügyi hatósági engedély rendelkező részének a Ket-ben előírtakon túl tartalmaznia kell:

  • az engedélyezett építési tevékenység feltételeit,
  • tájékoztatást arról, hogy
    • az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól,
    • az építtetőt a tervezett építési tevékenység megkezdésével kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség terheli, és
  • az engedély hatályát, meghosszabbításának lehetőségeit és feltételeit,

 

Az építésügyi hatósági engedély hatálya

A jogerős és végrehajtható elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg. A jogerős és végrehajtható építési, bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos.

Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül

  • az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy
  • az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.

 

A bontási engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül

  • az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy
  • az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül nem fejezték be.

A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési, a rendeltetés megváltoztatására irányuló vagy a bontási engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg.

A sajátos építményre fennmaradási engedély kérhető.

 

Egyéb általános eljárási szabályok

Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetében

  • az építési tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal, és
  • a meghatározott adat változását 8 napon belül

be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

 

 

 

 

 

scrollUp