Bányászati építmények esetén

Dr. Daczi Diána
létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Bt.) meghatározza azokat az építési tevékenységeket és azon építmények körét, amelyhez a bányafelügyelet engedélye szükséges. Ezek a Bt. 31. § (1) bekezdése szerint

  1. a bányászati tevékenységek gyakorlásához szükséges építmények, létesítmények és berendezések, továbbá a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek és elosztóvezetékeinek építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához, bontásához és felhagyásához, valamint

  2. egyes nyomástartó berendezések építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához.

 

1. Építésügyi jellegű bírság:

A Bt. – az Étv.-vel részben párhuzamos szabályokat megállapítva – a szabálytalan építési tevékenység esetén bírság kiszabását rendeli a törvényben meghatározott esetekben.

A Bt. bírság kiszabását a következő esetekben rendeli el:

  1. a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet jogerős és végrehajtható vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított engedély nélkül végzi,

  2. az építési tevékenységet az engedélytől eltérően végzi,

  3. a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,

  4. sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével létesít, vagy

  5. építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ

A bírság kiszabásán túl, a bányafelügyelet az építtetőt eltiltja a tevékenység folytatásától, illetve a használattól.

 

Különös szabály, hogy a bányafelügyelet nem szabhat ki bírságot, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

Bírság kiszabására a fennmaradási engedély megadása esetén akkor sem kerülhet sor, ha az Étv. szerinti bírság kiszabására meghatározott határidő letelt vagy a szabálytalan állapot legalább egy éve a bányafelügyelet tudomására jutott.

 

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 39. §-a határozza meg a bírság mértékét az egyes tevékenységek kapcsán, a bányafelügyelet készültségi fokot is figyelembevevő mérlegelésére bízva a bírság összegét, amely legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint lehet. A mérlegelési szempontokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. fejezete tartalmazza.

 

A bírságot a bányafelügyeletnek kell megfizetni.

 

A bányafelügyelet különös illetékességi területtel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatal, valamint a kormányrendeletben meghatározott esetekben és másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jár el.

 

2. Építésfelügyeleti bírság

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó.

 

A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező bányafelügyelet jogosult, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatal.

 

3. Egyéb szankciók:

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet különös szabályokat állapít meg a bányafelügyeletnek az építésügyi és építésfelügyeleti ellenőrzése alapján hozott intézkedések körére.

 

A bányafelügyelet elrendeli az építési tevékenység felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését:

  1. az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot esetében,

  2. a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot esetében,

  3. súlyos környezetkárosítás közvetlen veszélyének fennállása vagy súlyos környezetkárosítás esetében,

  4. ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, vagy

  5. ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg.

 

A bányafelügyelet – mérlegelésétől függően – elrendelheti

  1. a sajátos építmény vagy sajátos építményrész építésügyi hatósági engedélyben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését,

  2. szabálytalan építkezés esetében az építési tevékenység megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott műszaki tervdokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, illetve

  3. a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését.

 

scrollUp