Beépítési feltételek

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-06-24

Általános értelemben megállapítható, hogy az építési termék építménybe való beépítésének a feltétele, hogy rendelkezzen a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozattal.

Ezt azonban meg kell előznie a tervezés folyamatának, amelynek során a tervező meghatározza a beépítendő építési termék elvárt műszaki teljesítményét, illetve legkésőbb a kiviteli tervdokumentáció (ha ilyen külön létezik) készítése során meghatározza magát a beépítendő építési terméket olyan módon, hogy az a kereskedelemből beszerezhető legyen. A tervezők szerepével a Tervezői feladatok címben foglalkozunk külön, részletesebben.

A teljesítménynyilatkozat fogalmával, jellemzőivel, értelmezésével a Forgalomba hozatal címben foglalkozunk részletesen, mert a teljesítménynyilatkozatra már a forgalmazáshoz is szükség van.

A teljesítménynyilatkozatnak a beépítés során (előtt) az a jelentősége, hogy e dokumentummal igazolható, hogy az építési helyszínre szállított, beépítendő építési termék műszaki teljesítőképessége megfelel a tervező által előírt elvárt műszaki teljesítménynek.

A Kivitelezésben résztvevők feladatai címben külön, részletesen foglalkozunk a kivitelezés során felmerülő – építési termékekkel kapcsolatos – feladatokkal.

Vannak szűk körben olyan kivételes esetek, amikor – a főszabálytól eltérően – nincs szükség a beépítéshez (és már előtte a forgalomba hozatalhoz sem) teljesítménynyilatkozatra. Ezeket a kivételeket részben a 305/2011/EU rendelet[1], részben a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet[2]. tartalmazza.

A 305/2011/EU rendelet 5. cikkében harmonizált szabvánnyal rendelkező termékekre meghatároz néhány kivételt, amikor nem kötelező a teljesítménynyilatkozat. A kivételek mindegyikében közös, hogy olyan esetekre vonatkoznak, amikor a terméket egyetlen, beazonosítható építménybe építik be a tagállami előírások szerint, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett:

  • nem sorozatban gyártott, egyedi vagy rendelésre gyártott termék, ha a gyártó építi be;
  • az építés helyszínén gyártott termék;
  • nem ipari gyártás keretében, hagyományos, vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon gyártott termék, a környezet státusza vagy építészeti vagy történeti értéke miatt védett építmény felújítása céljára.

Ki kell hangsúlyozni, hogy az előbbi előírások csak a harmonizált szabvánnyal szabályozott termékekre korlátozódnak, az európai műszaki értékeléssel (ETA) rendelkező termékekre nem vonatkoznak.

Lényeges körülmény, hogy a 305/2011/EU rendelet értelmezése szerint az „egyedi” kifejezés nem a termék műszaki kialakítására, műszaki tulajdonságaira vagy alkalmazási módjára vonatkozik, hiszen a termék harmonizált szabvány szerint készült. Itt az „egyedi” kifejezés a forgalmazás, illetve a beépítés és felhasználás szempontjából értelmezhető. Teljesítménynyilatkozat hiányában az építési termékek nem kaphatnak CE jelölést.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a teljesítménynyilatkozat formális hiánya nem azt jelenti, hogy a termék lényeges műszaki jellemzői ne lennének meghatározva, és azokért a gyártónak ne kellene felelősséget vállalnia. A konkrét épület felelős tervezőjének – saját tervezési jogosultságának keretei között – pontosan meg kell határoznia a terméktől elvárt műszaki teljesítőképességi adatokat. A gyártónak pedig – az egyedi megrendelés alapján végzett gyártás során – értelemszerűen teljesítenie kell azokat.

Az pedig, hogy a teljesítménynyilatkozat nem kötelező, nem zárja ki, hogy a gyártó önkéntesen vagy esetleg szerződéses kötelezettség alapján mégis adjon teljesítménynyilatkozatot.

A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet átfogóan és az előzőeknél tágabb körben szabályozza a kivételek esetét 7. §-ában:

„7. § (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv. 41. §-ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.”

Az előbbi esetekben tehát a teljesítménynyilatkozatot tulajdonképpen a felelős műszaki vezető építési naplóba tett bejegyzése helyettesíti. Ebbe a körbe beletartoznak a 305/2011/EU rendelet szerinti kivételek is.

Az (1) bekezdésben található Étv. rövidítés az 1997. évi LXXVIII. törvényt[3] jelöli, amelynek 41. §-ában röviden, általánosságban utalnak az építési termékek betervezésének és beépítésének feltételeire.

A 7. § további bekezdéseiben egyrészt rögzíti, hogy a gyártó ezekben az esetekben is adhat teljesítménynyilatkozatot, másrészt a veszélyesebbnek minősíthető építési termékeknél a felelős műszaki vezetői nyilatkozathoz nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé teszi a szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését.

 

 


[1] az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete (2011. március 9.)

[2] az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

[3] az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

 

scrollUp