Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Beépítési terv a régmúltban

Létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-26

A városok fejlődésében meg kell különböztetnünk a szabályozási tervet (l. városszabályozás, rendezés) a beépítési tervtől; amaz tudniillik a szabályozási és rendezési terv a tágabb fogalmat és a főelvet képviseli, míg a beépítési terv a szabályozás végrehajtásának helyes egymásutáni sorozatban való kivitelét jelenti.

Hogy ez világosabb legyen, vegyük szemügyre először is a város szabályozását. Midőn egy város lakossága szaporodik, ami az üzleti élet és a forgalmi igények nagyobbodásával jár, természetszerűleg áll elő annak szüksége, hogy mindaz, ami a megnövekedett mindennapi forgalomnak útjában áll, eltávolíttassék és hogy mindazon közlekedési könnyítések, amelyeket a már úgy is megnövekedett forgalomnak természetszerű továbbfejlődése a jövőben meg fog kívánni, megteremtessenek, egyszóval, hogy tágas, egymással helyes pontokon összefutó utak nyittassanak, amelyek a kereskedelem és napi forgalom igényein túl még a közegészség és szépérzék követelményeit is kielégítik.

 

De a város szabályozási terve kiterjed még a puszta területek beépítési és rendezési módjára is és figyelemmel kell lennie ezenfelül még arra is, hogy a kiszélesítendő régi utakon, valamint a nyitandó új utakon és szabályozandó nagy területeken, a tömegesen együtt élő lakosság mindennapi szükségleteihez tartozó víz-szolgáltatási, viz- és ürülékelvezetési, kövezési, befásítási és világítási műszaki munkálatok, melyek mind igen költségesek, mily mértékben és sorrendben hajtassanak végre.

Ez utóbbi pontnál kezdődik a beépítés elvének érvényesülése és ezen elvnek helyes érvényesítésétől nagyban függ a város jóirányú fejlődése:

 

Ezek szerint tehát a beépítési terv nem egyéb, mint a város-szabályozási és rendezési tervnek gyakorlati megtestesülése. A beépítési terv végrehajtásánál a városokban általában szem előtt tartják, hogy a város fejlődésének lehetőleg oly irány adassék, mely mellett a már lakott részek építtessenek ki teljesen; most ezen részeken már többnyire megvannak mindazon feltételek (vízvezeték, csatornázás, világítás), amelyek nagyobb számú lakosságnak összpontosítását is lehetővé teszik és elősegítik.

További feladata a beépítési terv helyes végrehajtásának, hogy azok a területek építtessenek be előbb, melyek a már beépített és véglegesen rendezett városrészekkel közvetlen kapcsolódnak, s lehetőleg elkerültessék az, hogy a város teljesen kész területe és a keletkező új építési telepek között pusztaságok támadjanak, melyeknek az őket határoló beépített területekkel való helyes szabályozási összekötése gyakran nagy nehézségekkel jár s ezenkívül még sok felesleges kiadást okoz az által, hogy a közbeeső puszta területeken is okvetetlenül létesíteni kell mindazon berendezéseket (mint pl. műutak építését, vízvezetéket csatornát, stb.) amelyek nélkül a két beépített terület egymással szervi összefüggésbe nem is juthat.

 

A beépítésre kitűzött területek tekintetében igen helyes intézkedés az, amit Amerikában kezdtek nagyobb mérvben alkalmazni, s ami abból áll, hogy a beépítés alá szánt területen előbb elkészítik a vízvezetéki, csatornázási, légszeszvezetéki csöveket, a kocsiutat, a járdákat, egyszóval mindazt, ami a napi igények kielégítésére középítkezési szempontból szükséges.

 

Ilyen intézkedés történt Budapesten is az Andrássy-útnál és teljesen bevált, mert az lett az eredménye, hogy a teljesen elkészült úttest melletti telkek csodás gyorsasággal épültek be. Törvényhozási intézkedések is vannak úgy nálunk, mint a külföldön, amelyek adómentesség és más előnyök biztosításával igyekeznek arra hatni, hogy bizonyos városi területek első sorban építtessenek be. Ilyen nálunk a budapesti nagy körúton épülő házak, teljes állami és fél községi adómentességére vonatkozó törvény; továbbá a szegedi új építkezésekre vonatkozó kedvezéseket tartalmazó törvény is.

 

scrollUp