Bejelentés

létrehozva: 2017-01-30 / módosítva: 2017-01-30

2016. január 1-től tulajdonképpen ketté vált az általános építményekkel kapcsolatos építési tevékenységre vonatkozó szabályozás. Az építési engedélyezés köréből kiszakadt egy számszakilag is sok építkezést érintő tevékenységcsokor: ugyanis a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű épületeknél egy teljesen új jogintézmény, az ún. egyszerűsített bejelentés került bevezetésre, amelyre a Ket. és az építésügyi hatósági eljárások szabályai nem vonatkoznak.

 

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban bejelentési rendelet) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység körébe az alábbi tevékenységeket sorolja

  • a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
  • műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
  • ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén.

 

Az egyszerű bejelentés esetében az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti az építésfelügyeleti hatóságnak. A bejelentéshez az építtetőnek kivitelezési dokumentációt kell mellékelnie. A tervező a kivitelezési dokumentáció tervezése során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében kérheti az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását, és ha a kérelmére 8 napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. Az egyszerű bejelentés szerinti építési tevékenység esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

 

Az egyszerű bejelentés szerinti építési tevékenységet a bejelentéstől számított 10 éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. Ha a bejelentéstől számított 10 éven belül nem valósították meg az építési tevékenységet,

  • új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
  • meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani,

és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

 

A hatósági bizonyítványért meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

 

A

B

1.

A bejelentéstől számított évek száma

Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

2.

0-3

díjmentes

3.

3-4

200 000 Ft-

4.

4-5

400 000 Ft-

5.

5-6

600 000 Ft-

6.

6-7

800 000 Ft-

7.

7-8

1 000 000 Ft-

8.

8-9

1 200 000 Ft-

9.

9-10

1 400 000 Ft-

 

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább a bejelentési rendeletben meghatározott munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban, a tervező nyilatkozatának megtétele, valamint a felelősségbiztosításról szóló igazolás feltöltése.

A bejelentési rendelet szerinti egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:

1. Aláírólap tervjegyzékkel

2. Helyszínrajz

3. Kitűzési helyszínrajz

4. Utcakép

5. Eltérő szintek alaprajzai

6. Metszetek

7. Homlokzatok

8. Tartószerkezeti tervek

9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve

10. Műszaki leírás

11. Költségvetési kiírás

 

Az elektronikus építési napló üzemeltetője a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatainak feltüntetésével PDF formátumú, letölthető visszaigazolást állít elő.

 

A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.

 

Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja

  • a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
  • a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
  • a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

A tájékoztatás tartalmazza

  • az építési tevékenység tárgyát,
  • az építtető adatait,
  • az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint
  • az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.

 

Az egyszerű bejelentés tervezői művezetéshez kötött. Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz. A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.

 

A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.

 

Az építtető az építési tevékenységet 15 nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja az Étv., az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás

  • az épület alaprajzi méretét,
  • az épület beépítési magasságát,
  • a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
  • az épület telken belüli elhelyezkedését

érinti.

 

Ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzik, vagy a változással a lakóépület a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladja, és egyébként az épület szabályos vagy azzá szabályossá tehető, az építtető az Elj. rendelet szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatóságnál.

Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában az e rendelet szerinti bejelentést követően lehet továbbépíteni.

 

Ha a bejelentés alapján megvalósult építményt az időmúlás miatt le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás és a terep felszíne eredeti állapota visszaállításának elrendelése során az Elj. rendelet szerint jár el.

 

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésfelügyeleti hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

 

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell

  • ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
  • a meghatározott statisztikai adatlapot.

A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza

  • az építtető elérhetőségét,
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
  • a bejelentés időpontját, a bejelentéshez tartozó elektronikus építési napló azonosító számát, és a 2016. június 30-a előtti bejelentés esetén a bejelentés ÉTDR azonosító és iratazonosító számát,
  • az épület felépítésének megtörténtét, valamint
  • a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

 

A bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében

  • az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység,
  • a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység

körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést (a továbbiakban: felelősségbiztosítás) kötni, és azt az e rendeletben meghatározott ideig fenntartani.

 

A felelősségbiztosítással

  • a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor,
  • a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor

rendelkeznie kell.

 

A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt

  • a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel,
  • a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel

okozott károkra.

 

A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt

  • a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk,
  • a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk,
  • az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk

biztosítására.

Egy bejelentéssel érintett tervezés esetén, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a tervezőnek joga van felmondani a biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított két héten belül.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére.

 

A felelősségbiztosításnak

  • a tervező esetében
    • 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,
    • 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,
    • 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig,
  • a fővállalkozó kivitelező esetében
    • 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig,
    • 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig,
    • 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

 

A kivitelezési dokumentáció tartalma is jelentősen megváltozott 2017. január 1-től. A kivitelezési dokumentáció a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

  • megnevezését,
  • helyzetét, méretét, mérettűrését,
  • számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,
  • minőségi követelményeit,
  • építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint
  • költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

 

A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része

  • a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű
    • a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,
    • az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,
  • a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,
  • az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
  • az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

 

A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés egyébként nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött. Ennek betartásáért a tervező felel.

 

scrollUp