Beruházás

létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2015-11-24

A beruházás általános közgazdasági értelemben a reáltőke-állomány bővítését jelenti: épületek, gépek, berendezések létrehozását. Tekintettel arra, hogy a tőkeállománnyal kapcsolatos adatokat és változásokat egy cég vagy egy ország életében a számvitel szabályai szerint tartják nyilván, hívjuk segítségül a pontos definícióhoz a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, amelynek 3. § (4) 7. címe a következőképpen határozza meg a beruházás fogalmát:

„Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.”

Nem érdektelen megismernünk ennek a törvénynek a megfogalmazását további két kategória esetében sem:

„8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.”

Illetve a másik kategória:

„9. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.”

Még egy meghatározást kell kiolvasnunk a számviteli törvényből: a tárgyi eszköz definícióját, amelyet a 26. § (1) bekezdése közöl, illetve kapcsoljuk hozzá témánk, az építési beruházás szempontjából a további (2) – (3) bekezdéseket is:

26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

Fontos hangsúlyozni a „tartósan szolgálják” kitételt; ez az egy évnél hosszabb időtartamú használatra szánt eszközöket jelenti.

(2) Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

Építésügyi – építésgazdasági megközelítésben a felsorolt kategóriákkal azonosítható fejlesztések jelentik a beruházásokat, illetve ide sorolják a felújításokat is. A beruházási folyamat a tárgyi eszköz aktiválásával (üzembe helyezésével) ér véget.

A beruházásokat többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk; ezekről adunk a következőkben rövid áttekintést.

Jellegük szerint megkülönböztetjük

  • az állománynövelő beruházást, ha a nyilvántartott eszközök számát növeli,
  • az állománybővítő beruházást, ha a nyilvántartott eszköz nagyságát növeli,
  • az eszközpótló beruházást, amely a selejtezett tárgyi eszköz pótlására szolgál,
  • a felújítást, azaz a rendszeres használat következtében szükségessé váló általános javítást, amely a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljes egészében visszaállítja,
  • a rekonstrukciót, azaz a meglévő tárgyi eszközön egyidejűleg végzett beruházási és felújítási tevékenységet, melynek során a tárgyi eszköz kapacitása, funkciója, műszaki színvonala bővül.

 

Alanyuk szerint beszélhetünk

  • kormányzati,
  • önkormányzati,
  • vállalati és
  • háztartási beruházásról.

A szerepük alapján

  • alapberuházást,
  • járulékos beruházást, illetve
  • kapcsolódó beruházást különböztetünk meg.

Nagyon fontos differenciálást tennünk a beruházások anyagi-műszaki összetétele alapján, ami alapvetően kétféle kategóriát jelent:

1) építési beruházás minden olyan tevékenység, amelynek

  • a célja új épületek vagy építmények létrehozása,
  • azok terjedelmének növelése,
  • kiegészítése korábban meg nem lévő épületgépészeti, épületvillamossági berendezésekkel, illetve
  • az épületek, építmények részleges vagy teljes újjáépítése,
  • a teljes épület vagy építmény rendeltetésének megváltoztatása,
  • az épület vagy építmény korszerűsítése és átalakítása, amelynek során az épület, építmény feladatának ellátására alkalmasabbá válik, funkciója bővül, műszaki színvonala emelkedik, továbbá
  • az épület, építmény felújítása, eredeti állagának helyreállítása;

2) a gépberuházások körébe tartoznak

  • a gépek és technológiai berendezések,
  • járművek,
  • műszerek beszerzése,
  • a rendeltetésszerű használatuk feltételeikén előírt tartalék alkatrészek és tartozékok beszerzése,
  • a technológiai szerelési munkák költségei,
  • a gépberuházásokkal kapcsolatos egyéb hasznos beruházási tevékenység;

A KSH adatai szerint a teljes magyarországi beruházási volumen a következőképpen oszlott meg ezen két anyagi-műszaki kategória között:

                                                 építés                            gép

2010. évben                2.651,9                       1.790,2            milliárd Ft,

2011. évben                2.336,1                       1.986,5            milliárd Ft,

2012. évben                2.144,2                       1.959,4            milliárd Ft,

2013. évben                2.417,3                       2.078,4            milliárd Ft,

2014. évben                2.628,6                       2.517,8            milliárd Ft.

 

Megjegyzendő, hogy némely nómenklatúra ismer még egy kategóriát, az egyéb beruházások körét, ahová jellemzően a gazdasági és műszaki tervezés, a szellemi termékek beszerzése, a berendezési és felszerelési tárgyak, az erdősítési, fásítási beruházások, az ültetvény-beruházások, valamint egyéb, az előzőekben fel nem sorolt értéknövelő tevékenység tartozik.

 

A szakmagyakorlás hagyományos terminológiája szerint

  • építési-szerelési tevékenység révén valósítják meg az építési beruházásokat; az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2. § c) pontjának definíciója szerint:építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka”,
  • technológiai szerelési munka eredményeként hozzák létre a telepített gépberuházásokat, amikor is az épületek, építmények állagától függetlenül fel- és leszerelhető gépek, berendezések, felszerelések, stb. elhelyezésével és bekötésével kapcsolatos szerelési tevékenységet végeznek, elsősorban üzemelési, termelési okokból.

 

A finanszírozási forrás szerint

  • saját forrásból és
  • idegen forrásból megvalósított beruházásról beszélhetünk.

 

A beruházásokat a beruházó / fejlesztő a lebonyolítás módja szerint

  • saját lebonyolításban végezheti, amikor is annak szervezését, lebonyolítását önmaga (saját szervezete) végzi el,
  • megbízásos alapon végeztetheti, amikor is annak lebonyolításával a beruházó részben vagy egészben egy másik szervezetet bíz meg.

 

A beruházások kivitelezhetők

  • saját beruházásban, amikor is a beruházó azt saját vagy bérelt munkaeszközeivel, saját munkavállalóival, saját célra valósítja meg,
  • vállalkozásba adás (megrendelés) útján, amikor is a beruházó megvalósítást, azaz az építési-szerelési munkát és a technológiai szerelési munkát vállalkozási szerződések útján, más szervezetek közreműködésével végezteti el.

 

A beruházások a tágan értelmezett építőipar számára a megrendelések forrását jelentik; a tervezők és a kivitelezők számára alapvetően a beruházások, legfőképpen az építési beruházások megvalósítása jelenti a mindennapi termelő tevékenységet.

scrollUp