Beruházási költség

létrehozva: 2015-11-19

Ebben a szócikkben a beruházási költséggel kapcsolatos alapvető ismereteket foglaljuk össze.

Általános közgazdasági értelemben költségnek nevezzük a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értékét. Ebből a definícióból kiindulva a beruházási költség a beruházási folyamatban felhasznált javak értékének az összessége. Ez az összeg természetesen komponensekre bontható – a meghatározó, jellemző beruházási költségeket általában a következőképp szokták tagolni:

  • a létesítési terület / építési telek / meglévő, átalakítandó épületek, építmények ára,
  • terület-előkészítési, közműfejlesztési költségek,
  • tervezési, szakértői, ügyvédi díjak,
  • építési-szerelési tevékenység ára,
  • technológiai szerelési tevékenység ára,
  • irányítási költségek (műszaki ellenőrzés, projekt-menedzsment, reklám, marketing, stb.),
  • járulékos költségek (illetékek, értékesítési, bérbeadási jutalékok, stb.),
  • finanszírozási költségek,
  • üzembe helyezési költségek,
  • üzleti tervezéskor: előre nem látható költségekre tartalék.

A felsorolt költségfajták arányait az összes beruházási költségen belül nyilvánvalóan az adott beruházás anyagi-műszaki összetétele határozza meg és az esetenként nagyon eltérő lehet: gondoljunk egy hatalmas gyártóüzemi beruházásra, ahol is az építési-szerelési tevékenység lényegesen kisebb volumenű és arányú lehet, mint a technológiai szerelési munka – ugyanakkor műemlék épület rekonstrukciója során egy elegáns szálloda-beruházás esetében az építési-szerelési tevékenység aránya elérheti a 80 %-ot is.

Egy beruházási folyamatban a beruházó szervezetnek számtalan döntést kell hoznia; ehhez kellő mennyiségű és minőségű információ szükséges. Ezeknek az információknak a legfontosabb forrásai azok az elemzések, dokumentumok, amelyek a tervezett beruházással kapcsolatban készülnek és strukturáltan összefoglalják az adott beruházással kapcsolatos műszaki, gazdasági, piaci és egyéb információkat. Ezek a dokumentumok a magyarországi szakmai gyakorlatban általában a következők:

  • előzetes megvalósíthatósági tanulmányterv,
  • beruházási javaslat,
  • megvalósíthatósági tanulmányterv,
  • beruházási alapokmány.

A felsoroltak elnevezése változhat, sokszor nem minden dokumentum készül el – ám ezek az egymásra épülő és egyre finomabban hangolt tervek (adott esetben beruházás-specifikusan) a felelős beruházási döntés-előkészítési folyamat nélkülözhetetlen alkotóelemei.

A döntés-előkészítés egyik sarkalatos kérdése a beruházás várható ráfordításainak mértéke – az az a pénzösszeg, eszközérték, amit a beruházó az adott beruházás megvalósításába fektet a későbbi megtérülés reményében. Ez a beruházási költség, amelyet az egyes előkészítési fázisokban kiindulási alapnak tekintenek, rendszeresen elemeznek, egyre pontosabbá tesznek – és a tapasztalt beruházási szakemberek rendszeresen kételkedve kezelnek…

Amit ebben az előkészítési fázisban költségnek tekintenek, valójában költségbecslés – erről egy külön szócikkben olvashatunk részletesen. Ez a költségbecslés egyre pontosabbá kell, hogy váljon a szakmailag jól kézben tartott előkészítési folyamat során, majd a beruházásról hozott pozitív döntést követő szakaszokban.  Jól tudjuk, hogy ezekhez a főbb beruházási fázisokhoz hozzárendelhetők a különböző megbízhatóságú költségbecslések:  

  • kezdeményezés - összehangolt beruházási szándék

durva becslés, „ökölszámok” alapján

  • előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítése, programváltozatok
  •  
  • megvalósíthatósági tanulmány készítése, elvi építési engedély

beruházási költségterv

  • a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítása, építési engedély

„tételes” költségbecslés

  • a kivitelező kiválasztása, tenderterv                                                                                                            (tételes) beruházói költségvetés , mérnökár
  • kivitelezői szerződéskötés                                                                                                                           szerződéses ár
  • kivitelezés – változ(tat)ások                                                                                                                        beruházói költségmenedzsment
  • átadás-átvétel, használatbevétel                                                                                                                  tényleges beruházási költségek

 

Akkor jár el körültekintően a beruházó, építtető, ha ezekben a lépésekben folyamatosan és egyre pontosabban elkészíti / megköveteli a beruházási (ezen belül az építési) költségek tervezését (mind konkrétabb tervek, egyre csökkenő tartalékkeret).

A beruházási folyamat igen sok szereplő együttműködését követeli meg – a beruházási költségek előre megtervezett keretek között való tartása azonban lényegében egy valakinek, a beruházás „gazdájának” áll az érdekében. Ehhez a munkához jó szaktudás, komoly tapasztalat szükséges – jelentős beruházások esetében mindenképpen szükséges a projekt-menedzsmentben olyan szakember, akit a beruházói költségmenedzsment tennivalóval felelősen meg lehet bízni.

 

A beruházási folyamat végén állnak előttünk a tényleges beruházási költségek, amelyeket - összhang a számvitellel – aktiválnia kell a beruháznak.

 

Megjegyezzük, hogy a beruházások egy, az építőipar, építésügy szempontjából különösen érdekes, speciális területe az ingatlanfejlesztés, ami egy olyan értékteremtő folyamat, amelynek során az ingatlanfejlesztő kockázatot vállal a fejlesztés megszerezhető pénzügyi eredményének a reményében.

scrollUp