Bírósági eljárás

Létrehozva: 2015-11-20

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) megbízás alapján ad szakvéleményt, a peres, nemperes és hatósági eljárásban, illetve büntető és szabálysértési eljárásban nem rendelhető ki, kivéve a TSZSZ szakvéleményére alapított pert, ahol lehetséges a szakvélemény kiegészítése, azzal kapcsolatban kérdések feltétele, vagy a szakértői tanács elnökének személyes meghallgatása.

 

A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősül a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indított olyan per, amelyben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik.

 

A keresetlevelet a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani és a keresetlevélhez csatolni kell a TSZSZ szakvéleményét, valamint az annak kézbesítési időpontját igazoló okirati bizonyítékot. A keresetlevélhez olyan iratot kell csatolni, amely a TSZSZ szakvéleményére alapítva tartalmazza a felek írásbeli nyilatkozatait vagy a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlését. Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.

 

A fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél ahhoz az összeghez ideiglenes intézkedés keretében mindenképpen hozzájusson, amelynek megfelelő munkákat teljes bizonyossággal teljesítette. A pertárgy értékétől függetlenül azonban az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni. E szabályok alkalmazásának csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedéssel megkapott összeg visszafizetése biztosított. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a feleket nem nyilatkoztatja meg, hanem a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

 

A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - követelés teljesítését, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke.

A kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése esetére

  • a követelés összegének visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy
  • a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezte.

 

A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül dönt.

 

A törvény szabályozza a TSZSZ szakvéleményének perbeli felhasználását is. A TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mint a perben kirendelt szakértő szakvéleménye, ezért lehetséges a per során annak kiegészítése, kérdések feltevése, a szakértői tanács elnökének személyes meghallgatása, valamint szükség esetén más szakértő kirendelése. E szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

A perek gyors befejezésének érdekében a pertárgy értékétől függetlenül korlátozzott a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjeszthetőségének lehetősége.

Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - részében, ha az a TSZSZ szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.

Ezzel a törvény előzetes végrehajthatóságot biztosít arra az esetre, ha a TSZSZ szakvéleményével alátámasztott pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kereseti kérelemnek az elsőfokú bíróság ítéletében helyt ad. Az eljárás ezen stádiumában a jog és a ténykérdések bizonyítása már olyan fokú (annyira megalapozott), hogy indokolt a felperest (általában elvégzett munkájukért az ellenértéket meg nem kapott alvállalkozókat) pénzeszközökhöz juttatni.

 

Példa a TSZSZ igénybevételére:

  1. lépés:

A sérelmet szenvedett fél a keresetlevelének bírósághoz történő benyújtását megelőzően a TSZSZ szakvéleményét kéri.

  1. lépés:

A felperes beperli alperest, mert munkája részben, vagy egészben nem került kifizetésre. Keresetleveléhez benyújtja az álláspontját alátámasztó TSZSZ szakvéleményét is.

3a. lépés:

Ha a felperes rendelkezik biztosítással, garanciával vagy bírósági letétbe helyezi a kérdéses összeget, akkor a bíróság ideiglenes intézkedésként elrendeli, hogy a másik fél az adott összeget fizesse meg felperesnek.

4a. lépés:

Ha a bíróság jogerősen a felperes javára ítél, az ideiglenes intézkedés alapján a felperes részére megfizetett összeg nála marad.

Ha a bíróság jogerősen a másik fél javára ítél, az ideiglenes intézkedés alapján a felperes részére megfizetett összeg (részben vagy egészben) a másik félnek visszajár. A felperes vagy önkéntesen teljesít vagy ennek hiányában a biztosítás, garancia lép életbe, illetve a letét kiutalására kerül sor.

3b. lépés

Ha a felperes nem rendelkezik biztosítással, garanciával, letétre sem kerül sor, akkor a bíróság biztosítási intézkedést rendel el a későbbi esetleges behajtás fedezetének biztosítására; a biztosítási intézkedés foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata.

4b. lépés

Ha az elsőfokú bíróság a felperes javára ítél, az ítélet végrehajtása - előzetes végrehajthatóság alapján - kérhető, melynek eredményességét a korábbi biztosítási intézkedés segíti elő (a behajtott összegek kifizethetők a felperes részére, a biztosítási intézkedéssel már lefoglalt egyéb vagyontárgyakra pedig végrehajtást lehet vezetni).

5. lépés:

Ha az elsőfokú bíróság döntése válik jogerőssé, a végrehajtás alapján a felperes részére megfizetett (behajtott) összeg nála marad.

Ha a bíróság jogerősen a felperes keresetét (részben vagy egészben) elutasítja, a végrehajtás alapján a részére megfizetett vagy behajtott összeg (részben vagy egészben) a másik félnek visszajár.

Ha az elsőfokú bíróság a másik fél javára ítél, akkor a biztosítási intézkedést a bíróság megszüntetni, a biztosított összeget és vagyontárgyakat fel kell oldani a biztosítási végrehajtás alól.

scrollUp