Bíróságtípusok

létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-26

Alapelvek

  • A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.
  • A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
  • A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.
  • A bíróság előtt mindenki egyenlő. Senki sem vonható el törvényes bírájától.
  • A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.
  • A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.
  • A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye.
  • A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.
  • A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

 

A bírósági szervezet

Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

  1. a Kúria
  • a legfőbb bírói szerv
  • elnök vezeti.
  • jogi személy.
  • elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
  • elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
  • a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
  • joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
  • elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
  • dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
  • dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
  • eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
  • a Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.
  • az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, joggyakorlat-elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.

 

b) az ítélőtábla

  • elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá
  • eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
  • jogi személy.
  • gazdasági szervezettel rendelkezik.
  • az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

 

c) a törvényszék

  • - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és
  • másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.
  • jogi személy.

 

d) a járásbíróság és a kerületi bíróság

  • első fokon jár el.
  • nem jogi személy,

 

e) a közigazgatási és munkaügyi bíróság

ea) első fokon jár el

  • a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti,
  • a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint
  • a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

eb) nem jogi személy.

 

Ha az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy a járásbíróság tanácsa, illetve egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

 

Az OBH elnöke jelzi a Kúria elnökének, ha álláspontja szerint a jogalkalmazás egysége érdekében jogegységi eljárást szükséges lefolytatni; az OBH elnökét a jogegységi eljárás indítványozásának joga nem illeti meg.

Jogegységi eljárásnak van helye, ha

  1. a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy
  2. a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől.

 

Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

  1. a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,
  2. a Kúria tanácselnöke vagy
  3. a legfőbb ügyész

indítványozza.

A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik. Az indítvány alapján a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz.

 

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő indítvánnyal és határidőn belül kezdeményezi.

Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy ügyvédi irodát, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját, valamint a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét és jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.

Az alapvető jogok biztosa személyesen vagy az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának jogi szakvizsgával rendelkező képviselője útján járhat el.

Az önkormányzati tanács az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben - ideértve az eljárás megszüntetését is - végzéssel dönt. A határozattal és a végzéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

scrollUp