Biztonságos használat

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

Környezetünket olyan módon kell kialakítanunk, hogy a mindennapi használat során kényelmesen és balesetmentesen lehessen benne a tervezett tevékenységet végezni. A használat vagy az üzemelés során ne álljon fenn elfogadhatatlan személyi sérülés, illetve kár kockázata, mint például megcsúszás, lezuhanás, ütközés, égés, áramütés, robbanás miatti sérülések és betörések. Az építmények tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe kell venni a fogyatékkal élő személyek általi használatot, és biztosítani kell az akadálymentességet.

A használati biztonságra vonatkozó előírások a gyakorlati tapasztalatok alapján, már évtizedek óta az építési előírások részét képezik. Ezek legtöbbje az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) IV. fejezetében megtalálható előírás.

A használati biztonság követelménye leggyakrabban a padlók esetében merül fel. A tervezett rendeltetésnek és a várható igénybevételnek megfelelő olyan hideg- vagy melegburkolatot kell készíteni, amely megfelel a tűzvédelmi követelményeknek, emellett jól tisztítható, és csúszásgátló felületű. Ha rács készül, ügyelni kell arra, hogy cipősarok, bot, vagy gyerekkocsi kereke lehetőleg ne szorulhasson a taposórács osztása közé. Menekülési útvonalon nem is szabad rácsot alkalmazni. Küszöböt a használók igényeinek megfelelően és ennek megfelelő formában kell készíteni. Elemes burkolatnál vagy burkolatváltásnál a kisméretű szintkülönbség botlást, elesést okozhat, ezért törekedni kell olyan megoldásra, amellyel ezt el lehet kerülni, az esetleges burkolathiba pedig jól látható és könnyen javítható legyen.

Nagyméretű üvegfalak és mélyen üvegezett nyílászárók esetében a véletlenszerű kitörés, az akaratlan keresztülhaladás ellen az üvegen jelölést vagy védőrácsot kell alkalmazni, balesetveszélyes üvegezéseket gyermek- vagy oktatási intézményben nem szabad beépíteni.

Különösen fontos a lépcsők és lejtők balesetveszély mentes kialakítása. Ezért csak azonos méretű, azonos magasságú lépcső lehet egy karon belül. Lehetőleg kényelmes, általános esetben 17 cm-nél nem magasabb lépcső készüljön, akadálymentes használat igénye esetében a lépcsőfok ne legyen magasabb 15 cm-nél. A lépcsőkar, lejtő legalább egyik oldalán fogódzót kell készíteni. Tömegtartózkodás céljára szolgáló építményben 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét oldalát fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani.

Minden nagyobb szintkülönbség mellett korlát vagy mellvéd kell, hogy védjen a leesés ellen. A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. Egy vagy több, a mellvéden kihajoló ember vízszintes terhelésének elviselésére alkalmas mellvédszerkezetet kell készíteni. Ha üvegezett a mellvéd, akkor biztonsági üvegezés szükséges.

Iskolák bejárata előtt korlátot vagy tömör kerítést, mellvédet kell kialakítani a járda és az úttest határvonalán, hogy a kitóduló gyereksereg még véletlenül se sodródjon az úttestre.

A fűtőberendezések biztonságos használatának feltételei az égéstermék elvezetők kivezetésének szakszerű műszaki megoldásai és a megfelelő friss levegő utánpótlásának biztosítása. Ez különösen régi, nyílt égésterű gázüzemű fűtőberendezések és jó légzárású ablakok beépítése esetén okozhat balesetet. Új ablakok beépítése esetében valamint páraelszívó vagy más szellőztető berendezés beüzemelésekor a gázzal működő fűtő- és vízmelegítő berendezések ellenőrzése létfontosságú.

Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, légaknában és zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban.

Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben. Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.

Iskolában, óvodában a gyermekek és a tanulók tartózkodására szolgáló helyiségekben, gázfogyasztó készülék és kapcsolója csak úgy helyezhető el, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá.

Az épületekben a vezetékhálózatok, az épületgépészeti, épületvillamos és más technológiai berendezések beépítése során mindig gondolni kell a lehetséges veszélyhelyzetekre és figyelembe kell venni a műszaki, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági és balesetvédelmi, követelményeket. A forró berendezések akaratlan megérintését védőkorláttal illetve figyelemfelhívó jelöléssel kell megakadályozni. Az elektromos berendezések, vezetékek épületben való elhelyezésekor az érintésvédelmet és a villámvédelmet meg kell oldani.

Az ivóvíz vezetéket a szennyvíz vezeték fölött kell az épületbe való bevezetésnél elhelyezni, amennyiben a minimum 1,0 m-es vízszintes távolság nem biztosítható, védőcső szükséges. Fagyveszélyes helyiségben, vagy annak falában vízvezetéket nem szabad keresztülvezetni.

A közlekedő és kiszolgáló helyiségek funkciónak megfelelő, kényelmes méretezése is hozzájárulhat a biztonságos, balesetmentes használathoz.

A biztonságos használat követelménye a technológiai berendezések esetében kiemelten fontos. Már egy felvonó vagy egy kereskedelmi épületbe beépítésre kerülő mozgólépcső tervezésénél felmerülő alapvető követelmény, hogy a tervezett célra való használat során semmilyen veszély ne tudjon fellépni. A hasonló mindenki által, – kísérő és kezelő nélkül is használható – berendezéseknek akkor is biztonságosan működtethetőnek kell lenni, ha a kezelő, használó vagy utas gyermek, idős, beteg, vagy nem teljesen józan. A berendezések gyártóinak felelőssége, hogy a berendezés ne legyen használható a tervezett célnak nem megfelelően, illetve felkészüljenek az előre látható, rendellenes használatra is. Példa erre a parkoló emelőgép méretezése, amely nem teszi lehetővé, hogy az autó mellett személyek is beszállhassanak, ha nem felel meg a személyszállításra előírt használati biztonsági követelményeknek.

scrollUp