Bontott építőanyagok újrafelhasználása

Dr. Szakács György
létrehozva: 2016-06-24 / módosítva: 2016-06-24

Sok problémát okoz a gyakorlatban, hogyan kell igazolni a bontott építési termékek teljesítményét. Logikus, hogy a kész építmény biztonsága és a beépített termékek megfelelő műszaki teljesítőképessége nem függhet az építési termékek származásától. Ha az épület megépítéséhez bontott anyagokat is felhasználtak, akkor sem engedhető meg, hogy biztonsági kockázatot jelentsen – pl. összedőljön vagy könnyen meggyulladjon és gyorsan leégjen –, és az ilyen épületnek is ki kell elégítenie az építményre előírt alapvető követelményeket.

A „normál”, sorozatban gyártott építési termékek forgalmazásával és beépítésével a Forgalomba hozatal és a Beépítési feltételek címekben foglalkozunk. Ebben a címben a bontott építőanyagokra vonatkozó fontosabb előírásokat foglaljuk össze röviden.

Az építési termékekre vonatkozó 305/2011/EU uniós rendelet[1] általános érvényű szabályozást ad, nem tesz különbséget az építési termékek származása szerint. Az építési termékek beépítését nem szabályozza, forgalmazás szempontjából pedig csak a harmonizált szabvánnyal (hEN) vagy az európai műszaki értékeléssel (ETA) rendelkező termékekre ad előírást.

Bontott termékekre azonban jelenleg sem hEN, sem ETA nincs, így ezen termékek forgalmazására az uniós rendelet nem értelmezhető. A bontott termékekre az építési termékekre vonatkozó hazai rendeletet kell alkalmazni – 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet[2] – amely a betervezés, beépítés szabályait tartalmazza minden építési termékre. Amennyiben a bontott építési terméket forgalomba hozzák, akkor a Forgalomba hozatal címben leírtakat értelemszerűen alkalmazni kell.

A bontott építési termékek alkalmazása során különbséget kell tenni a helyileg felhasznált, kereskedelmi forgalomba nem kerülő, illetve a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek között. Először vizsgáljuk az építés helyszínén keletkező, kereskedelmi forgalomba nem hozott bontott építési termék alkalmazását.

A bontott építési terméket a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. §-ának 2. pontjában definiálja:

„2. bontott építési termék: építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet,

A 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerint felelős műszaki vezetői feladat az ilyen termékek teljesítményére vonatkozó nyilatkozattétel:

„(2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését

b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet[3] szerint tett nyilatkozattal igazolja.”

Ugyanerre a kérdéskörre vonatkozik 7. § (1) és (3) bekezdése azzal a kiegészítéssel, hogy a felelős műszaki vezető számára a nyilatkozattételhez bizonyos esetekben lehetséges, míg más esetekben kötelező külső szakértő, illetve laboratórium igénybevétele:

„7. § (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv.[4] 41. §-ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.

(3) Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette.”

Azt, hogy mely építési termékek tartoznak a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének 1+, 1 vagy 2+ rendszer szerinti alkalmazási körébe, azt az Európai Bizottság által kiadott határozatokban lehet megnézni. Ezek megtekinthetőek a Nando információs rendszer honlapján[5] szereplő „Legislation 89/106/EEC Construction products” bevezetés után, a 89/106/EGK irányelv[6] 20 cikk (2) bekezdése alapján kiadott határozatokban.

A 2014. 01. 08-áig kiadott határozatok magyar nyelven megtekinthetők az e-építés honlapon[7], a jogszabályi háttér aloldalra átlépve. A régi szabályozás idején kiadott európai bizottsági határozatok érvényesnek tekintendők a 305/2011/EU rendelethez is.

Az előbbiekkel összhangban a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. §-ának (4) bekezdése is rögzíti a felelős műszaki vezető nyilatkozattételi kötelezettségét:

„(4) A felelős műszaki vezető természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő – vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelőségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.”

Az előbbi előírások indoka, hogy a bontott építőanyagoknál számolni kell azzal a problémával, hogy bizonyos teljesítményjellemzők, illetve műszaki tulajdonságok csak vizsgálatokkal határozhatók meg!

Így pl., ha valaki egy régi ház bontott fagerendáit beépíti az új tetőszerkezetbe, faanyagvédelmi szakértővel kell, hogy ellenőriztesse, nem gomba- vagy rovarfertőzött-e a faanyag. Ha ezt elmulasztja, a tető megroggyanását idézheti elő néhány év múlva, továbbá előfordulhat, hogy az új, eredetileg egészséges faanyagok is károsodnak.

Ha pl. teherhordó falba akarunk bontott téglát beépíteni, vizsgálni kell a szilárdsági tulajdonságait. Ha a bontott téglát homlokzatburkolat céljára kívánjuk felhasználni, vizsgálni kell a fagyállóságát, továbbá a sótartalmát a kivirágzás elkerülése érdekében.

Számos bontott építőanyagnál a tűzvédelmi műszaki jellemzők lehetnek olyan kritikus tulajdonságok, amelyek esetleg nem értékelhetők laboratóriumi vagy szakértői vizsgálat nélkül.

Ha a bontott építőanyagot azonban kereskedelmi forgalomba kívánják hozni, akkor teljesítménynyilatkozatot kell adni a felhasználó felé a Forgalomba hozatal cím szerint. Tekintettel arra, hogy kifejezetten a bontott termékekre jelenleg sem hEN, sem ETA, sem egyéb magyar nemzeti szabvány sincs, a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti nemzeti műszaki értékelést kell kidolgoztatni a termékre, és ez lehet a hazai rendelet szerinti teljesítménynyilatkozat alapja. Elképzelhető az is, hogy bizonyos bontott termékekre esetleg „ráhúzható” valamely gyártott termék szabványa. Ebben az esetben előfordulhat, hogy akár az adott szabvány szerinti vizsgálatok elvégezhetők, és értékelhető, illetve ellenőrizhető a teljesítmény állandósága.

 

 


[1] az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.)

[2] az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

[3] az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

[4] az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

[6] az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási rendelkezéseknek a közelítéséről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 305/2011/EU rendelet 68. cikke, illetve 65. cikkének (1) bekezdése]

scrollUp