Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (Agglomerációs Terv)

Magó Erzsébet
létrehozva: 2015-11-24 / módosítva: 2017-06-07

A Budapesti Agglomeráció a fővárost és 80 városkörnyéki agglomerálódó települést magába foglaló, térszerkezetileg összefüggő, de közigazgatásilag megosztott térség.

Magyarország egyetlen igazi nagyvárosa Budapest, mely körül európai léptékben is jelentős nagyvárosi agglomeráció alakult ki. Budapest központi funkciói, gazdasági potenciálja révén is meghatározó helyet foglal el a magyar városhálózatban, erősödő agglomerációja tovább növeli regionális jelentőségét. A Budapesti Agglomeráció területe 2538 km2, amely Magyarország területének mindössze 2,7%-a, de ebben a térségben él a magyar népesség mintegy negyede, két és félmillió ember, itt termelődik az ország bruttó nemzeti jövedelmének több mint 40%-a.

A térség közlekedési helyzete is egyedülálló az országban. Budapesten alakult ki a legfontosabb országos integrált közlekedési csomópont és logisztikai központ, melyek szervesen kapcsolódnak az európai közlekedési hálózathoz. A közlekedési viszonyokat alapvetően meghatározza, hogy a fővárosból induló vasúti és közúti fővonalak, autópályák az agglomeráció településein haladnak keresztül, összeköttetést teremtve a legjelentősebb településekkel.

E terület az ország legdinamikusabban fejlődő térsége, melyben a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez egy koordináló, a területfelhasználási döntéseket keret jelleggel meghatározó területrendezési tervre van szükség.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény 6. §-a határozta meg kiemelt térségként a Budapesti Agglomerációt, ahol a térségi területfelhasználás rendjének és szabályainak megállapításához országos érdek fűződik, ezért a térségre vonatkozó területrendezési tervet törvénnyel kell elfogadni.

Az Agglomerációs Terv összehangolt módon biztosítja a térbeli fejlődés lehetőségeit. A terv összhangban van a települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, a tervbe átvezetésre kerültek azok a területi átsorolások, amelyeket a települések jogszerűen elfogadtak. Az Agglomerációs Terv összhangban van az Európai Unió, valamint az Európa Tanács által elfogadott területfejlesztési dokumentumokban foglaltakkal, továbbá az Európa Tanácsnak a Natura 2000 területekre vonatkozó irányelvével, ezért külön jogszabályban meghatározottak szerint környezeti vizsgálat és a Natura 2000 területekre hatásbecslés is készült.

A területrendezési tervek hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv és annak módosítása csak azokat a tartalmakat és előírásokat foglalja magában, amelyek e térségben eltérnek az országostól, vagy amelyek a térségi sajátosságok figyelembevételével kiegészítik azokat.

Az Agglomerációs Terv a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvénnyel (továbbiakban: Törvény) került elfogadásra. A törvény célja a kiegyensúlyozott fejlődés térbeli kereteinek és területi korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezeti értékek védelmének biztosítása.

A Törvény meghatározta a térség távlati térszerkezetét, a települési, mezőgazdasági, erdőgazdasági területhasználat rendszerét, valamint a természeti erőforrások megőrzéséhez szükséges térségi övezeti szabályokat.

 

A Törvény 2005-ben hosszú távra határozta meg a térség terület-felhasználás és a műszaki infrastruktúra hálózatok térbeli rendjét. A Törvény 2011. évi módosítása nem irányult a terv koncepciójának a megváltoztatására, csak a térségi szabályozás hatékonyságának növelésére. A Törvény módosítása 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.

 

A Törvény 1:50.000 méretarányban tartalmazza a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét.

 

SZERKEZETI TERV

 

A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg.

 

A Szerkezeti Tervben alkalmazott legfontosabb térségi terület-felhasználási kategóriák:

 

Az erdőgazdálkodási térség a meglévő és tervezett erdőterületeket, valamint az erdősítésre alkalmas területeket foglalja magában. A Törvény védi az erdőterületeket és biztosítja, hogy azok kiterjedése ne csökkenjen.

 

A mezőgazdasági térségen belül a Törvény erőteljesen korlátozza az új települési térségek kialakítását. A szabályozás szerint a növekmény nem haladhatja meg a közigazgatási területre jutó települési térség területének 2%-át. Ez a szabály hozzájárul a hosszú távon fenntartható területhasználat kialakulásához.

 

Települési térségek (a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség).

A Törvény meghatározza, hogy az egyes települési térségekben az országos településrendezési és építési követelményekben meghatározott területfelhasználási egységek közül melyeket és milyen feltételek teljesülése esetén lehet kijelölni. A települési térségként lehatárolt területeken a területfelhasználás módjáról és részletes szabályairól a településrendezési eszközeik készítése során a Törvényben rögzített feltételek és szabályok betartásával az önkormányzatok szabadon dönthetnek.

A Törvény módosításával a szabályozás kiegészült azzal, hogy új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan és csak abban az esetben lehet kijelölni, ha ott a műszaki és humán infrastruktúra-hálózat kapacitása azt lehetővé teszi, vagy a szükséges kapacitás a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

A Törvény előnyben részesíti a kötöttpályás közlekedéssel elérhető területeket az új lakóterületek kijelölése során, és új zöldterület kijelölésének kötelezettségét fogalmazza meg a lakás célú fejlesztésekhez nélkülözhetetlen játszó-, sport- és pihenőterületek kialakíthatósága érdekében.

A Törvény korlátozza az új nagy kereskedelmi-szolgáltató központok megvalósítását, azzal hogy jelentős közösségi közlekedési megállóhely közelségét írja elő a létesítés feltételeként.

 

A vízgazdálkodási térség lehatárolása biztosítja, hogy a területfelhasználás változtatása ne veszélyeztethesse a vízgazdálkodás hosszú távú érdekeit.

 

A különleges rendeltetésű térség a beépítésre nem szánt sportolási és rekreációs célú területeket foglalja magában, biztosítva e területek ilyen irányú fejlesztését, megakadályozva a funkciótól idegen, intenzív területhasználatok kialakítását. 

 

Az infrastruktúra-hálózat elemeit a Törvény térképi melléklete szerint, a meghatározott eltérési lehetőségek figyelembevételével kell továbbtervezni.

ÖVEZETI TERV

Az Övezeti Terv az Országos Területrendezési Tervről szóló 2008-ban módosított 2003. évi XXVI. törvényben szereplő övezeti lehatárolások pontosításával készült, a szabályozás alapját pedig az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.évi XXVI. törvényben meghatározott előírások képezik.

 

Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete

Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott és ott lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét a Törvény magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetekbe sorolta, amelyek közül az első kettőre az országostól szigorúbb, a térségi sajátosságokat figyelembe vevő szabályokat állapított meg.

 

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Az övezeti lehatárolás és a szabályozás a legjobb termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét biztosítja azáltal, hogy az érintett területen szigorú feltételhez térségi területfelhasználási engedélyhez köti az új beépítésre szánt terület kijelölését.

 

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Új elem a Törvényben a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete, valamint az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetének lehatárolása és szabályozása. Célja a meglévő, kiváló erdőterületek védelme, megőrzése, valamint az erdőterületek növelése az erre alkalmas területeken.

 

Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Az övezetek lehatárolásának célja a tájvédelem, a tájképvédelem szempontjainak figyelembevétele a településrendezési tervezés során.

 

Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

A lehatárolás és a szabályozás célja a kulturális örökség védelmén belül a világörökség és a világörökség-várományos területek védelme és az örökségvédelmi érdekeket érvényesítő kezelési tervben meghatározottak figyelembevétele a településrendezési tervezése során.

 

Történeti települési terület övezete

A Törvény előírja, hogy az övezet által érintett településeken a továbbtervezés során ki kell jelölni a településkép-védelem tényleges határait, illetve a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv készítés során településkép-védelmi és értékőrző szabályokat kell érvényesíteni.

 

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

A Törvény övezeti szabályai biztosítják a felszín alatti ivóvíz minőségének megőrzését, és csak olyan területfelhasználási változtatásokat tesznek lehetővé, amelyek nem veszélyeztetik az ivóvízkészletek jó minőségének fenntartását.

 

Nagyvízi meder övezete

Az övezet lehatárolásának célja, hogy az árvíz által leginkább veszélyeztetett területeken ne lehessen új beépítéseket tervezni.

 

Vízeróziónak kitett terület övezete

Az övezet lehatárolásának és szabályozásának célja a vízerózió okozta károk és talajpusztulás csökkentése.

 

Területrendezési tervek és a településrendezési eszközök közötti összhang megteremtése

A területrendezési tervek hierarchikus rendszert képeznek, amelynek csúcsán az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. (OTrT) törvény áll, a Törvény 2011. évi módosítása, csak azokat a tervi elemeket és előírásokat tartalmazza, amelyek a Budapesti Agglomeráció térségében eltérnek az OTrT törvény 2008-ban hatályos szövegétől, illetve térképes mellékleteitől, vagy a térségi sajátosságok figyelembevételével kiegészítik azokat.

Az országos terv kötelező felülvizsgálatával 2013-ban az OTrT törvény módosításra került, ezzel a módosítással összhangba kellett volna hozni a Törvényt is. Ameddig ez nem történik meg a településrendezési eszközök készítésénél, az OTrT törvény átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni (31/B. § a), c), e), f), g), h), k), l) pontjai).

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény (Tftv.) 2016. évi módosításának hatása az Agglomerációs Terv és Törvény felülvizsgálatára, illetve módosítására

A Tftv. 23/B. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészült ki :

„(3) Az ország, a kiemelt térség és a megye területrendezési terveit egy időben kell készíteni. A megye területrendezési tervének módosítását az ország és a kiemelt térség területrendezési terve átfogó módosításának elfogadását követő egy éven belül kell elfogadni.

(4) A területrendezési tervek felülvizsgálata legalább hétévente, az európai uniós tervezési ciklushoz igazodóan történik. Az ország területrendezési tervét az országos fejlesztési és területfejlesztés i koncepció elfogadását követő egy éven belül el kell fogadni.”

A fenti rendelkezések és az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről szóló 1576/2015. (IX.4) Korm. határozat 7.3. a) pontja szerint az Agglomerációs Terv és a Törvény felülvizsgálatát 2017. december 15-ig el kell készíteni.

 

scrollUp