Döntvények, jogesetek

létrehozva: 2015-11-24

DÖNTVÉNYEK, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK


Ebben a címben döntvények és alkotmánybírósági határozatok tematikus válogatásával mutatjuk be a bírósági jogalkalmazás és az alkotmánybíróság jogszabályokat értelmező, elemző gyakorlatát.

I.

A pár éve átalakított négyszintű bírósági rendszerben a legfőbb bírósági szerv a Kúria, amely az ítélkezési tevékenység mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, többek között a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokkal.

Ezeket a határozatokat akkor hozza a Kúria, ha a bírósági jogalkalmazás továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben kell dönteni. vagy már közzétett elvi bírósági határozat vagy döntés jogkérdésében más álláspontot vet fel a gyakorlat.

A Kúrián a jogegység biztosítási tevékenységek ellátása érdekében jogegységi, elvi közzétételi tanácsok, valamint polgári, közigazgatási-munkaügyi (és más szakági) kollégiumok működnek.

A közigazgatási-munkaügyi kollégium elemzi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogértelmezési kérdésekben. Ezeket a véleményeket 1997. előtt kollégiumi állásfoglalásoknak nevezték, ma kollégiumi vélemény nyilvánítások.

A harmadik csoport pedig a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő kúriai vagy alsóbb bírósági határozat elvi határozatként történő kihirdetése.

Az Alaptörvény 28. cikk szerint:

„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

A döntvényeket a következő csoportosításban lehet keresni:

jogegységi határozatok

kollégiumi vélemények

elvi bírósági határozatok


II.

Az Alkotmánybíróság (AB) a rendszerváltástól az Alaptörvény elfogadásáig sok határozatával alakította és húzta meg a határait a jogállamiságnak. A ma hatályos jogalkotási törvényben visszaköszön az AB húsz év alatt hozott határozatainak „normatív” tartalma.

Azok az alkotmánybírósági döntések, melyek az Alaptörvény 2011. január 1-i hatálybalépése előtt születtek, a negyedik alaptörvényi módosítás értelmében hatályukat vesztették.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését követően rögzítette: „Az Alkotmánybíróságnak azokra az alapértékekre, emberi jogokra és szabadságokra, továbbá alkotmányos intézményekre vonatkozó megállapításai, amelyek az Alaptörvényben nem változtak meg alapvetően, érvényesek maradnak. Az előző Alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntésekben kifejtett elvi jelentőségű megállapítások értelemszerűen irányadók az Alaptörvényt értelmező alkotmánybírósági döntésekben is.” (22/2012. (V. 11.) AB határozat az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezéséről)

Az Alkotmánybíróság még egy határozatában foglalkozott ezzel a kérdéssel és megerősítette, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény konkrét rendelkezéseinek tartalmi azonossága alapján a továbbiakban is idézi és az Alaptörvény kontextusában újraértékelve felhasználja a korábbi Alkotmányra alapozott döntéseit (13/2013. (VI. 17.) AB).

A leírtak okán a Döntvények között helyet kapó AB határozatokat a 2011. óta keletkezett és a már nem hatályos csoportra osztva mutatjuk be.

Az építésügy jogszabályai valószínűleg nem olyan tartósak, mint az Alkotmány elvei, de alapvető jogintézményei és rendszere elég régen fennállnak. Ezért az elmúlt időszak AB elé került ügyeinek tanulmányozása ugyanolyan hasznos lehet a jogszabályokat ismerő, olvasó szakmagyakorlónak, mint azok, amelyek még viszonylag frissek és a mai környezetet talán jobban tükrözik.

Bár az újabb döntések nem közvetlenül építésügyben születtek, de az, hogy alkotmánybírósági ügyek egyáltalán keletkeznek, megerősítheti azt az tudatot, hogy az építés ügyei is bírhatnak alapjogi jelentőséggel.

 

scrollUp