E-közigazgatás

Varga Illés Levente
létrehozva: 2016-06-20 / módosítva: 2017-06-07

Az információtechnológia és a kommunikációtechnológia robbanásszerű fejlődése szinte pár év alatt változtatta meg a világ gazdaságát. Az információhoz való hozzáférés lehetősége és az információáramlás gyorsasága korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitott meg, s az élet minden területére érvényes igényeket fogalmazott meg. A köziogazgatás hagyományosan merev szerkezete sem menekülhet az új kihívások elől. Nem csupán az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat kell tudni minőségében megemelni, de az államigazgatási folyamatok egyszerűsítésével az állami feladatok ellátásán keresztül időt, energiát és a zavaró jelenlét szükségességét kell tudni csökkenteni.

Összetettségénél, tehetetlenségénél és természetszerű kötöttségeinél fogva az államigazgatási folyamatok elketronizálása más területekhez viszonyítva sokkal nagyobb kihívást jelentenek.

 

Az e-közigazgatás divatos kifejezése mögötti tartalom időben, térben és szervezetenként változik. A Budapesti Corvinus Egyetem E-Government Kutatócsoportja szerint a fogalom alatt a közszféra valamennyi külső és belső kapcsolatrendszerének gyökeres, tudásalapú átalakítását, racionalizálását és szolgáltató jellegű átszervezését kell érteni az infokommunikációs technológiai alkalmazások közüzemszerű alkalmazásával.

 

Az építésügy – elsőként a közigazgatásban - 2013-ban hatalmas lépéseket kezdett meg az e-közigazgatás ezen fogalmak szerinti meghonosítása felé.

 

E-közigazgatás: e-ügyintézés vagy e-kormányzat?

Sokan az internetes kommunikáció és e-kormányzati megoldások alkalmazására egyszerűsítik le az e-közigazgatást, de ezen technológiák bevezetésével hamarosan szembesülni kell nekik is azzal, hogy ezek alapvető változásokat hoznak a közigazgatási modellben is és a közigazgatási folyamatokban is. Az elekronikus ügymenet nem csupán a korábbi folyamatok elektronikus lefolytatását kell jelentse, de megágyaz egy új kornak, az elektronikus kormányzatnak, az elektronikus társadalomnak is.

 

Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor érthetővé válik, hogy az építésügyben zajló reform folyamatok miért forgatják fel a közigazgatást is és az iparágat is.

 

Az Építésügyi Tudásműhely alapvetően az építésügy egészével foglalkozik, így e terület teljes elektronikus közigazgatásával is foglalkozik. Az egyes fejezetekben az e-közigazgatást az adott fejezet tárgyához igazítottan értelmezzük: eljárások esetében az e-ügyintézést, e-kapcsolattartást, a hatósági munka, adminisztráció és folyamatszervezés tekintetében az e-nyilvántartásokat és e-kormányzatot.

 

Kapcsolattartás

A kapcsolattartás alapszituációit alapvetően három esetkörben tárgyalhatjuk:

  • ügyfél beadványa hatóság részére,
  • hatósági kiadmány közlése,
  • hatóságok egymás közti kommunikációja.

 

Az elektronikus kapcsolattartás általános szabályait az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7-13. § állapítja meg (/tudastar/852012-iv-21-korm-rendelet).

 

Az építésügyi szakterületre vonatkozó értelmezés szerint a biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás az ÉTDR (/tudastar/etdr), mely mindhárom esetkörben használható. Sőt, a hatóságok egymás közti kommunikációjában kizárólagos előnyt élvez (pl. szakhatósági megkeresés esetén), a döntés közlésében pedig ilyen irányú rendelkezés esetén kötelező (ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartást választ, akkor számára az ÉTDR felületén kell kézbesíteni).

 

Itt kell megjegyezni, hogy az ÉTDR (és az e-napló is) párbeszédre épülő elektronikus alkalmazás, azaz olyan felület, amely ügyfél és hatóság között kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot biztosít.

Az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) űrlap szolgáltatása – annak ellenére, hogy a jogi környezet lehetővé teszi, s az ÉTDR műszaki specifikációja tartalmazza – az építésügy területén nem érhető el.

 

Elektronikus levélben (e-mail) az ügyfél csak a hatóság által az erre a célra megadott elektronikus levélcímen fordulhat a hatósághoz, de az építésügyben kérelmet ilyen módon egyáltalán nem nyújthat be. A hatóság az így érkezett bedvány kézhezvételét 1 munkanapon belül köteles visszaigazolni, s a beadvány csak ebben az esetben minősül előterjesztettnek. Elektronikus levélben nem kézbesíthető olyan irat, amivel szemben önálló jogorvoslatnak van helye. Az ügyfél köteles visszaigazolni a hatóság által e-mailben közölt irat kézhezvételét, ellenkező esetben az nem minősül kézbesítettnek. Itt kell megjegyezni, hogy az e-mail (és az ÁNYK) nem párbeszédre épülő elektronikus kapcsolat, azaz használatával a kölcsönös és összefüggő adatcsere vagy kétirányú kapcsolat nélkül küldik meg és fogadják az egyes elektronikus dokumentumokat.

 

A telefax üzenetet az építésügyi közigazgatás – a technológia rendszerbe integrálási problémái miatt – gyakorlatilag nem alkalmazza. A telefaxüzenetek hiteles – az elektronikus iratanyagban történő –  tárolási szabályai miatt kerüljük alkalmazását!

 

A telefonon történő kapcsolattartás elfogadásának feltétele, hogy vagy rögzíti a beszélgetést a hatóság, vagy a hatóság hivatalos feljegyzést készít a beszélgetésről (és azt az ügyfél részére megküldi). Érdemes tudni, hogy az ügyfél a feljegyzés megismerését követő 8 napon belül tehet kifogást a feljegyzés tartalma ellen.

 

Az építésügyi szakigazgatás területén postai vagy személyes kapcsolattartásnak csak akkor van helye, ha az elektronikus kézbesítés lehetetlen, vagy az ügyfél rendelkezésével ellentétes. Amennyiben az ügyfél nem elektronikus kézbesítést kér, úgy számára – az elektronikus ügyintézés jellegéből adódóan elektronikus dokumentumról készített – papír alapú másolatot kell kézbesíteni. Amennyiben az ügyfél papíralapon nyújtja be beadványát, úgy arról a hatóság (vagy felhatalmazás alapján az ügyfélszolgálat, illetve postai út esetén a Központi Érkeztetési Rendszer: KÉR).

 

Ügyintézés, eljárásrend

Az ügyintézés fogalmánál tisztázni kell, hogy az a hatósági oldal cselekményláncolata (ti. az ügyintéző intéz ügyet). Az építésügyi szakigazgatási terület előrehaladott elektronizációja a terület sajátosságai miatt csak úgy valósulhatott meg, hogy az ügyfelet is elektronikus kapcsolattartásra ösztönzik, illetve az eljárás alapjául szolgáló dokumentációt elektronikusan kérik be.

 

A másik fontos alapismeret, hogy megkülönböztessünk hatósági eljárásokat (pl. építési engedélyzési eljárás) és egyéb folyamatokat (pl. naplóvezetés). A közigazgatási hatósági eljárás szabályai (/tudastar/2004-evi-cxl-torveny) alá nem tartozó egyéb eljárási rendek egyedi szabályok szerint működnek. Azaz egy naplóvezetésnél, egy adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésénél a hatósági eljárástól eltérő alkalmazásokat és követelményeket kell alkalmazni.

 

Az építésügy területén 2013 óta elektronikus ügyintézést folytat az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásokban, továbbá bővülő esetkörrel az építési naplót is elektroniksan kell vezetni. Korábbi folyamat, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségeket elektronikusan kell teljesíteni, illetve elektronikus nyilvántartásokat vehet igénybe az ügyféli és hatósági oldal egyaránt.

A következőkben az elektronikus közigazgatást az alkalmazásokon keresztül mutatjuk be. Az egyes nagyobb témák önálló témaként aloldalon ismertetjük.

 

Elektronikus alkalmazások

Az építésügy területén elérhető alkalmazások alapvetően két csoportra oszthatóak:

  • a Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY, /tudastar/orszagos-epitesugyi-nyilvantartas) internetes elérésű adatbázis alapú informatikai alkalmazások együttműködő csoportjára és
  • egyéb közigazgatási szervezet(ek), valamint privát szervezetek által üzemeltetett rendszerek csoportjára.

 

scrollUp