Egyedi helyiségfűtő berendezések követelményei

Dr. Szakács György
létrehozva: 2017-07-05 / módosítva: 2017-07-05

A fűtőberendezések piacát ismételten átrendezi a környezetvédelmi követelmények szigorodása. 2018. január 1-től nem szabad forgalomba hozni és használatba venni olyan egyedi fűtőberendezéseket, amelyek nem felelnek meg az e berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó uniós rendeletnek. Ebbe a termékkörbe tartoznak többek között a gázkonvektorok is.

Magyarországon több mint három millió gázkonvektor üzemel, amely kiemelkedően nagy szám az unió viszonylatában is. Ezeknek magas az életkora, ebből adódóan többségük korszerűtlennek, energiapazarlónak, környezetszennyezőnek tekinthető.

A szabályozást a 2009/125/EK „ökotervezési” irányelvhez[1] kapcsolódó, közvetlen hatályú, az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó 2015/1188 EU rendelet[2] tartalmazza.

A rendelet a következő egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére és forgalombahozatalára állapít meg követelményeket:

  • a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések;
  • a termék egészét vagy egy szegmensét tekintve legfeljebb 120 kW névleges hőteljesítményű kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések.

A rendelet nem vonatkozik a következő berendezésekre:

  • a hő előállítására termodinamikai ciklust vagy szorpciós ciklust alkalmazó, elektromos kompresszorral vagy tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések;
  • az emberek meghatározott hőkomfortérzetének elérését és fenntartását konvekció vagy hősugárzás által szolgáló beltéri helyiségfűtéstől eltérő célra szánt egyedi helyiségfűtő berendezések;
  • a műszaki leírása alapján kizárólag kültéri használatra szánt egyedi fűtőberendezések;
  • azok az egyedi helyiségfűtő berendezések, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6%-ánál;
  • légfűtő termékek;
  • szaunakályhák;
  • alárendelt fűtőberendezések.

A fontosabb fogalmak a következők:

A 2. cikk 1. pontja szerint:

egyedi helyiségfűtő berendezés: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé;”

A 2. cikk 6. pontja szerint:

kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezés: az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő be rendezés;”

A 2. cikk 3. pontja szerint:

háztartási egyedi helyiségfűtő berendezés: minden egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a kereskedelmi célú helyiségfűtő berendezést;”

A 2. cikk 16. pontja szerint:

alárendelt fűtőberendezés (slave egység): elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem képes önálló működésre, és amelynek szüksége van egy, a termék részét nem képező, de ahhoz pilotvezetékekkel, vezeték nélkül, Power Line Communication (elektromos hálózaton történő adatátvitel) technológiával vagy egyéb egyenértékű technológiával csatlakozó, külső szabályozó „master” egység jeleinek fogadására a hőkibocsátás szabályozásához abban a helyiségben, ahol a termék található;”

A követelményeket a jogszabály II. melléklete tartalmazza, amelyeket a készülékeknek 2018. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük. A követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek teljesíteniük kell a szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó következő követelményeket:

  • a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 42%-nál kisebb;
  • a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 72%-nál kisebb;
  • a hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 36%-nál kisebb;
  • a 250 W-nál nagyobb névleges hőteljesítményű helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 38%-nál kisebb;
  • a legfeljebb 250 W névleges hőteljesítményű helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 34%-nál kisebb;
  • a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 38,5%-nál kisebb;
  • az elektromos egyedi padlófűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 38%-nál kisebb;
  • az elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 35%-nál kisebb;
  • az 1,2 kW-nál magasabb névleges hőteljesítményű, láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 35%-nál kisebb;
  • a legfeljebb 1,2 kW névleges hőteljesítményű, láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 31%-nál kisebb;
  • az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 85%-nál kisebb;
  • a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 74%-nál kisebb.

A folyékony és a gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége nem lehet nagyobb:

  • a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a GCV (száraz égéshő) alapján meghatározva 130 mg/kWhinput-nál;
  • az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezések és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a GCV (száraz égéshő) alapján meghatározva 200 mg/kWhinput-nál.

Az I. melléklet 5. pontja szerint:

száraz égéshő, GCV: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzciója során keletkező hőmennyiséget is;”

A II. melléklet részletes, táblázatokba foglalt termékinformációs követelményeket tartalmaz a következő termékkategóriákra:

  • a gáztüzelésű és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések;
  • az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések;
  • a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések.

További külön, szembeötlő módon elhelyezendő termékinformációkra található előírás a következő termékkategóriáknál:

  • az égéstermék-elvezetés nélküli egyedi helyiségfűtő berendezések és a kémény felé nyitott egyedi helyiségfűtő berendezések esetén elhelyezendő külön felirat: „A termék helyiségek elsődleges fűtésére nem alkalmas!”;
  • a hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetén elhelyezendő külön felirat: „A termék kizárólag jól szigetelt helyiségek fűtésére vagy alkalmankénti használatra alkalmas!”.

A 2. cikk 22. pontja szerint:

kémény felé nyitott fűtőberendezés: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;”

Az V. melléklet indikatív referenciaértékeket tartalmaz a rendelet hatálybalépésekor (2015.) beszerezhető, legkedvezőbb műszaki jellemzőkkel rendelkező egyedi helyiségfűtő berendezések adatai alapján.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértékei:

  • a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 65%;
  • a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 88%;
  • az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: több mint 39%;
  • az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 92%;
  • a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 88%.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségének referenciaértékei:

  • a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott NOx mennyiségének referenciaértéke: 50 mg/kWhinput a GCV (száraz égéshő) alapján meghatározva;
  • az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezések és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott NOx mennyiségének referenciaértéke: 50 mg/kWhinput a GCV (száraz égéshő) alapján meghatározva.

Az előbbi referenciaértékekből azonban nem következik feltétlenül, hogy a szezonális helyiségfűtési hatásfokra és a nitrogén-oxidok kibocsátására vonatkozó értékek egy adott egyedi helyiségfűtő berendezést egyszerre jellemeznek.

A követelmények és a referenciaértékek összehasonlításából az látható, hogy a követelmények műszakilag teljesíthetők az élenjáró technológiákkal.

Az új követelmények természetesen nem vonatkoznak a meglévő régi készülékekre, csak a 2018-tól forgalomba hozandó újakra, de például készülékcsere esetén is érvényesíteni kell a követelményeket 2018. január 1-jétől.

Ezért azoknak, akik pályázat keretében kívánják gázkonvektorukat kicseréltetni, figyelniük kell arra, hogy az új berendezést 2018. január 1. előtt vagy után fogják beépíttetni és használatba venni. 2017. december 31-ig még használatba vehetők a hagyományos típusok, de 2018. január 1-jétől már csak azok, amelyek megfelelnek 2015/1188 EU rendelet követelményeinek. Ha viszont a pályázati támogatás nem ilyen készülékre vonatkozott, akkor azt módosítani kell.

A gázkonvektorok tekintetében a kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége vonatkozó 130 mg/kWhinput határérték teljesítése a legnagyobb műszaki probléma – ehhez az égők konstrukciójának megváltoztatására van szükség. A gyártói fejlesztések természetesen már a korábbiakban elkezdődtek. Ha már rendelkezésre állnak korszerű gázkonvektorok is, készülékcsere során már 2017-ben is célszerű mérlegelni azok beépítését. Egy hagyományos gázkonvektor beépítése esetén ugyanis hosszú időre konzerváljuk a nagyobb energiafogyasztást és nem mellesleg a környezetet is nagyobb mértékben szennyezzük.

 

 


[1] az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2009. október 21.)

[2] a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2015/1188 bizottsági (EU) rendelet (2015. április 28.)

scrollUp