Egyéni vállalkozó

létrehozva: 2015-11-19

A hazai építőipar cég-struktúrája az utóbbi 10-15 évben nem változott jelentősen; 2013. év végén

  • a bejegyzett építőipari vállalkozások száma 93.274 volt, ebből
  • a működőként nyilvántartott építőipari vállalkozások száma mintegy 82.000 volt,
  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által regisztrált építőipari vállalkozás 52.900 volt; lényegében ezt az adatot tekinthetjük a valójában és szabályosan működő építőipari vállalkozásokról szóló reális számnak.

A vállalkozások számát egy adott országban és egy adott iparágban igen sok tényező befolyásolja (termelési hagyományok, kultúrák, struktúrák, stb.), ezért az Európai Unió összesített adataihoz nincs értelme viszonyítani – ám érdemes néhány ország idevágó számát megismerni az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) bázisából; eszerint a bejegyzett építőipari vállalkozások száma 2013-ban

  • Németországban 360.000,
  • Olaszországban 590.000,
  • Svédországban 94.000 (hasonló a magyarországi adathoz),
  • Ausztriában 32.000,
  • Szlovákiában 3.000,
  • Horvátországban 8.000,
  • Szlovéniában 18.000 volt.

 

A földrajzi környezetünkben lévő országok vállalkozásainak számához viszonyítva a bejegyzett magyarországi cégek nagy száma feltűnő; nem véletlen, hogy a vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása is sajátos az ÉVOSz és az MKIK adatai szerint:

 

  • 5 fő alatti létszámmal dolgozik a vállalkozások        88,5 % - a,
  • 5 – 19 fő közötti létszámmal                                       9,8 % - a,
  • 20 – 249 fő közötti létszámmal                                   1,5 % - a és
  • 250 fő feletti létszámú a vállalkozások                       0,2 % - a.

 

A KSH adatai szerint a 250 fő foglalkoztatotti létszámot el nem érő és 50 millió Euró nettó árbevételnél kisebb forgalmat produkáló kis- és középvállalkozásoknak a kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás. A kkv-vállalkozások számának alakulását az elmúlt években az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte, párhuzamosan a társas vállalkozások aránya nő.  A magyar kkv-k átlagos mérete az EU régi tagországaihoz képest kicsi, 5 fő alatt van, mindössze Görögországban és Olaszországban kisebb ez a méret; ebből a szempontból mi Portugáliával vagyunk azonos szinten. 

Ezeknek az adatoknak az értelmezéséhez figyelembe kell venni a kkv-szektor kialakulásának a körülményeit: jól tudjuk, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően, az 1990-es évek első felében munkahelyek százezrei szűntek meg – és alakultak ki azok az ún. kényszervállalkozói struktúrák, amelyeket ma kis- és középvállalkozói kategóriának nevezünk. A félreértések elkerülése végett: ez a kkv-kör egész Európára jellemzően fontos vállalkozói kategória – ám míg az EU régi tagállamaiban és más fejlett országokban egyfajta szerves fejlődés révén (például a családi vállalkozások terebélyesedése útján) alakult ki, addig hazánkban és sok, a rendszerváltást követő „gazdasági sokkhatáson” átesett európai országban a termelési struktúraváltozás következtében munkahely nélkül maradt korábbi munkavállalók kényszerültek vállalkozóvá lenni; ennek lett adekvát formája a mai kkv-szektor.

Különösen jellemző ez a folyamat a magyar építőiparra, ahol a korábbi állami és tanácsi építőipari vállalatok megszűnése után a szakmunkások ezrei minimális méretű, sokszor az egykori munkabrigádjukra alapozott vállalkozásokat hoztak létre, hogy dolgozni és pénzt keresni tudjanak – ezeket nevezzük kényszervállalkozásoknak. Azóta ezek egy része valódi építési vállalkozássá fejlődött, megtalálta a helyét a mai cég-struktúrában; sajnos nem kis hányaduk életképtelennek bizonyult és megszűnt, átalakult, beleolvadt más vállalkozásokba. 

Mint láttuk, a hazai kis- és középvállalkozói szektornak a kétharmad (!) része egyéni vállalkozásként működik; tekintsük át megalakításuk és működésük főbb feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján.

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Bármely természetes személy, aki – nem társas együttműködési formában, mással együttműködve – üzletszerűen, rendszeresen nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett kíván gazdasági tevékenységet folytatni.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése: bejelentkezés

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentését mind elektronikusan, mind személyesen lehet kezdeményezni. Elektronikusan a www.magyarorszag.hu oldalon, saját ügyfélkapun keresztül lehet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban eljárni, azonban ha valaki még nem rendelkezik ügyfélkapu elérhetőséggel, személyesen is lehet kezdeményezni a bejelentkezést, melynek során a bejelentkező részére ingyenesen ügyfélkapu elérhetőséget is létrehoznak. Mindennek azért van jelentősége, mert az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges bejelentkezés kivételével minden további ügyintézést (tevékenység szüneteltetése, folytatása, megszüntetése) kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet kezdeményezni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges bejelentési űrlap megküldését követően a bejelentést fogadó hatóság haladéktalanul, automatikusan beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és statisztikai számjelét, és a bejelentkező adatait továbbítja az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek. Ezt követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal értesíti igazolás megküldésével a bejelentkezőt.

 Egyéni vállalkozói igazolvány

Míg 2010. előtt az egyéni vállalkozó tevékenységének megkezdéséhez feltétel volt az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása, addig 2010. január 2-át követően igazolvány már csak akkor kerül kiadásra, amennyiben az egyéni vállalkozó ezt kifejezetten kéri akár az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésekor, akár a tevékenység folytatása során bármikor, azonban az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának az igazolvány kiadása nem feltétele.

 Engedély

Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, akkor az egyéni vállalkozó csak a szükséges engedély birtokában végezheti. Engedély köteles tevékenységet az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdését követően is lehet folytatni, az egyéni vállalkozó az adataira vonatkozóan előírt változásbejegyzés bejelentési kötelezettségének már az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával eleget tesz.

Képesítés

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathatja, ha a jogszabályban meghatározott képesítéssel maga rendelkezik, vagy olyan személyesen közreműködő személyt foglalkoztat határozatlan időre, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

Felelősség

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

Eljárási díj

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése és folytatása

Az egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapra, és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni, melyet csak elektronikus úton lehet bejelenteni az ügyfélkapun keresztül. Amennyiben az egyéni vállalkozó igazolvánnyal is rendelkezik, a szünetelés bejelentésével egyidejűleg az igazolványt is le kell adni. A tevékenység szüneteltetése során az egyéni vállalkozó köteles a tevékenység folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Az egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor lehet folytatni, melyhez mindösszesen a szünetelés bejelentéséhez hasonlóan elektronikus úton kell bejelenteni a tevékenység folytatását.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha

  • az egyéni vállalkozó bejelenti a tevékenysége megszüntetésének szándékát (elektronikusan lehet bejelenteni);
  • az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni céget alapított, vagy egyéni cég vagyoni betétjét átruházással megszerezte;
  • az egyéni vállalkozó halálával;
  • az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenséget korlátozó vagy kizáró gondokság alá kerül;
  • az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát.

Nem tévesztendő össze az egyéni vállalkozás az egyéni céggel, bár mindkettőről az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik. Ezen jogszabály 20. § (1) bekezdése szerint „az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.” Fontos ismérve, hogy nem bejelentéssel jön létre, hanem közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség a létrejöttéhez és az alapítója csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély lehet.

Az egyéni vállalkozástól eltérően az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Az egyéni cég megalapításához a jogszabály nem ír elő minimális tőkét, az egyéni céget bármilyen összeggel létre lehet hozni. Egyetlen törvényi limitnek van jelentősége: ha a jegyzett tőke összege 200.000 Ft alatt van, a tőke csak pénzbeli hozzájárulásból állhat, ha azonban a jegyzett tőke összege meghaladja a 200.000 Ft-ot, akkor a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat.

Fontos törvényi kitétel, hogy a 27. § (1) szerint „az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.”

Az egyéni vállalkozó – egyéni cég megalapítása közötti döntés többirányú mérlegelést igényel; ennek gazdasági, jogi, adminisztrációs kérdései, a formák közötti felelősségbeli különbözőségek általában indokolttá teszik a döntés előtt szakember(ek) tanácsát, közreműködését.  

scrollUp