Eljárási szabályok

létrehozva: 2015-11-20

A vízjogi engedély fajtái:

  • elvi vízjogi engedély 
  • vízjogi létesítési engedély 
  • vízjogi üzemeltetési engedély 
  • vízjogi fennmaradási engedély


A vízgazdálkodási tevékenység műszaki megoldásának kialakításánál, a vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezésnél figyelembe kell venni:

  • az országos, regionális és helyi vízgazdálkodási, az országos, kiemelt térségi és megyei környezetvédelmi, területrendezési, területfejlesztési, gazdaságfejlesztési terveket, koncepciókat és programokat, továbbá a helyi építési szabályzatot, a településrendezési tervet és a településfejlesztési koncepciót (a továbbiakban együtt: a településrendezési eszközök), illetve – amennyiben rendelkezésre állnak – a védett természeti területek kezelési terveit, Natura 2000 területek fenntartási terveit, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát,
  • a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket és az ezekhez kapcsolódó intézkedési programokat,
  • a határvizeken végzett vízimunkák és megvalósítandó vízilétesítmények esetében a határvizekre vonatkozó nemzetközi egyezményekben és az azok végrehajtására hozott határozatokban foglalt előírásokat, és
  • a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket.


A tervezés során – amennyiben rendelkezésre állnak – mért és ellenőrzött adatokat kell felhasználni. A tervezés során meg kell vizsgálni a meglévő és az engedélyezett vízrendszerhez való csatlakozás feltételeit. A vízimunkák, vízilétesítmények tervezése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elérhető legjobb technikát és leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni.


A vízilétesítmények, vízhasználatok tervezése során előnyben kell részesíteni a többcélú alkalmazási, hasznosítási megoldásokat. Többcélú vízilétesítmény esetén az e rendeletben foglalt rendelkezéseket – a létesítmény valamennyi funkciójára tekintettel – együttesen kell alkalmazni.


A vízilétesítményeket, illetve vízimunkákat úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy

  • hatásuk – figyelembe véve a kedvezőtlen hatások mérséklésére vagy kivédésére tett intézkedéseket is – ne érintse károsan a vizek állapotát, más engedélyezett vízilétesítmények működését, azok elhelyezésére kijelölt vagy igénybe vett térrészt, azok hatásterületét, védőövezetét, illetve védőidomát, a vízrajzi észlelő tevékenységet,
  • azok hatása ne sértse a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösképpen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit,
  • az általuk bevezetett vizek, illetve anyagok ne veszélyeztessék más vízkivételek, vízhasználatok érdekeit, megfeleljenek a vizek védelméről szóló jogszabályok előírásainak,
  • az általuk bevezetett vizek ne veszélyeztessék a befogadó vízelvezető képességét,
  • hatásuk ne érintse aránytalanul károsan a természeti környezetet, az élőhelyeket, más környezethasználatokat, a természetes vízháztartást, figyelembe véve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben meghatározott hatásbecslést, valamint
  • a természetes környezetnek az üzemeltetés során beálló változása esetén a vízilétesítmény feladatának ellátása biztosítható legyen.


Felszín alatti vízkészletre telepített vízilétesítményt a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelettel összhangban úgy kell tervezni, kialakítani, üzemeltetni és megszüntetni, hogy a felszín alatti víz szennyeződése ne következzen be, figyelembe véve a felszín alatti környezetben már meglévő szennyezéseket is.

Ha a vízimunka, illetve vízilétesítmény által a befogadóba vezetett víz veszélyezteti a befogadó vízelvezető képességét, akkor a többlet-vízhozam elvezetése feltételeinek megteremtéséről az abban érdekelt köteles gondoskodni.


Vízrendezésnél törekedni kell arra, hogy csak a helyben, illetve a területen vissza nem tartható, ott nem hasznosítható többletvizek kerüljenek elvezetésre.

Vízvédelmi területen vízilétesítményt létesíteni, illetve vízimunkát folytatni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről és a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet figyelembevételével lehet.


A vízjogi engedélyes a vízimunka elvégezése, a vízilétesítmény, illetve az építmény megvalósítása során a víziúton történő áthaladást köteles biztosítani. Ha a fenti munkálatok akadályozzák a folyón, illetve vízfolyáson az ökológiai átjárhatóságot, akkor az engedélyes – megfelelő műszaki megoldás megvalósításával – köteles gondoskodni a hosszirányú ökológiai átjárhatóság feltételeinek biztosításáról, kivéve, ha morfológiai viszonyok nem teszik lehetővé.


A vízimunkák befejezése után vagy vízilétesítmények megszüntetése esetén az érintett területet, beleértve az anyagnyerő helyeket is, rendezni, rekultiválni kell.


Ha jogszabály vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetési szabályzat készítését írja elő, annak a jogszabályban meghatározottak mellett tartalmaznia kell:

  • az üzemeltetésért felelős személyre, az üzemrendre (az üzemvitelt és a munkarendet is beleértve),
  • a technológiai folyamatokra,
  • a karbantartásra,
  • az időszakos és rendszeres ellenőrzésekre és vizsgálatokra (monitoring),
  • az üzemi és üzemviteli adatok rögzítésére és szolgáltatására,
  • a haváriahelyzetek kezelésére,
  • a vízilétesítmények záró-, védő- és biztosítóberendezéseinek kezelésére,
  • a közcélú vízilétesítmények esetén a közcélnak megfelelő üzemrendre és szükség esetén a közérdek mértékén felüli üzemelési igényekre, az érdekeltek köre, a költségviselőkre, valamint
  • érintettség esetén a vízbázisvédelmi intézkedésekre

    vonatkozó előírásokat.


Ha közcélú vízilétesítmény közérdekű célú üzemeltetésén kívüli üzemeltetés lehetőségét az üzemeltetési szabályzat lehetővé teszi, akkor abban meg kell határozni az ahhoz tartozó üzemrendet, az érdekeltek körét és a költségviselőket.

A vízilétesítmények üzemeltetése, illetve a vizekbe történő beavatkozás hatásának megfigyelése érdekében mérő- és megfigyelőrendszer (monitoring) kiépítéséről a vízilétesítmény tulajdonosa, működtetéséről az üzemeltető köteles gondoskodni, amennyiben azt a vízbázis biztonsága indokolttá teszi, illetve a vizek védelméről szóló jogszabályok előírják.


Vizet, vízi utat, vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.


A kikötő medencék nyomvonalas jellegű építménnyel való keresztezés és megközelítés szempontjából üzemi területnek tekintendők.

A keresztezést mederszabályozási és más vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével kell kialakítani, és hidraulikai, valamint állékonysági szempontból kell méretezni.


Víz és vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható. Víz és vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezéséhez szükséges a víz medrének és a vízilétesítmény kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának hozzájárulása. A megadott távolságok a kereszteződő létesítmények egymáshoz legközelebbi szerkezeti részei között értendők.


A műemléki védelem alatt álló építmények, létesítmények kivételével, a vizek és vízilétesítmények keresztezésére vonatkozó, a meghatározott követelményeket

  • a térszín alatti keresztezésnél a nyomvonalas létesítmények átépítése,
  • a térszín feletti keresztezésnél a nyomvonalas létesítmények műtárgyainak felszerkezet cserével történő átépítése

során is érvényesíteni kell.

Állóvíz és parti sávja felett vezetéket tilos elhelyezni.

Tilos tavak medre alatt vezetéket fektetni.


A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonalas létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges

  • a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),
  • a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és
  • a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).


Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.

A szénhidrogén kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.

Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat:

  • nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket;
  • megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak;
  • megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.

Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben – a jogszabályokban előírt feltételek szerint – rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.


Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.

Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) — a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén — hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.

Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.


A hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket

  • a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,
  • a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása
  • az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése

indokolja.


A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A vízügyi igazgatási szerveknek – a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében – nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.

Aki a jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.

A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és a vízhasználatokról vízikönyvet, a vízkészletről pedig nyilvántartást vezet.

A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni.

 

 

 

 

scrollUp