Eljárási típusok

Wéber László
Létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-11-22

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

  • második része (a VI. fejezettől a XVI. fejezetig bezárólag) az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályait, míg a
  • harmadik része (a XVII. fejezet) az uniós értékhatár alatti eljárások szabályait

határozza meg. Az uniós értékhatárokat időszakonként (főszabályként kétévente) az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió hivatalos lapjában; az egyes nemzeti értékhatárokat a mindenkori központi költségvetési törvényben határozza meg a magyar Országgyűlés.

Ezek az értékhatárok az egyes eljárásrendekben jelenleg a következők:

a) uniós közbeszerzési értékhatárok általános esetben

  • árubeszerzés és szolgáltatás esetén, ha az ajánlatkérő minisztérium vagy a kormány által kijelölt központi beszerző szervezet: 135.000 Euró, azaz 41.427.450 forint,
  • árubeszerzés és szolgáltatás esetén, ha az ajánlatkérő más, nem az előzőekben felsorolt minisztérium vagy a kormány által kijelölt központi beszerző szervezet: 209.000 Euró, azaz 64.135.830 forint,
  • építési beruházás esetén 5.225.000 Euró, azaz 1.603.295.750 forint.

b) nemzeti értékhatárok általános esetben

  • árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,
  • építési beruházás esetében 25,0 millió forint,
  • szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint.

 

Ezt a rendet követve foglaljuk össze a következőkben a különféle eljárási típusokat.

1) az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárás lehet a 49. § (1) bekezdése alapján

  • nyílt eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet, lásd a 81. §-t. Ilyenkor az ajánlattevő az ajánlatával együtt nyújtja be az alkalmasság igazolására és a kizáró okokkal kapcsolatos dokumentumot. A minimális ajánlatadási időtartam általános esetben nem lehet rövidebb 35 napnál, ám ezt különféle előzetes ajánlatkérői intézkedésekkel (ha előzetes tájékoztató jelent meg az eljárásról, ha az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatók, stb.) egészen 15 napos ajánlattételi időszakra rövidíthető – extrém esetben (gyorsított nyílt eljárásban) azonban sem lehet ennél rövidebb az ajánlattételi idő. Fontos kitétel, hogy ebben az eljárástípusban nem lehet tárgyalni;
  • meghívásos eljárás, amely két szakaszból áll: részvételi fázisból (amelyben kiválasztják az alkalmas részvételre jelentkezőket) és ajánlati szakaszból (amelyben már csak a kiválasztott és így erre meghívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot), lásd a 82. §-t. A részvételi szakasz nem lehet 30 napnál rövidebb - kivéve az ún. gyorsított meghívásos eljárást, amikor ennek az időtartamnak legalább 15 napnak kell lennie. A kiválasztott részvételre jelentkezőknek az ajánlatuk elkészítésre szintén legalább 30 napot kell biztosítani, ám ez is rövidíthető 25 napra, sőt egyes esetekben 10 napra is. Ebben az eljárástípusban sem lehet tárgyalni;
  • az innovációs partnerség új kategória a korábbi közbeszerzési eljárástípusokhoz képest, lásd 95.§ - 97.§. Ebben a sajátos eljárásban a cél egy innovatív termék, építési beruházás vagy szolgáltatás kifejlesztése, majd az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházás ezt követő beszerzése. Ennek a célnak az elérésére ún. innovációs partnerségi szerződést kötnek a felek a tárgyalásos eljárások szabályai szerint; az ajánlatok értékelési szempontja csakis a legjobb ár/érték arányt megjelenítő szempontrendszer lehet;
  • a tárgyalásos eljárás – hasonlóan a meghívásos eljáráshoz - két szakaszból áll: részvételi fázisból és (a kiválasztott részvételi jelentkezők számára) ajánlati fázisból, lásd 85.§ - 89.§. Ebben az eljárástípusban – bizonyos speciális esetekben - lehet tárgyalás az ajánlatkérő és az ajánlattevők között; ezek közül az építési beruházások esetében kiemelendő lehetőséget teremet az a helyzet, ha megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek be, vagy minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét;
  • a versenypárbeszéd során az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat az eljárás tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér, lásd 90.§ - 94.§-t. A cél az, hogy a párbeszéd során a résztvevők megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek leginkább alkalmasak az ajánlatkérő beszerzési igényeinek kielégítésére;
  • a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás kivételesen és igen szűk körben alkalmazható, lásd 98.§ - 103.§. Ide sorolja a jogszabály például a tervpályázat nyertesével történő szerződéskötéshez vezető eljárást, illetve az építési beruházás olyan esetét, amikor az új építési beruházás összhangban van a korábbi közbeszerzési eljárásban megkötött, az ún. alap-projektre vonatkozó szerződéssel és annak az ajánlati felhívásában ezt az ajánlatkérő már jelezte.

2) az uniós értékhatár alatti eljárások esetében a 110.§ - 112.§-ok szerint az ajánlatkérő

  • az uniós értékhatárt elérő eljárásrendet bizonyos eltérésekkel alkalmazza a 113.§ - 116.§ alapján, vagy
  • saját beszerzési szabályokat alakít ki a 117.§ szerint.

 

Az uniós eljárásrend említett eltérésekkel való alkalmazása esetén – szempontunkból, az építési beruházások beszerzése szempontjából - ki kell emelnünk a következőket:

a) az uniós értékhatár és a 700 millió forint becsült érték közötti építési beruházások esetében az uniós eljárásrendhez képest

  • a felhívásokra, hirdetményekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak,
  • egyszerűbbek az ajánlattevők alkalmasságát igazoló dokumentumok,
  • rövidebbek az ajánlattételhez rendelkezésre álló időtartamok;

b) a 700 millió forint becsült értéket el nem érő építési beruházások esetében (113.§) az előzőeken túlmenően

  • az eljárások lehetnek nyíltak, meghívásosak vagy tárgyalásosak;
  • azokról nem kell hirdetményt közzé tenni, de
  • az eljárás megindítása előtt legalább 5 munkanappal az ajánlatkérő a megindítandó eljárásról (összefoglaló tájékoztatás formájában) értesíti a Közbeszerzési Hatóságot, aki azt a honlapján közzéteszi;
  • az ajánlatkérő legalább 3 gazdasági szereplőnek megküldi az ajánlati felhívását, valamint mindazon gazdasági szereplőknek, akik az előzőek szerinti, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett összefoglaló tájékoztatás alapján az ajánlatkérőnél jelzik az eljárás iránti érdeklődésüket;
  • az eljárás alapvetően az uniós eljárásrendnél előírt szabályok szerint folytatandó le, lehetőség szerint biztosítva a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét;
  • ezt szolgálja például az a lehetőség is, hogy az 500 millió Ft beszerzési érték alatti építési beruházás esetén az ajánlatkérő fenntarthatja a részvétel jogát azoknak a cégeknek, akiknek a nettó árbevétele az előző évben nem érte el az egymilliárd forintot;

c) a 300 millió forint becsült értéket el nem érő építési beruházások esetében (115.§)

  • az előzőeket nem köteles alkalmazni az ajánlatkérő, hanem elegendő az ajánlattételi felhívását legalább 5 olyan gazdasági szereplőnek megküldenie, akiket a szerződés teljesítésére alkalmasnak és szakmailag megbízhatónak ítél meg,
  • lehetőség szerint lehetőség szerint biztosítva a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét.

 

A 117.§ szerinti ún. saját beszerzési szabályok alkalmazása esetén az ajánlatkérő önálló beszerzési szabályokat alakíthat ki, természetesen összhangban a Közbeszerzési Törvény előírásaival; fontos kitétel, hogy ezeket a szabályokat meg kell jelentetnie az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban.

 

scrollUp